Megkerülhetetlen a nemzetközi bíróságok szerepe és elfogulatlanságuk kérdésköre

A kétnapos konferenciára öt országból 11 vendég érkezett, hogy megosszák gondolataikat az érdeklődőkkel. Az előadások és panelbeszélgetések célja az volt, hogy a nemzetközi bíráskodás legitimitása és hatékonysága közérthetőbbé váljon, közös platformot biztosítva a téma kellő mélységű megvitatására.

A nemzetközi bíróságok és más nemzetközi ítélkező testületek második világháború utáni térnyerése jelentős hatást gyakorolt a nemzetállami szintű politikára is. Míg sokan azzal érvelnek, hogy ez a folyamat megerősíti a jogállamiság elvét és az emberi jogok fokozottabb védelmét eredményezi, addig mások szerint mindez rossz hatással van a demokráciára. A konferencia nagyon is aktuális kérdéseket feszegetett, hiszen az elmúlt években számos ügyben a magyar állam számára kedvezőtlen ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága.

A rendezvényt Lánczi Péter, az MCC általános főigazgató-helyettese nyitotta meg, aki köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a több, mint 7000 diákot számláló Mathias Corvinus Collegium mára már a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézménye, amely hozzájárul Magyarország nemzetközi szakmai diszkurzusokban betöltött meghatározó szerepéhez, melyre kiváló példa a mostani esemény is.

A konferencia első nyitóbeszédét Lord Sumption, az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának volt bírója tartotta, aki egy átfogó történelmi áttekintés keretein belül helyezte kontextusba a nemzetközi bíróságok kérdéskörét. Lord Sumption kiemelte, hogy a nemzetállamoknak érdeke, hogy együttműködjenek a különböző nemzetközi ítélkező testületekkel, hiszen ezek nélkül például a gazdasági megállapodások nem működnének. Azonban a nemzetközi bíróságok sokszor a nemzetállamokat megkerülve döntenek – vélekedett az egykori legfelsőbb bíró.

Lord Sumption nyitóbeszédét követően Gaëtan Cliquennois, a Nantes-i Egyetem állandó tudományos munkatársa; Cristina Parau, az Oxfordi Egyetem Politika és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének társult tagja, valamint Conor Casey, a Surrey Law School közjogi adjunktusa tartott érdekfeszítő előadást. A rendezvény első napját John Larkin, volt észak-ír főügyész előadása zárta, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságának reformjáról beszélt.

A konferencia másnapja Nigel Biggar, az Oxfordi Egyetem professzor emeritusának nyitó előadásával kezdődött, aki a bírói progresszívizmusról beszélt. A nemzetközi bíróságok elfogultsága teljes mértékben tetten érthető – vélekedett az oxfordi professzor, megemlítve az Egyesült Királyság szerepét Irak 2003-as megszállásában.

Gonzalo Candia, a Chilei Katolikus Egyetemen jogászprofesszora, Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája és Carlos Bernal, a Daytoni Egyetem jogászprofesszora, az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság biztosa a regionális emberi jogi bíróságok szerepéről beszéltek előadásaikban,  Jeremy Rabkin, a Geroge Mason Egyetem jogászprofesszora és Sándor Lénárd, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Jogi Központjának vezetője pedig a választottbíráskodás és a nemzetközi jogszászok szerepéről értekeztek.