Megalakult az új franca kormány, a miniszterek többsége a helyén maradt

Továbbra is a centrista Jean-Noël Barrot vezeti a külügyi tárcát, a jobbközép Köztársaságiak vezetője, Bruno Retailleau maradt a belügyminiszter, az igazságügyi tárca élén Gérald Darmanin maradt, Rachida Dati továbbra is kulturális miniszter lesz, Manuel Valls pedig ezentúl is a tengerentúli területekért felelős tárcát irányítja.

Az új kormányba visszatért Bruno Le Maire, aki Lecornu helyét veszi át a védelmi miniszteri székben. Az elnöki párthoz tartozó Le Maire hét évig, 2017-től 2024-ig Emmanuel Macron gazdasági és pénzügyminisztere volt.

Az elnöki párthoz tartozik az új gazdasági és pénzügyminiszter, Roland Lescure is, aki korábban az ipari tárca élén állt. Az ő feladata lesz egy olyan költségvetési tervezetet bemutatni a parlamentnek, amelyet a pártok többsége hajlandó támogatni.

Sébastien Lecornu - aki a harmadik miniszterelnök a 2024 nyarán tartott előrehozott választások óta és az ötödik Emmanuel Macron 2022-es újraválasztása óta - elkötelezte magát az idén a GDP 114 százalékát elérő államadósság csökkentése mellett, valamint alapvető változásokat ígért a költségvetés területén.

Lecornut szeptember 9-én nevezte ki a köztársasági elnök miniszterelnökké, miután elődjét, Francois Bayrou-t az önmaga által kért bizalmi szavazáson a képviselők megbuktatták a tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási csomag miatt. Decemberben Michel Barnier-t is a költségvetési tervezet miatt buktatta meg a parlamenti ellenzék egy bizalmatlansági indítvánnyal.

A legnagyobb nemzetgyűlési frakcióval rendelkező párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella "a Medúza tutajába kapaszkodó utolsó macronistákból álló" kormánynak nevezte ironikusan a kabinetet, amely szerinte a folytonosságról, nem pedig a változásról szól, míg Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője szerint a "visszatérők felvonulása (...) nem fog sokáig tartani".

Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében a politikai instabilitás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, miután az elnöki párt által az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség miatt Emmanuel Macron feloszlatta a Nemzetgyűlést. A 2024. július 7-i előrehozott választások eredményeként az új Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré.

Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

A miniszterelnök a kinevezése óta folyamatos konzultációkat folytatott a parlamenti pártok, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőivel, de mindeddig nem sikerült olyan konszenzusos költségvetési tervezetet kialakítania, amelynek bemutatása nem fenyegeti azonnali bukással az új kormányt a Nemzetgyűlésben. Sébastien Lecornu már jelezte, hogy a költségvetési erőfeszítéseket az állami kiadások csökkentésével kívánja elérni, és elkötelezett egy igazságosabb adópolitika mellett.

Bár a kormányfő pénteken bejelentette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, s így reméli, hogy elkerüli a bizalmatlansági szavazást a költségvetés jövőbeni parlamenti vitája során, a bukás elkerüléshez szüksége lenne a szocialisták külső támogatásra vagy legalábbis tartózkodására, amire egyelőre nem kapott ígéretet az ellenzéki párttól.

Az új kormány hétfőn tartja első ülését, a miniszterelnök kedden mondja el programbeszédét a Nemzetgyűlésben.