Meg lehet bírságolni egy légitársaságot az extraprofitadó repülőjegyárba építése miatt?
Az előzmények
A kormányrendelet megjelenését követően már olvasni lehetett azokat a híreket, hogy az adót a földi kiszolgáló cégek a légitársaságokkal fogják megfizettetni, akik pedig tovább terhelik azt az utasokra, aminek következtében ennyivel várhatóan drágábbak lesznek a repülőjegyek. Ezen hírek közül a leghangosabbat a kormány és a Ryanair csörtéje váltotta ki: a Ryanair az utasait arról tájékoztatta, hogy foglalási dátumtól függetlenül valamennyi, július 1-e utánra váltott repülőjegy esetében meg kell fizetniük a többletet. A Ryanair azonban egyúttal felkínálta a repülőjegyek visszaváltásának lehetőségét is. Válaszul a Ryanair ellen fogyasztóvédelmi eljárás indult.
Dr. Bognár Alexandrával, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda légijoggal foglalkozó ügyvédjével arra teszünk kísérletet, hogy a kérdést jogi szempontból vizsgáljuk: meg lehet-e bírságolni a Ryanairt, vagy bármilyen légitársaságot amiatt mert az extraprofitadó összegét beépíti az áraiba?
Az áremelés önmagában nem fogyasztóvédelmi kérdés
Maga a Polgári törvénykönyv is rögzíti, hogy a gazdasági társaságok fő célja, egyben lételeme az üzletszerűség, azaz a profittermelés, hiszen ez a létezésük alapja. Ezért, akkor, ha egy társaság – legyen az légitársaság – arra törekszik, hogy nyereséges üzletet folytasson, önmagában nem vethetünk rá követ. A légitársaságok a repülőjegy árakon alapvetően saját belátásuk szerint alakíthatnak és ezt megfelelően, egyértelműen kell kommunikálniuk a repülőjegyet vásárló utasoknak – azaz a fogyasztóknak. Ez összhangban van többek között a légiközlekedésben alkalmazandó szabad árképzésről is szóló 1008/2008/EK szabályozással is. A légitárságok az árakat rendszerint olyan szempontok alapján alakítják ki, mint a megteendő távolság, az időtényező (főszezonon belüli, avagy kívüli, hétköznapi vagy hétvégi utazás), a költségek (mint üzemanyag, személyi állomány) megtérülése, adóterhek stb. Az tehát, hogy a légitársaság bizonyos időszakokban olcsóbban, aztán drágábban értékesít repülőjegyeket, nem is fogyasztóvédelmi kérdés – tette hozzá dr. Bognár Alexandra.
Akkor, amikor egy-egy vállalkozás az árait megemeli, avagy csökkenti, nem köteles megindokolni annak miértjét. Ez alól csak a versenyjog képez kivételt, amely egyrészt kifejezetten tiltja, hogy az árakat a piaci szereplők egymással egyeztessék és azokat nem a piaci körülményekhez és a felmerült költségekhez viszonyítsák, másrészt pedig a piacon erőfölényben lévő vállalkozásoknak írja elő, hogy az áraikat nem alkalmazhatják visszaélésszerűen. A versenyhatósággal szemben tehát előfordulhat, hogy egy vállalkozásnak meg kell indokolnia, hogy az árait hogyan alakította ki, és az árakat meghatározó tényezők kifejezetten szerteágazóak lehetnek: infláció, adóterhek változása, beszerzési árak, nyersanyagkészlet, személyi állomány, kereslet, piaci verseny. Mint látható, versenyjogilag ebben a költségek és adóterhek kifejezetten elfogadott tényezők.
A repülőjegyek kapcsán a közelmúltban általánosságban tapasztalható az áremelkedés, amelynek hátterében legfőképp a koronavírus világjárvány veszteségeinek enyhítése, illetve az üzemanyag árak drágulása állt eddig. Most pedig az extraprofitadó. Nézzük meg az áremelést konkrétan fogyasztóvédelmi szempontból és e körben válasszuk szét azokat, akik 2022. július 1-e utáni utazásra még nem vásároltak jegyet, valamint azokat, akik 2022. július 1-e utáni utazásra már rendelkeznek jeggyel.
Akik 2022. július 1-e után utaznának, de még nem vásároltak repülőjegyet
Az árak közlése kapcsán a társaságoknak meg kell felelniük bizonyos jogszabályi előírásoknak: így annak, hogy az árakat oly módon kell feltüntetni, hogy azt az összeget mutassa, amelyet a fogyasztónak ténylegesen meg kell fizetnie a fizetőeszköz (pl. forint) feltüntetésével, mindezt egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan.
Ez a légitársaságok esetében azt jelenti, hogy akkor, amikor az utas repülőjegyet vásárol, úgy neki pontosan azt az összeget kell látnia, amelyet ténylegesen megfizet (ideértve az esetleges külön szolgáltatásokat, mint az elsőosztály felára vagy a bőröndök feladásának díjait). Addig tehát, amíg az utas pontosan látja és tudja, hogy mennyit fizet a repülőjegyekért – bármennyibe is kerüljön – addig ez jogi szempontból rendben van, annál is inkább mert dönthet úgy az utas mindezen információk birtokában, hogy mégsem vásárolja meg. Ugyanezen logikát követve, voltaképpen teljesen mindegy, hogy a tapasztalt áremelkedést az üzemanyagárak emelkedése, a koronavírus világjárvány, az extraprofitadó vagy bármi más eredményezi, ez mindaddig, amíg az utas világosan és egyértelműen látja a vásárláskor az árakat, azaz ezzel tud kalkulálni, nem fogyasztóvédelmi kérdés – magyarázza dr. Bognár Alexandra.
Akik 2022. július 1-e után utaznának, és már vásároltak repülőjegyet
Mint ismert, az extraprofitadó a július 1-től induló repülések esetében fizetendő, addig nem. Ugyanide tartozik, hogy a július 1-től alkalmazandó extraprofitadóról szóló kormányrendelet június 4-én jelent meg. Azaz, ha a légitársaságok szemfülesek voltak, akkor már aznap árat emeltek, avagy nem sokkal később és mint tisztáztuk fent, ez nem jogsértő, mivel aki ezután veszi meg a repülőjegyét, világosan látja, hogy mennyibe kerül az utazása. Emellett önmagában az sem jogsértő, ha a társaságok egyszerre emelnek árat vagy nem sokkal egymást követően feltéve, hogy ezt nem összehangolt magatartás alapján teszik (ezt tiltja a fentebb már említett versenyjog). Felmerül azonban, hogy mi a helyzet a június 4-e előtt megváltott azon jegyekkel, ahol az utazás július 1-e utánra szól?
A kérdés megválaszolása azért nehéz, mert az adó mindenképpen megfizetendő lesz annak ellenére, hogy ezzel a légitársaság nem kalkulálhatott ezeknél a jegyeknél. Ezért, a június 4-e előtti áraikban ez nem is jelenhetett meg. A már említett EK rendelet ebben annyi eligazítást ad, hogy a légitársaság a repülőjegyek árának feltüntetésekor a tarifadíjon túl köteles az ár közzétételének idején elkerülhetetlen és előre látható valamennyi adót, díjat, felárat és illetéket közölni. Miután az extraprofitadó június 4-e előtt nem volt előrelátható a légitársaság számára, így az extraprofitadó előzetes közlésének elmulasztása nem tekinthető jogsértőnek – magyarázza dr. Bognár Alexandra.
Következik-e ebből az, hogy az adó ezen alapon áthárítható?
A légitársaságok, más hasonló nagyobb cégekhez hasonlóan, rendelkeznek ÁSZF-el és ezen ÁSZF-ek rendszerint kitérnek az utólagos áremelés lehetséges eseteire és arra, hogy ez milyen feltételek mentén alkalmazható; nincs ez másként a Ryanair ÁSZF-jénél sem. Az EU-s, továbbá a magyar jogszabályok az ÁSZF-ekben megjelenő egyoldalú szerződésmódosítás – jelen esetben konkrétan az egyoldalú áremelés – kapcsán annyit rögzítenek, hogy ez akkor tekinthető tisztességtelennek, ha a fogyasztó számára ezzel párhuzamosan nem kínálja fel a felmondás vagy az elállás lehetőségét. Vagyis, ha az extraprofitadó beépítését a légitársaság oly módon közli, hogy ezzel együtt felkínálja a visszatérítés lehetőségét, akkor jogi szempontból ez jogszerűnek tűnik – teszi hozzá dr. Bognár Alexandra. Valószínűleg ennek kapcsán jogilag az is tisztázandó kérdés lesz, hogy ez egyáltalán egy adó áthárításának, avagy mindössze egy újonnan felmerült költség beépítésének tekinthető a légitársaság oldalán?
Ezzel szemben a joggyakorlat viszont rendszerint tisztességtelennek tekinti azt, ha egy cég a kötelezettség teljesítését járulékos feltételekhez köti. Képzeljük csak el azt az esetet, hogy egy boltban fizetünk a kasszánál, távozunk, majd utánunk szalad az eladó és még elkér valamennyit mielőtt haza tudnánk vinni az árut és elfogyasztanánk azt! Az további joggyakorlati elemzést igényel, hogy vajon az extraprofitadó megfizetése ilyennek tekinthető-e vagy sem; mindez annak tükrében is, hogy az utas az adó megfizetése helyett úgy is dönthet, hogy visszaváltja a repülőjegyét, azaz él a választási, döntési lehetőségével. A teljes képhez hozzátartozik, hogy visszaváltás esetén valószínűleg nehéz lesz majd olyan légitársaságot találni, aki nagyjából ugyanabban az időben, ugyanoda elviszi az utast, és akinek az árai az áremelést ne tartalmaznák. Az anyagi veszteség tehát valószínűleg több lenne a végén, mint plusz párezer forint. Feltehetően a megindult fogyasztóvédelmi eljárás éppen ezeket a kérdéseket fogja körbejárni – folytatta dr. Bognár Alexandra.
