Megvan a recept a magyar nagyvárosok biohulladékának észszerű kezelésére
Mivel az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége még mindig nem megfelelő, ezért az EU úgy döntött, hogy 2023 végéig minden tagállam számára kötelezővé teszi a biohulladékok begyűjtését. Milánó pedig utat mutat a többi ország, köztük Magyarország számára is. „A Humusz Szövetségnél fontosnak tartjuk, hogy az olasz város szemlélete, módszere széles körben ismert legyen, ezért a milánói gyakorlatról készült tanulmányt röviden és érthetően összefoglaltuk” – írják.
Igazi városi környezetben kellett megoldani az élelmiszerhulladék-begyűjtési problémát
Milánó városvezetésének kezdetben nem volt egyszerű feladata. Az olasz nagyváros lakosságának (1,4 millió fő) 80 százaléka ugyanis magasházakban él. Ennek ellenére hatékony hulladékgazdálkodási rendszert jött létre, amelynek első lépését 2012 novemberében tették meg. A ma működő szisztémát szakaszosan vezették be odafigyelve a megfelelő kommunikációra, tájékoztatásra és oktatásra.
Éttermek, háztartások és piacok
A rendszert három nagyobb egységre (kereskedelmi tevékenységek, háztartások, élelmiszer-hulladék frakció a nyitott piacokon) bontották.
A kereskedelmi tevékenységek, azaz az étkezdék, bárok és éttermek az összes élelmiszer-hulladék mintegy 25 százalékát teszik ki. Ezen a területen a legfontosabb szempontok a háztól házig történő begyűjtés, a 120 literes kukák biztosítása és a napi szintű begyűjtés hétfőtől vasárnap estig.
A háztartásokból származó élelmiszer-hulladék a Milánóban összegyűjtött ilyen típusú hulladék legnagyobb részét teszi ki. Itt három fő tényezőt érdemes megemlíteni:
- házhoz menő begyűjtés, hetente kétszer kora reggel;
- 10, 35 vagy 120 literes kukák biztosítása, ill. komposztálható zsákok a kukába való elhelyezéshez;
- kisebb szemetesek/zsákok biztosítása a kisebb háztartások számára.
A rendszer harmadik lába a legfiatalabb. Hiszen „csak” 2017-ben kezdődött meg a nyitott piacokon történő begyűjtés, de 2019-re már 2000 tonna élelmiszer-hulladékot gyűjtöttek össze és komposztáltak. „A piacok esetében speciális komposztálható zacskókat biztosítanak zacskótartóval; illetve gyűjtést minden alkalommal, amikor a piac bezár” – írja a Humusz Szövetség.
Hamar megszokták az emberek a rendszert – humusz és biogáz az eredmény
10 évnyi működés után a milánói élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszer nagyszerű eredményeket mutat. 2011 és 2015 között az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszer-hulladék éves mennyisége 28 kilogrammról 95 kilogrammra nőtt, 2019-ben pedig elérte a 110 kilogrammot, ami majdnem hatszorosa az uniós átlagnak. A legutóbbi évek adatai szerint évente átlagosan 130.000 tonna élelmiszer-hulladékból keletkezik biogáz, illetve komposzt – írják.
A szelektív gyűjtéshez is megjött az emberek kedve
Az élelmiszer-hulladék különgyűjtését megvalósító rendszer bevezetése után a szelektívhulladék-gyűjtés is fellendült. 2019-ben elérte a 62,6%-ot, ami az EU 2020-ra kitűzött 50%-os újrahasznosítási célértékéhez viszonyítva kiváló eredmény – hívják fel a figyelmet.
