A nyugdíjak svájci indexálásával mindenki jobban járna - miért is?

Bán András - szociálpolitikus a „Választási nyugdíj matematika - ki jár jól és ki jár rosszul?” című írásában az MSZP nyugdíjprogramjáról szólva megállapítja, hogy „a nyugdíjemelés meghatározásánál az infláció mellett a keresetek emelkedését is figyelembe veszik, azaz az úgynevezett svájci indexálást alkalmazzák majd oly módon, hogy az inflációval mindenki nyugdíját megemelik, a bérnövekedés alapján fennmaradó részt pedig minden nyugdíjas azonos összegben kapja majd meg.” Ezzel szerinte „az gond, hogy sok százezer ember nemhogy jobban járna, hanem még a jelenlegi inflációkövető nyugdíjkorrekciót sem kapná meg, amit idáig megkapott, ezzel felborítanák a megdolgozott értékarányokat.” Az számpélda nélkül is könnyen belátható, hogy Bán András állítása és következtetése téves. Ha a nyugdíjemelés mértéke magasabb az inflációnál, akkor mindenki nyugdíja nagyobb mértékben emelkedne, mint a jelenlegi inflációkövető rendszerben. A Fidesz-kormány „értékmegőrző” nyugdíjpolitikája helyett azért javasol értéknövelő nyugdíjemelési rendszert az MSZP, mert a kormány inflációkövető, „értékmegőrző” nyugdíjemelési politikája következtében az átlagnyugdíj egyre jobban elmarad az átlagkeresettől, és ma már alig haladja meg az átlagkereset felét.

A nyugdíjak svájci indexálásával mindenki jobban járna - miért is?

A svájci indexálás azonban önmagában nem segítene érdemben az alacsony nyugdíjasok helyzetén.

Sőt, kiélezi a nyugdíjak közötti növekvő különbségek miatti feszültséget. Okkal fogalmaz úgy Farkas András (a „nyugdíjguru”) a nyugdíjemelések kapcsán, hogy: „A nyugdíjrendszerben a szegény még szegényebb, a gazdag még gazdagabb lesz.” Ha 2021-ben 5%-os nyugdíj emeléssel számolunk, akkor az 50eFt/hó nyugdíj esetén 30eFt, a 127eFt-os medián nyugdíj esetében 76,2eFt, a 153eFt/hó átlag nyugdíj esetében 91,8eFt, 300eFt/hó esetében 180eFt, 800eFt/hó esetében 480eFt többlet jövedelmet eredményez 2021-ben.

És az idő előrehaladtával ezek a különbségek tovább növekednek. A 100 és 400 eFt-os nyugdíj 5 százalékos emelése után a két nyugdíj közti különbség nő 300eFt-ról 315 eFt-ra. Ha minden évben 15eFt-al növekszik a két nyugdíj közötti különbség akkor hét év alatt annyival növekszik a 400eFt-os nyugdíjas nyugdíja, mint amennyi hét év múlva az alacsony 100eFt-os induló nyugdíjjal rendelkező honfitársunk teljes nyugdíja lesz. (egyszerűsítve: 7x20=140 >100+(7x5) =135) Ez szétszakítja a nyugdíjas társadalmat.

A nyugdíjemelés rendszere – amint erre a nyugdíjguru is rámutatott – teljesen igazságtalan, méltánytalan és be kell avatkozni mielőbb, mert a nyugdíjas társadalom nem kell, hogy tükrözze azt a hatalmas anyagi megosztottságot, amely egyébként is jellemző a magyar társadalomra. Vannak, akik szerint a nyugdíjrendszerben (is) jelentős mértékű átcsoportosítás történik a rövidebb életű szegényektől a hosszabb életű gazdagokhoz.

A fenti számpéldából látható, hogy az MSZP nem téved abban, hogy „a százalékos nyugdíjemeléssel nyílik az olló”. Bán András szerint azonban nem ez a lényeg, hanem az, hogy: „a megdolgozott értékarányok nem nyílnak, azok megmaradnak”, míg „Differenciált nyugdíjemelésnél vagy korrekciónál viszont felborulnak az értékarányok. A nyugdíjakat nem szerencsekeréken sorsolták ki.”

Mi a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer funkciója?

Itt elérkeztünk egy fontos alapkérdés tisztázásához. Mi a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer funkciója, amelyben a mindenkori aktív dolgozók fizetik meg a mindenkori nyugdíjasok nyugdíját? Az-e, hogy az aktív pályafutásukat befejezők esetében élethossziglan biztosítsa a munkaviszonyuk idején kialakult jövedelem arányokat (és ezen csak kis mértékben módosít a nettó jövedelmek figyelembevételének degressziója), mert a piacgazdaság igazságosan és méltányosan rendezi a jövedelmeket és ezért az arányok fenntartása a lényeges?

Vagy az, hogy a társadalom minden nyugdíjas számára méltányos jövedelmet biztosítson a megélhetéséhez és ne tegyen indokolatlan különbséget a nyugdíjasok között? Szerintünk ez utóbbi.

Természetesen „a nyugdíjakat nem szerencsekeréken sorsolták ki”, arra járulékfizetéssel lehet jogosultságot szerezni és Bán András véleményével szemben nem csak a középrétegek dolgoznak meg ténylegesen a nyugdíjukért, hanem mindenki, aki járulékot fizetett. A nyugdíjrendszernek is ösztönözni kell azt, hogy az emberek aktív korukban hosszú ideig dolgozzanak és minél nagyobb jövedelmet szerezzenek mert ezzel biztosítható a gazdaság megfelelő teljesítőképessége és a közkiadások, közte a nyugdíjak finanszírozása.

Ezért méltányos és indokolt a nyugdíjak megállapítása során figyelembe venni a szolgálati időt és a jövedelmet, amint ezt a nyugdíj rendszerünk figyelembe is veszi. De a nyugdíjak megállapítása után mi indokolja, hogy a nyugdíjemeléseknél különbséget tegyünk a nyugdíjasok között?

Nincs szó „megdolgozott értékarányokról” mert az állami nyugdíj nem (társadalom)biztosítás alapú. Nem csak azért, mert ma már nincs külön fizetett nyugdíjjárulék. A magánnyugdíj (önkéntes nyugdíjpénztár) az biztosítás alapú, ott valóban befizetés arányos a juttatás. De szemben az állami nyugdíjjal nem feltétlenül élethossziglan és infláció követő módon, továbbá nem állami garanciával. Ha a több befizetett nyugdíjjárulék kiemelt bánásmódra jogosít, akkor az is felmerülhet, hogy a több befizetett egészségbiztosítási járulék is VIP ellátásra jogosítson.

Az MSZP azt képviseli, hogy a megállapított nyugdíjak emelése biztosítsa az infláció követését, és az efeletti rész (a keresetek növekedéséből számolt rész) pedig tompítsa a korábban nyugdíjba vonultak és alacsony nyugdíjjal rendelkezők, valamint a magas nyugdíjjal rendelkezők között kialakult és egyre mélyülő szakadékot. Bán András a problémát a 13. havi nyugdíj azonos összegben történő folyósításában látja.

Cikkbeli számpéldájában is együtt kezeli a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat, amivel az MSZP nyugdíjkalkulátora értelemszerűen nem számol, mert az un. 13. havi (53. heti) nyugdíj nem nyugdíj, hanem egy állami juttatás. Azonos összegben azért javasoljuk szétosztani, mert szintén alkalmas arra, hogy a szakadék csökkenjen.

Az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására számottevően nagyobb költségvetési forrással nem lehet számolni

Az MSZP szerint is a szociális ügyeket nem a nyugdíjrendszerben kell megoldani, hanem szociális rendszerben. A svájci indexálás módszerére és a „13. havi nyugdíjra” vonatkozó javaslata kidolgozásánál figyelembe vette azt, hogy a covid járvány következtében még évekig nehéz lesz a költségvetés helyzete, ezért az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására számottevően nagyobb forrással nem lehet számolni.

Különösen, ha figyelembe vesszük a „13. havi nyugdíj visszaépítését”. A növekvő nyugdíjkülönbségek csökkentésére ezért olyan átmeneti megoldást kell találni, amely azonnal segíthet a legnagyobb feszültség mérséklésében. Ilyen eszköz lehet, ha a nyugdíjreform kidolgozásáig minden nyugdíjas azonos összegű, az átlagnyugdíjnak megfelelő, „13. havi nyugdíjat” kap. Ezzel a megoldással a nyugdíjasok közel 70%-a jobban jár, mint ha a saját nyugdíját kapná meg 13. haviként. Ha pedig a svájci indexálás és az azonos összegű 13. havi nyugdíj hatását együttesen vetjük össze a jelenlegi „értékmegőrző” rendszerrel, akkor a nyugdíjasok több. mint 90%-a jobban jár.

Az azonos összegű juttatás egyébként nem ismeretlen a jelenlegi kormány gyakorlatában sem. A rezsiutalványt sem fogyasztás arányosan osztották és minden egészségügyi dolgozó 500eFt-ot kapott, függetlenül a fizetésétől.

Ha figyelmesebben olvas Bán András, akkor észrevette volna, hogy a 150 fő szakértő nem a nyugdíjügyön, hanem a teljes programon dolgozott.  „A baloldali kormányok hajlamosak a nyugdíjat szociális segélyként értelmezni” véleménye pedig annyira megalapozott, mint az a másik oldali vélemény, hogy „A jobboldali kormányok hajlamosak a nyugdíjat adhatónak és a nyugdíjak közötti arányok fenntartást prioritásnak tekinteni, mert mindenki annyit ér, amije van.”

A cikk szerzője: Miklós László az MSZP szakértője

A bevezetőben említett „Választási nyugdíj matematika - ki jár jól és ki jár rosszul?” című írás ITT olvasható.

11 fontos kérdés és válasz a 3%-os lakáshitelről

Bombaként robbant a hír, hogy hamarosan 3%-os lakásitel lesz igényelhető az első saját tulajdonú lakás vagy ház megvásárlásához. A BiztosDöntés.hu szakértői összegyűjtötték a hitellel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és ahol erre volt mód, a válaszokat is megadták.
2025. 07. 03. 08:30
Megosztás:

200 millió forintból újítanak fel utakat Mezőhegyesen

Csaknem 200 millió forintból újítanak fel uniós támogatásból hat belterületi utat a Békés vármegyei Mezőhegyesen - közölte az önkormányzat az MTI-vel.
2025. 07. 03. 08:00
Megosztás:

Minimális forintmozgás reggel

Az euró hét órakor 400,13 forinton állt a szerda esti 400,25 forint után.
2025. 07. 03. 07:30
Megosztás:

Zsebünkben a pénztárgép - ingyenesen letölthető a NAV ePénztárgép és NAV eNyugta alkalmazása

Zsebünkben a pénztárgép, ingyenesen letölthető a NAV ePénztárgép és NAV eNyugta alkalmazása - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.
2025. 07. 03. 06:30
Megosztás:

A szélsőséges időjárás milliárdos károkat okoz Európának

A szélsőséges időjárási és éghajlati események évente több milliárd euró kárt okoznak Európában, a gazdasági veszteség 1980 és 2023 között meghaladta a 790 milliárdot - közölte szerdán kiadott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
2025. 07. 03. 06:00
Megosztás:

Brüsszeli célkitűzés: Európa kvantumhatalom lehet 2030-ra

Az Európai Bizottság stratégiát terjesztett elő szerdán, amely szerint induló vállalkozások növekedésének ösztönzésével ellenálló és szuverén kvantumökoszisztémát hozna létre azzal a céllal, hogy Európa 2030-ra globális vezető szerepet töltsön be a kvantumtechnológia terén.
2025. 07. 03. 04:30
Megosztás:

Első lakásvásárlókat támogató program indul – de milyen árak várják a fiatalokat?

A lakáspiacon jelentős drágulás ment végbe 2015 óta, a lakásárak több mint 3,5-szeresükre nőttek, ami jelentősen megnehezítette az első lakásuk megvásárlását tervező fiatalok helyzetét. A miniszterelnök bejelentése alapján újabb támogatási program indulhat az első lakásvásárlást tervező fiatalok számára, amelyről a legutóbbi kormányülésen születhetett döntés. A 18-35 éves korosztály adta a lakásvásárlók 30 százalékát 2020 és 2023 között; ők elsősorban lakótelepi lakásokat kerestek a nagyobb városokban, míg a kisebb településeken inkább családi házat vásároltak. A jelenlegi kínálatban az első lakásvásárlók célkeresztjében lévő 45 négyzetméternél kisebb használt budapesti garzonok átlagára 55 millió forint. A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a legdrágább 45 millió forintos átlaggal, de Győrben, Egerben, Szegeden és Székesfehérváron is legalább 40 millió forint a használt garzonlakások átlagára.
2025. 07. 03. 04:00
Megosztás:

Megfelelő mennyiségű és minőségű gabona termett

Az elvárásoknak megfelelő mennyiségű és minőségű gabona termett idén; az öntözővizet a kormány a továbbiakban is biztosítja a gazdálkodóknak - mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatóján az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
2025. 07. 03. 03:30
Megosztás:

Tovább nő az online platformokon foglalt szállások népszerűsége Európában

Stabil növekedést mutat az uniós tagországok rövid távra kiadott szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 2025 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán.
2025. 07. 03. 03:00
Megosztás:

Felfordulás a brit pénzügyekben: megkérdőjeleződött Rachel Reeves jövője

Jelentősen emelkedett szerdán a brit államadósság hozama, miután a munkáspárti kormány és a Labour-frakció között kirobbant heves vita nyomán kérdésessé vált, hogy Rachel Reeves pénzügyminiszter meddig maradhat tisztségében.
2025. 07. 03. 02:30
Megosztás:

Gazdasági megszorító intézkedéseket jelentett be a miniszterelnök

Gazdasági megszorító intézkedéseket jelentett be szerda délutáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan román miniszterelnök.
2025. 07. 03. 02:00
Megosztás:

Voltál katonai szolgálatban? Akkor a nyugdíjad másképp alakul!

A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet értelmében a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő szolgálati időnek számít nyugdíjjogosultság és -összeg megállapításakor.
2025. 07. 03. 01:30
Megosztás:

Brutál hőség jön Magyarországon!

Csütörtökön 27 Celsius-fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet az ország nagy részén - derül ki a HungaroMet Zrt. szerdai veszélyjelzéséből.
2025. 07. 03. 01:00
Megosztás:

Már az alku előtt is hajlandók engedni a hirdetési árból az eladók

Harmadával drágább ma egy budapesti panellakás, mint 2024-ben ugyanekkor - derül ki a zenga.hu hirdetési portál adataiból. A magas ingatlanárak és a lassuló kereslet miatt nagyobb mértékben csökkentettek azok az eladók, akik változtattak a hirdetési áraikon.
2025. 07. 03. 00:01
Megosztás:

Megerősítette az AutoWallis hitelminősítését a Scope Ratings

Elvégezte a Scope Ratings az AutoWallis Nyrt. hitelminősítésének éves felülvizsgálatát, melyet követően a független intézet a magyar tőzsde autós vállalatának és adósságának besorolását stabil kilátások mellett erősítette meg. A minősítés során a Scope a tavaly kiadott minősítésből indult ki, mely már figyelembe vette az AutoWallis frissített növekedési stratégiáját és annak finanszírozási terveit tartalmazó üzleti terveit és vizsgálta a vállalat 2024-es teljes évi, valamint 2025. első negyedéves eredményét is.
2025. 07. 02. 23:00
Megosztás:

Devizahitel-per: Horvátország elvesztette a pert a Société Générale-lel szemben

A Société Générale francia bank megnyerte azt pert, amelyet a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított Horvátország ellen Washingtonban a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében - közölte a horvát ügyészség szerdán.
2025. 07. 02. 22:00
Megosztás:

A sportfogadás rajongói körében legkedveltebb kriptovaluták

A digitális fizetőeszközök lassan beszivárogtak mindenhová, és a sportfogadás sem maradt ki ebből a folyamatból. Egyre több magyar játékos választ kriptovalutát az online tranzakciók lebonyolítására. Kényelmesebb? Néha. Névtelenebb? Igen. És gyorsabb? Általában az. A kérdés inkább az, hogy mely kriptopénzek kerültek előtérbe azoknál, akik rendszeresen fogadnak mérkőzésekre. Mert ahogy a sportfogadás dinamikája változik, úgy alakul át a fizetési szokások világa is.
2025. 07. 02. 21:32
Megosztás:

Júniusi közlekedési razzia: 47 ezernél is több ellenőrzött utas Budapesten

Júniusban ismét nagyszabású járatellenőrzéseket tartottak a fővárosban: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) rendőrei a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársaival és a FÖRI-rendészekkel több mint 47 ezer utast ellenőriztek, miközben a megállókat, állomásokat és azok környezetét is vizsgálták - közölte a rendőrség és a BKK szerdán az MTI-vel.
2025. 07. 02. 21:00
Megosztás:

Gyengült a forint szerda estére

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2025. 07. 02. 20:30
Megosztás:

Az OTP húzta a budapesti piacot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 735,06 pontos, 0,75 százalékos emelkedéssel, 98 186,74 ponton zárt szerdán.
2025. 07. 02. 20:00
Megosztás: