Mennyire torzítanak az ingatlanhirdetések? És milyen ne legyen egy ingatlanhirdetés?

A leggyakoribb torzítások az ingatlanhirdetéseknél: mennyire nyugodt, csendes a környék, mennyire jók a szomszédok, esetleg mikor történtek felújítások, mekkorák a rezsiköltségek és hogy pontosan hol helyezkedik el az ingatlan - sorolta Fucskó István, a Balla Ingatlan siófoki irodájának tulajdonosa.

Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója úgy fogalmazott, hogy nagyon gyakori “fogás” az - mind a magánszemély-hirdetők, mind az ingatlanközvetítők részéről -, hogy nem minden esetben tüntetik fel a hirdetésekben az ingatlan úgynevezett “objektív hibáit”, már amennyiben persze vannak neki. Itt olyan adottságokra kell gondolni, mint például egy transzformátor a ház előtt, a rossz szomszédság, a vizesedő falak, a tűzfalra néző ablak, és a sor még hosszan folytatható.

Szerinte a kedvezőtlen adottságokat, tényezőket érdemes megemlíteni a hirdetésben, mégpedig azért, hogy ne legyen csalódott az érdeklődő, hiszen az senkinek sem jó. Fucskó István szerint, ha például egy ügyfél csak azért lemegy a hétvégén a családjával a Balatonhoz, utazik több száz kilométert, hogy megnézzen egy ingatlant, majd nem azt kapja, mint amire a hirdetés alapján számított, akkor az neki rengeteg idő és pénz az üzemanyagköltség miatt. Így érthető, ha kifejezetten átverve érzi magát, és vele már biztosan nem fog üzletet kötni az ingatlantulajdonos.

Mindkét szakember szerint egy további nagyon gyakran felmerülő torzítás az alapterület kérdését érinti. A tulajdonos és a közvetítők is szeretnék kedvezőbb színben feltüntetni az ingatlant, ezért a lehetőségek közül igyekeznek a számukra kedvezőbb méretet feltüntetni. Az alapterületet érintő manipuláció különösen jellemző a családi házak hirdetéseire, melyeknél bonyolítja a helyzetet, hogy a tulajdoni lapon nincs feltüntetve az alapterület négyzetméterben megadva - magyarázta Balla Frigyes.

Szembetűnővé pedig akkor válik ez a probléma, amikor többen hirdetik ugyanazt az ingatlant, és a vevő azt tapasztalja, hogy más és más alapadatokkal dolgoznak az egyes közvetítők és maga a tulajdonos is.

Ennél a torzításnál azt használják ki a hirdetők, hogy egy ingatlan esetében számolhatunk bruttó és nettó alapterületet, illetve akár hasznos alapterületet is. Ezek között egy nagyméretű tetőtérrel is rendelkező családi ház esetében nagyok a különbségek. Balla Frigyes szerint azonban érdemes ragaszkodni az OTÉK meghatározásaihoz, melyek világosan és egyértelműen tartalmazzák az egyes alapterületek értelmezését.

Beszélt az ingatlanról készült képekről is, melyek fontos részét képezik a hirdetéseknek, és szintén lehet velük torzítani a valóságot. A szakértő elmondta, hogy ezeknél a fotóknál az a cél, hogy minél jobb, de azért valós képet mutassanak az ingatlanról. Ezért ők például mindig megkérik a tulajdonosokat, hogy tegyenek rendet az ingatlanba, takarítsanak ki, a fotózás idejére tegyék el a személyes tárgyaikat. Fucskó István is úgy vélekedett, hogy érdemes rendet tenni, kitakarítani, világossá tenni az ingatlant, a kertben is ajánlott elpakolni, kicsit esetleg füvesíteni, ha már megkopott a gyep, illetve megmetszeni a sövényeket.

Balla Frigyes azt is megjegyezte, hogy ha ilyesmire esetleg nincs lehetőség, akkor ma már akár a mesterséges intelligencia segítségével is "rendet tehetnek" utólag a lakásról készült képeken, azonban ilyenkor kiemelten fontos erről tájékoztatást adni az érdeklődőknek, vagyis jelezni, hogy a képek nem a valóságot, hanem inkább egy lehetőséget ábrázolnak.

Azt is megjegyezte, hogy a mobiltelefonok fejlődésével egyre több készülék képes nagylátószögű képek készítésére, melyek indokolt esetben elfogadhatóak, azonban mivel alkalmasak arra, hogy jelentősen tágítsák a teret, ezért ezeket csak a legszükségesebb esetekben használják. Szintén visszafogottan használják az olyan utómunkákat, mint a vágás, egyenesítés, világosítás, ugyanis csak a fotózás során elkövetett hibák helyrehozása a cél, nem pedig a valóságtól eltérő kép bemutatása.

Végül Fucskó István adott néhány tanácsot is a jó hirdetés elkészítéséhez: amire figyelni kell, hogy legyen a hirdetés egyedi, kiemelt, tényszerű, figyelemfelkeltő és jól árazott. A tényszerűséghez szerinte hozzátartozik a pontos cím is: emeletet, fekvés, egy jó alaprajz és a már említett, valósághű képek.

Balla Frigyes pedig hozzátette, hogy minél több érdeklődőt érünk el eladóként, annál nagyobb az esélye annak, hogy az ingatlanunk megtalálja a vevőjét. Nincs ez másként az ingatlanközvetítő szakembereknél sem, akik kihasználják a piacon elfogadott eszközöket, hogy a terméket, vagyis az adott ingatlant a lehető legjobb színben tüntessék el.

Ami nem jelenti azt, hogy a valóságtól elrugaszkodott hirdetéseket készítenének, hiszen tudják, hogy ezek csak rontanák az üzletüket, mivel egy csalódott vevő nem jó reklám a megbízó előtt, illetve nem sok jót ígér a vevővel való további együttműködést illetően. Szerinte azok a kollégák, akik ezt nem veszik figyelembe, önmagukat is hátráltatják, hiszen a sok felesleges ingatlanbemutató rengeteg időt, energiát és pénzt vesz ki zsebükből.