Mennyi lenne az Ön nyugdíja, ha a Kormány nem törli el a svájci indexálást? Kiszámoltuk!

Jól vagy rosszul jártak a magyar nyugdíjasok, mikor a Kormány a nyugdíjak számításakor a svájci indexálást megszüntette? Mennyi lenne most a nyugdíj, ha nem nyúltak voltak bele a számítási képletbe? Erre a kérdésre adunk választ cikkünkben.

Mennyi lenne az Ön nyugdíja, ha a Kormány nem törli el a svájci indexálást? Kiszámoltuk!

Egyáltalán mit is jelent a nyugdíjak svájci indexálása?

Az un. "svájci indexálás" Magyarországon korábban alkalmazott nyugdíjemelési módszer volt, amely az infláció és a bérnövekedés együttes figyelembevételén alapult. Ez azt jelentette, hogy a nyugdíjak éves növekedésének mértékét 50%-ban az infláció, 50%-ban pedig az átlagbérek emelkedése alapján számították ki.

Ezt a módszert 2001-től 2010-ig alkalmazták, majd 2012-ben megszüntették, azóta a nyugdíjak kizárólag az infláció mértékével növekednek.

A svájci indexálás előnye, hogy a nyugdíjasok jobban részesülnek a gazdasági növekedésből, mivel a bérek emelkedését is figyelembe veszi, így az életszínvonaluk jobban követi az aktív keresőkét.

A Bankmonitor.hu szakértői kiszámolták, mennyi lenne most az átlagnyugdíj, ha nem csak az inflációt, hanem részben a béreket is követnék a nyugdíjak.

A nyugdíj svájci indexálás eltörlésével a nyugdíjemelések már egyáltalán nem igazodnak a bérdinamikához. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, mekkora lenne az átlagnyugdíj, ha az utóbbi évtizedben az infláció és a béremelkedés 50-50 százalékos súlyozású átlagával emelték volna a nyugdíjakat.

Hogyan emelik a nyugdíjakat Magyarországon?

nyugdíjemelés módja Magyarországon

A magyar nyugdíjemelési metódus hivatalosan inflációkövető: a megállapított nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat minden év januárjában kötelező emelni, mégpedig a költségvetési törvényben az adott évre tervezett fogyasztói áremelkedés (infláció) mértékével. Például 2024-re 6%-os inflációt tervezett a kormány, ennek megfelelően idén januárban 6%-os nyugdíjemelésben részesültek a jogosultak.

Azonban előfordulhat (és többször volt már rá példa), hogy az év eleji nyugdíjemelés mértéke elmarad az adott évben ténylegesen kialakuló inflációtól. Ebben az esetben a kormány köteles évközi nyugdíjemelést végrehajtani, melyet novemberben egész évre visszamenőleg egy összegben kifizetnek a nyugdíjasok számára. (Sőt, a kormány korábban is dönthet évközi nyugdíjemelésről, nem kell feltétlenül megvárnia az ősz beköszöntét.)

Az évközi nyugdíjkorrekció mértékét úgy határozzák meg, hogy az adott év első 8 hónapjának (a januártól augusztusig terjedő időszaknak) inflációs tényadatai alapján a kormány becslést készít az egész évre ténylegesen várható inflációra, és a különbözetet novemberben kifizeti a nyugdíjasoknak. Ráadásul ilyenkor az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül a magasabbat kell figyelembe venni. Például 2023. januárban 15% nyugdíjemelés történt, de a kormány ősszel már 18%-ot is meghaladó éves átlagos nyugdíjas inflációval kalkulált, ezért novemberben 3,1%-os nyugdíjkorrekciót hajtott végre.

Bizonyos években többszöri évközi nyugdíjkorrekció árán sem sikerül biztosítani a nyugdíjak értékének megőrzését. Például 2022-ben végül 15,2% lett az éves átlagos nyugdíjas infláció, miközben az év során végrehajtott három (!) nyugdíjemelés mértéke együttesen is csak 14%-ot tett ki. Az így előálló különbözetet azonban a kormány nem köteles a következő évben utólagosan kifizetni a nyugdíjasoknak – és nem is tették meg.

Ha nem lenne teljesen világos Önnek, mitől is függ a nyugdíjemelés, akkor az alábbi videóban precízen elmagyarázza azt szakértőnk (csak kattintson az alábbi képre a videó indításához).

nyugdíj emelés

A nyugdíjak drasztikusan leszakadtak a bérektől

Korábban hosszú ideig (2001-től 2010-ig) alkalmazták a köznyelvben „svájci indexálásnak” nevezett módszert Magyarországon, ami 50%-ban az inflációt, 50%-ban pedig a béremelkedés ütemét vette figyelembe a nyugdíjemelés mértékének megállapításakor. Azonban már több mint egy évtizede (2012-től) kizárólag az árak emelkedését követik a nyugdíjak, legalábbis elvileg. 

A pusztán inflációkövető nyugdíjemelés a társadalmon belül a nyugdíjasok relatív lecsúszásához vezetett: az utóbbi évtizedben rendkívül erőteljes bérnövekedés ment végbe, miközben az infláció viszonylag alacsony volt, így a nyugdíjak sokkal kevésbé emelkedtek a béreknél. A nyugdíjak leszakadása a hivatalos számokból is kiolvasható: 2014-ben 67,6% volt az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér hányadosa, míg 2022-ben már alig 54,5-ot ért el a mutató – bár ez a 13. havi nyugdíj visszaépítésének hatását nem veszi figyelembe.

Mennyi lenne az átlagnyugdíj a svájci indexálással?

nyugdíj összege a svájci indexálással

A Bankmonitor most 2013-tól kezdődően megvizsgálta, miként emelkedett volna az átlagnyugdíj akkor, ha minden évben pontosan 50-50%-ban az adott évben magasabb infláció (általános vagy nyugdíjas infláció) és az adott évi bérnövekedés nagyságától függően emelték volna a nyugdíjakat.

Látható, hogy a félig inflációkövető, félig bérkövető nyugdíjemelés nem minden évben lett volna kedvezőbb a nyugdíjasoknak, de összességében lényegesen nagyobb átlagnyugdíjat eredményezett volna a vizsgált időszak végére. A Bankmonitor becslése szerint az átlagnyugdíj 2024-ben 231 ezer forint helyett kb. 252 ezer forint lenne, azaz minden nyugdíjasnak nagyjából 9,3%-kal több lenne a nyugdíja.

nyugdíjak összege svájci indexálással és nélküle

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magasabb nyugdíjak magasabb állami kiadásokat eredményeznének. 2024-ben a kormány eredetileg 6542 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítani: 9,3%-kal magasabb ellátások esetén ez az összeg meghaladná az évi 7150 milliárd forintot. (Ez nagyságrendileg akkora plusz kiadást jelentene, mintha most bevezetnék a 14. havi nyugdíjat.)

Súlyos nyugdíjtévedésben vannak a magyarok és ez sokba kerül

Egy új, országos felmérés szerint a magyar felnőttek túlnyomó többsége az időskori anyagi biztonságát fenyegető tévedésben van, ugyanis a valóságoshoz képest sokkal rosszabbnak gondolják az önkéntes nyugdíjpénztárak által elért hozamokat. Ez a tévhit azt is gátolhatja, hogy időben elkezdjék a rendszeres nyugdíjcélú takarékoskodást.
2025. 07. 23. 01:00
Megosztás:

A Binance lázba hozta a Toshi követőtáborát

A Toshi és a Binance.US interakciója az X közösségi hálón ismét felkeltette a kereskedők érdeklődését a projekt iránt. Ez volt az első alkalom, hogy a Binance.US nyilvánosan tudomásul vette a Toshi létezését, ami bőven elég volt ahhoz, hogy a Toshi közössége spekulációba kezdjen.
2025. 07. 23. 00:01
Megosztás:

Befejeződött az aratás Békés vármegyében

Befejeződött az aratás Békésben, a termésátlagok jóval elmaradnak az előző évekétől. A vihar a napraforgót, az aszály a kukoricát károsítja.
2025. 07. 22. 23:00
Megosztás:

Kijöttek az Otthon Start lakáshitel részletei

Megjelent hétfőn este a kormany.hu oldalon az Otthon Start hitelprogram jogszabálytervezete. Az alapfeltételek nem változtak: az állam 50 millió forintos, legfeljebb 3 százalékos, fix kamatozású kölcsönt biztosít legfeljebb 25 évre, de számos, eddig nyitott kérdésre ad választ a tervezet - írja közleményében a Bank360.
2025. 07. 22. 22:00
Megosztás:

Európa mentette meg a Coca-Cola második negyedévét

Az üdítőitalairól ismert vállalat az idei második negyedévben 12,54 milliárd dollár árbevételt ért el, ami 1%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az egy részvényre jutó nyereség 87 cent lett.
2025. 07. 22. 21:00
Megosztás:

Milliárdos kiesést jelentenek a vámok a General Motors-nak

A General Motors az idei második negyedévben 47,1 milliárd dollár bevételt ért el, ami 1,8%-os visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A nyereség 35%-kal, 1,9 milliárd dollárra csökkent. A gyenge teljesítmény ellenére a vállalatnak sikerült felülmúlnia az elemzői várakozásokat.
2025. 07. 22. 20:00
Megosztás:

Pesszimistábbá váltak az amerikai fogyasztók

A Conference Board fogyasztói bizalmi indexe júniusban 5,4 ponttal romlott, és a májusi 98,4-ről 93,0-ra esett vissza.
2025. 07. 22. 19:00
Megosztás:

A világ legnagyobb vízerőműve épül Tibeten

Li Csiang kínai miniszterelnök 2025. július közepén ünnepélyesen bejelentette, hogy Kína megkezdi a világ eddigi legnagyobb vízerőművének építését Tibetben, a Yarlung Tsangpo folyón. A projekt hivatalos engedélyét még 2024 decemberében kapta meg, de a kivitelezés konkrét elindítására csak most került sor. A beruházás célja, hogy Kína újabb lépést tegyen a karbonsemleges gazdaság felé, valamint megerősítse stratégiai pozícióját a megújuló energiaforrások piacán.
2025. 07. 22. 18:00
Megosztás:

Lazítanának az amerikai bankok szabályozásán

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn mélyrehatóbb reformokat szorgalmazott az általa elavultnak nevezett pénzügyi szabályozási rendszerben.
2025. 07. 22. 17:00
Megosztás:

Trump nagyszabású törvénye miatt bedől az USA?

Donald Trump elnök nemrégiben elfogadott adó- és kiadási törvénye tíz év alatt 3400 milliárd dollárral növeli az Egyesült Államok költségvetési hiányát, és több millió embert hagy egészségügyi ellátás nélkül – derül ki a független Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) új becsléséből.
2025. 07. 22. 16:00
Megosztás:

Az európai tőzsde készülődik...

Ma este 22:05-kor érkezik az SAP második negyedéves eredménye, amivel Németországban is kezdetét veszi a gyorsjelentési szezon és egyúttal besűrűsödik az európai vállalati naptár is.
2025. 07. 22. 15:00
Megosztás:

A gyártástól az üzletekig az SAP megoldására fűzi fel ékszereit a Pandora

A technológia által kínált legjobb lehetőségeket szeretné használni üzlete fellendítésére és növekedése felgyorsítására a Pandora. A világ legnagyobb ékszermárkája a fogyasztói élmény fejlesztését helyezte digitális stratégiájának középpontjába, támogatásul pedig az SAP-t választotta – a jövőben az SAP S/4HANA Cloud-ot, illetve a RISE with SAP megoldást alkalmazza.
2025. 07. 22. 14:00
Megosztás:

Trump médiacége a TMTG meglepő húzással lett az egyik legnagyobb Bitcoin-befektető

Donald Trump neve eddig is erősen összefonódott a kriptovaluták világával, de most új szintre emelte a részvételét: médiavállalata, a Trump Media & Technology Group (TMTG) több mint 2 milliárd dollár értékű Bitcoint vásárolt. Ezzel a lépéssel a TMTG belépett a világ legnagyobb Bitcoin-tartalékkal rendelkező tőzsdén jegyzett vállalatai közé — és ez komoly hullámokat keltett a piacon és a politikában egyaránt.
2025. 07. 22. 13:00
Megosztás:

Egy felmérés szerint nagyobb pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek a csehek, mint korábban

Nagyobb pénzügyi tartalékkal rendelkeznek és jobban spórolnak a csehek, mint korábban - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az Ipsos közvélemény-kutató intézet készített júniusban a Home Credit pénzügyi csoport megrendelésére.
2025. 07. 22. 12:00
Megosztás:

Az Ethereum új korszakba lép: egyre több cég veszi fel a mérlegébe a második legnagyobb kriptót

A vállalati szektorban eddig főként a bitcoin számított mérlegre vehető digitális eszköznek. Most azonban egyre több cég ismeri fel az Ethereum – vagyis az ether (ETH) – valódi értékét, és tesz vele komoly fogadásokat. Már nem csak a decentralizált pénzügyek jövőjére, hanem az Ethereum-alapú tokenizációra is építenek. A trend nem véletlen, és komoly pénzeket mozgat meg.
2025. 07. 22. 11:00
Megosztás:

Nagy Márton a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara újonnan kinevezett elnökével egyeztetett

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta Dr. Keszte Róbertet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) újonnan kinevezett elnökét, Barbara Zollmannt a DUIHK ügyvezető elnökségi tagját, valamint Dirk Wölfert a DUIHK kommunikációs osztályvezetőjét.
2025. 07. 22. 10:00
Megosztás:

Rekordszámú felvételiző, bővülő kínálat, lassuló drágulás, több vevő és kevesebb bérlő – ilyen lesz az idei a 2025-ös albérletszezon

Július 23-án, szerda este a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével hivatalosan is elindul az idei albérletszezon. Az ingatlan.com legfrissebb adatai alapján a bérleti díjak emelkedése továbbra is mérsékeltebb, mint a lakásáraké, ráadásul a kínálat bővülése tovább fékezheti az albérlet-drágulást.
2025. 07. 22. 09:00
Megosztás:

Saját épületeit már kizárólag zöldárammal látja el az E.ON

Tavaly a vállalatcsoport 70 telephelyét üzemeltette teljes mértékben megújuló elektromos árammal . Az E.ON teljes szén-dioxid-kibocsátása 2019-hez képest 84 százalékkal csökkent. 2024-ben összesen több mint 160 milliárd forintot fordított energiahálózatainak fejlesztésére a vállalat. A nemek közötti bérkülönbség az E.ON-nál sokkal kisebb, mint a magyarországi átlag és az Európai Uniós elvárás.
2025. 07. 22. 08:00
Megosztás:

Albérletek biztosítása: a bérbeadó vagy a bérlő köti a lakásbiztosítást?

Két nap múlva, szerdán hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, az ezt követő hetekben pedig ismét felpörög az albérletpiac: több ezer diák próbál majd az új tanintézménye közelében számára kedvező feltételekkel albérletet találni. E feltételek között gyakran elsikkad az ingatlan megfelelő biztosítottságának kérdése, sok esetben csak a károk bekövetkezte nyomán derül ki, hogy kötöttek-e megfelelő biztosítás a bérleményre.
2025. 07. 22. 06:00
Megosztás:

Átadták a Zalaegerszeget Teskánddal összekötő új kerékpárutat

Átadták hétfőn a Zalaegerszeget Teskánddal összekötő több mint négy kilométeres új kerékpárutat, amit közel 600 millió forint európai uniós támogatásból valósítottak meg - tájékoztatta a város önkormányzata hétfőn az MTI-t.
2025. 07. 22. 05:00
Megosztás: