Megállt a külpiaci növekedés – trend vagy átmenet?
A kizárólag belföldre értékesítő vállalatok aránya az elmúlt évek csökkenő trendje után most megtorpanni látszik; az előző negyedéves 37 százalékhoz képest a megkérdezett hazai nagyvállalatok ismét közel fele (45%) egyáltalán nem vár bevételt országon kívüli piacról a következő egy évben. Ez az arány szektorok tekintetében a szolgáltatóknál pontosan kétszer akkora, mint az ipar esetében (58% vs. 29%).
„A hazai nagyvállalatokat óvatosság jellemzi az elmúlt időszakban a külpiaci nyitás tekintetében. Ugyan megszületett a vámmegállapodás az USA és az EU között, a vámemelkedés és a globális gazdasági bizonytalanság továbbra is jelentős kihívást jelent számukra. Ez abban is megmutatkozik, hogy az exportból származó árbevételekkel kapcsolatban a korábbi, bizakodó várakozások után most jellemzően visszaeséssel számolnak: a vállalatvezetők közel fele úgy véli, hogy a következő egy év során egyáltalán nem lesz bevétele külső piacokról, míg ez az arány az előző negyedévben a válaszadók egyharmada volt. Az előző negyedévben a nagyvállalatok 3,2 százalékos exportárbevétel-növekedésre számítottak, most átlagosan 0,1 százalékos csökkenést várnak – ez lendületes fordulatot jelez a következő időszakra, ami jól mutatja az irányváltást a vezetői elvárásokban. Az előttünk álló időszakban ezért is kiemelt fontosságú lesz, hogy a gazdaságpolitikai döntések és nemzetközi egyezmények kézzelfogható biztonságot és tervezhetőséget nyújtsanak a vállalatok számára” – kommentálta az eredményeket Bodor Tibor, a K&H nagyvállalati divíziójának vezetője.
A nagyvállalati szektor exportkilátásainak visszaesését jól példázza az is, hogy míg a korábbi időszakokban erőteljesebb nyitás volt megfigyelhető a külpiacok felé, addig most a kivárás és óvatos szemlélet dominál. Azoknak az aránya, akik csökkenésre számítanak exportbevételeikben, tovább nőtt az előző negyedévhez képest – ezzel szemben a következő 12 hónapra árbevétel-növekedést váró vállalatvezetők aránya a felére esett vissza, ami már szignifikáns változásnak tekinthető.
„A jelenlegi bizonytalan nemzetközi környezet, árfolyam-ingadozások, valamint a kereskedelmi megállapodások körüli feszültségek egyaránt hozzájárulnak a bizalmatlansághoz. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a gazdaságpolitika és a nemzetközi partnerek egyértelmű, stabil feltételeket teremtsenek, hogy újra reális lehetősséggé váljon a külpiaci növekedés a magyar nagyvállalatok számára” – értékelt a szakember.
