Mehet az összes sárga csekk a kukába! Új dolog jött helyette

Évente több mint 2200 milliárd forintot fizetnek be sárga csekken, ami elképesztően magas összeg. Eközben világszerte egyre fejlettebb pénzügyi megoldások, innovatív termékek és modern technológiák válnak elérhetővé, ám Magyarországon továbbra is erősen ragaszkodunk ehhez az elavult fizetési módhoz, amely ráadásul gyakran készpénzhasználatot igényel, ami jelentős költségekkel jár.

Hétről hétre hosszú sorokban várakozunk a postákon, bosszankodunk a tömeg miatt, és csodálkozunk, hogy a legtöbb helyen a leginkább elhasználódott gomb az automata kijelzőjén a „csekkfeladás 500.000 Ft értékhatár alatt” opció. Miért nem váltunk végre egy korszerűbb megoldásra? Erre kínál alternatívát a fizetési kérelem.

A fizetési kérelem fokozatosan egyre nagyobb teret nyer a hazai pénzforgalmi megoldások között, és a sárga csekk lassú háttérbe szorulásához, végső megszűnéséhez vezethet. Az új rendszer különösen a közüzemi számlák – például víz-, gáz- és villanydíjak – befizetésénél hozhat forradalmi változást.

A koronavírus-járvány időszakában különösen fontos, hogy csökkentsük a személyes ügyintézést, hiszen a postai sorban állás fokozott kockázatot jelent, különösen az idősebb korosztály számára, akik egyébként a legnagyobb arányban használják a sárga csekket.

A lakhatással és háztartási energiával kapcsolatos kiadások jelentős részét teszik ki a magyar háztartások összes költségeinek, egy főre vetítve ez az összeg átlagosan 15-35% között mozog.

A szakértői elemzések szerint a fizetési kérelem a következő években egyre szélesebb körben elérhetővé válik, ami elősegítheti a készpénzforgalom csökkentését, valamint a sárga csekk végleges megszüntetését. De pontosan mit is jelent ez az új rendszer, és hogyan működik?

Magyarországon rekord szintű készpénz van forgalomban

Az elmúlt években a forgalomban lévő készpénz mennyisége drámai növekedést mutatott: egy év alatt 12%-kal, öt év alatt 73%-kal, tíz év alatt pedig 200%-kal nőtt. Az MNB adatai szerint 2020 júliusára a forgalomban lévő készpénzállomány már közel 7000 milliárd forintra emelkedett, ami nemcsak történelmi csúcs, hanem GDP-arányosan is rendkívül magas érték, és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő.

Bár az elektronikus pénzforgalom – így a bankkártyás fizetések – folyamatosan bővül, a készpénzhasználat is párhuzamosan növekszik. Az áttörést azonban az azonnali fizetési rendszer és az ezen belül működő fizetési kérelem elterjedése hozhatja el. Ez a digitális megoldás gyorsabb, egyszerűbb és költséghatékonyabb, hiszen a készpénzforgalom fenntartása az állam számára is jelentős kiadásokkal jár.

Hogyan működik a fizetési kérelem?

A rendszer lényege, hogy a pénz fogadója – szaknyelven a kedvezményezett – egy elektronikus üzenetet küld a fizető félnek az elvárt összegről. Ha a fizető fél elfogadja a kért összeget, egyetlen jóváhagyással végrehajthatja a tranzakciót.

Például egy háztartás értesítést kap az áramszolgáltatótól a havi fogyasztás összegéről, mondjuk 9800 forintról. Ha a fogyasztó elfogadja az összeget, egyetlen kattintással jóváhagyhatja, így az összeg azonnal kiegyenlítésre kerül. Természetesen fontos, hogy a felhasználók ellenőrizzék, kitől érkezett a kérelem és pontosan mekkora összeg szerepel benne.

A rendszer előnye, hogy a fizetésről szóló bizonylat digitálisan elérhető marad, míg a hagyományos módszernél a szolgáltató minden hónapban postai úton küldi ki a számlát és a csekket, amelyet személyesen kell befizetni.

Sokan továbbra is a postai befizetést (sárga csekk) választják, és az igazoló szelvényeket is megőrzik, azonban a hagyományos csekkes fizetés jóval időigényesebb.

Fontos tudni, hogy a fizetési kérelem – a sárga csekkhez hasonlóan – legfeljebb 60 napig érvényes. Vagyis nem szükséges azonnal kifizetni, amint megérkezik, ugyanúgy, ahogyan a csekket sem mindenki egyből rendezi a postán – emelte ki Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője.

A fizetési kérelem és a háztartási kiadások

A fizetési kérelem szélesebb körű elterjedése jelentős szerepet játszhat a készpénzforgalom visszaszorításában, amennyiben minden nagyobb hazai lakossági bank és szolgáltató – például az áramszolgáltatók és gázszolgáltatók – is bevezeti.

A hivatalos KSH-adatok szerint a magyar háztartások lakhatási és energiafelhasználási kiadásai jelentős arányt képviselnek a teljes költségvetésben: átlagosan 20%-ot, de az egyszemélyes háztartások esetében ez 34%-ra, a nyugdíjasok körében 25%-ra, míg a gyermekes családoknál 14%-ra tehető.

A Magyar Nemzeti Bank egy 2017-es felmérése szerint a magyarok közel 70%-a még mindig legalább egy közüzemi számlát készpénzben fizet be, míg mindössze 29% rendez minden rezsiköltséget kizárólag elektronikus úton.

A fizetési kérelem elterjedése nemcsak a mindennapi ügyintézést egyszerűsítheti, hanem hosszú távon segíthet a készpénzes tranzakciók csökkentésében is, amely az állam és a háztartások számára egyaránt előnyös.