Megcsinálták! Kell félnie a részvénypiacnak?

Ez elméletileg maximum 2.100 milliárd forint nyugdíjpénztári vagyont csatornázhat a gazdaságba, ami egy elég nagy összeg, a GDP 2,5 százaléka. Viszont ennek nagy valószínűséggel csak a töredéke fog kiáramlani a nyugdíjpénztárakból, hiszen az önkéntes nyugdíjpénztárakba éppen az öngondoskodás jegyében fizet az a cirka 1 millió ember havonta egy bizonyos összeget, hogy a nyugdíjas évei könnyebben teljenek.

Egyes felmérések szerint valószínűleg néhány száz, talán 300 milliárd forint fog majd felszabadulni, s az „ingatlanpiacon” helyet találni jövőre. Ebből mintegy 100-150 milliárd forint a GDP 0,1-0,15 százalékával javíthatja majd a költségvetés helyzetét, s ennek kb. duplája lehet kihatással a GDP-re.

Miközben a lejáró lakossági állampapír állományból származó pénzek egy része a részvénypiacra kerülhet, s ezen keresztül valamiféle pozitív hatást fejthet ki, a nyugdíjpénztárakból kikerülő pénzek meg negatív hatással lehetnek. 

Viszont a kettő között nagyságrendi különbség van azzal a megjegyzéssel, hogy a pénztárakból felszabaduló pénz valószínűleg és elsősorban nem a részvénypiaci befektetéseket, hanem inkább a rövid állampapír instrumentumokat érintheti.

Mint a fentiekből láthatjuk, az egész történet teljes hatása – gyakorlatilag bármilyen szinten – nagy valószínűséggel nem lesz jelentős. Ugyanakkor belenyúl az öngondoskodás intézményébe, még ha átmenetileg is, ami viszont nem szerencsés. (forrás: ERSTE elemzés)