Mennyit tud megtakarítani egy átlagos felnőtt és mire tesz félre?

Minden harmadik magyar ember szenved az úgynevezett pénzügyi szorongástól, ami a konkrét anyagi problémák mellett a mindennapi életminőségünket is rontja. Ugyanakkor tudatos tervezéssel, megtakarítással, biztonsági háló kialakításával sokat tehetünk a jóllétünkért. Az NN Biztosító szakértői azt kutatták, milyen céllal takarékoskodnak a magyarok, és mennyit tudnak félre tenni.

Az egyéni biztonsági háló egyik legfontosabb eleme a megtakarítás. A felmérésből kiderült, hogy a magyar felnőttek 12 százaléka egyáltalán nem takarékoskodik és ez az arány – az anyagi helyzet mellett – az iskolai végzettséggel mutat szoros összefüggést: míg a diplomások körében mindössze 5 százalék a nem takarékoskodók aránya, addig az általános iskolai végzettségűeknél 22 százalék.
Mire és mennyit teszünk félre?

Azok közül, akik viszont tudnak és akarnak spórolni, a legtöbben (59%) váratlan kiadásokra, vésztartalékra gyűjtenek, majd a rangsorban ezt követi a lakásvásárlás és felújítás (32%). Közel minden harmadik (32%) válaszadó mondta, hogy a nyugdíjas évekre is készül pénzügyileg. Ez utóbbi két csoportot alaposabban is megvizsgálták és kiderült, hogy 12 százalék lakásra és nyugdíjra egyaránt gyűjt, 42 százaléknak pedig választania kell, hogy melyik célra tesz félre.

Összhangban a magánegészségügy térnyerésével, nem okozott meglepetést a szakértőknek, hogy már közel minden harmadik megkérdezett (31%) megtakarít az egészségügyi kiadások fedezésére. Ami viszont némileg meglepő: 8 százalék azok aránya, akik valamilyen meglévő hitel előtörlesztésére gyűjtenek, hogy idő előtt szabaduljanak az adósságtehertől.

Ami a nagyságrendeket illeti, havonta átlagosan 57 000 forintot tudnak félre tenni azok, akik rendelkeznek megtakarítással, ugyanakkor meglehetősen nagy a szórás a különböző demográfiai csoportok között. Egy férfi átlagosan 17 000 forinttal többet tesz félre havonta, mint egy nő: 66 000 forint a férfiak körében az átlagos havi megtakarítás, míg a nőknél ez csak 49 000 forint. Még látványosabb a vidék-főváros szakadék: a falvakban, községekben élők átlagos havi megtakarítása 48 000 forint, míg a fővárosban élők átlagosan 72 000 forintos megtakarítással rendelkeznek.

A biztosításhoz meg kell „érni”?

Az egyéni anyagi biztonsági háló másik eleme a biztosítás kötése. „Míg a vagyoni biztosítások elterjedtsége alapján Magyarország fejlett piacnak számít, addig az életbiztosításokat tekintve sajnos alulfejlettek vagyunk. Mind a kockázati életbiztosítások, mind az öngondoskodási-megtakarítási életbiztosítások terén jelentős elmaradásban vagyunk még a régióban is, Nyugat-Európáról nem is beszélve” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.  

A legtöbben lakásbiztosítással (54%) és kötelező gépjármű- felelősségbiztosítással (49%) rendelkeznek. Ehhez képest a legnépszerűbb nem-élet biztosítása, balesetbiztosítása 30 százaléknak van, illetve a kockázati életbiztosítással és/vagy betegség/egészségbiztosítással rendelkezők aránya is mindössze 14-14 százalék. „Úgy tűnik, a biztosításhoz meg kell érni, hiszen a biztosításkötési hajlandóság erősen életkorhoz kötött” – foglalta össze az életkori sajátosságokat Holló Bence. 

A vagyonbiztosításokat jellemzőbben 40 év felett választják az emberek, hiszen ebben az életkorban már általában jelentősebb vagyontárgyakat (például lakás, autó) tulajdonolnak. A kockázati életbiztosítás és a balesetbiztosítás az 50 év felettiek körében a „legnépszerűbb”. Ugyanakkor a megtakarítással és befektetéssel kombinált életbiztosítások már a harmincas korosztály számára is vonzóak. Az úgynevezett befektetési egységhez kötött biztosítások iránt pedig az 50-59 év közöttiek lelkesednek leginkább.

Egyre népszerűbb az eurós befektetés

Arra is rákérdeztek a felmérésben, hogy ha megtakarításról vagy befektetésről van szó, akkor melyik a preferált pénznem. A válaszokból az derült ki, hogy a legtöbbek számára (78 százalék) a forint a legfontosabb pénznem erre a célra, ugyanakkor 40 százalék (a 18-29 évesek, valamint a fővárosiak körében pedig 50 százalékot is meghaladja) azok aránya, akik az eurót részesítik előnyben, vagy a forint mellett a közös valutában is befektetnének. Az amerikai dollárt 9 százalék, a svájci frankot pedig 6 százalék említette ennek kapcsán.