Mesterséges intelligencia - ez a jövő, vagy tévút csupán?

Ismert jelenségek ezek, s már sokan kivesézték az ehhez tartozó trükköket és félelmeket. Viszont vannak még ezeknél is meglepőbb dolgok. A minap beszéltem valakiről, akit évek óta nem láttam, nem beszéltem vele és nem is gondoltam rá.

Majd egy-két órával később, teljesen véletlenül találkoztunk.

Gondolom hasonló dolgok már mással is megtörténtek, nem is egyszer. Ilyenkor olyan érzés alakul ki, hogy az univerzum, az Isten vagy valami figyel, s valamilyen oknál fogva egy picit beavatkozik az ember életébe.

Az elrugaszkodottabbak pl. odáig mennek (lásd Elon Musk), hogy szimulált világnak képzelik a mienket is. Ez nyilván megmagyarázná az imént vázolt jelenséget holmi univerzum, vagy Isten általi figyelés nélkül is. Ez alapján a mesterséges intelligencia már létezik, s ezek pl. mi, emberek vagyunk.

Ezek és a már elért eredmények alapján azt gondoljuk, hogy a mesterséges intelligencia létrehozható, de azt is gondoljuk, hogy veszélyes lehet. Az elmúlt hónap eseményei különösen izgalomban tartottak bennünket. Mind azzal kapcsolatban, hogy ez a mesterséges „lény” „elszabadul” a Bing-be építve, mind pedig a befektetéseinken keresztül.

Nevezetesen egyesek a Google kereső motor végét és a Bing felemelkedését vizionálták, míg mások kevésbé hittek, hisznek ebben. A valóság egyelőre az utóbbiakat igazolja. Ugyanis a MI-Bing kombó eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Bizonyos területeken, a viszonylag jól definiált dolgokban zseniális eredményeket hoz, míg az általánosabbakban inkább frusztrálttá válik, s elkezd pl. hazudozni. (Egészen emberi viselkedés, nem?) Habár csak karistoljuk a témát, s lehet, hogy abszolút nincs igazunk, de van egy olyan érzés, hogy ez néhány alapvető dologból jön.

(i) A MI-t egy olyan adathalmazon tanították, ami nem változott dinamikusan. Ilyenek a tőzsdei „back test”-ek is, amelyek csodás hozamokat kínálnak, aztán a végén a legtöbb esetben csúfos kudarc lesz belőle az éles környezetben.

(ii) A Bing kereső „ranking” modellje valahogy soha sem tudott felnőni a Google-éhez, amit amúgy titkosan is kezelnek. Így a Bing esetében a releváns (pl. első találati lapon) találhatunk kínai vagy japán (nem tudtam eldönteni) nyelvű honlapot, pl. egy olyan egyszerű keresésénél, mint a „restaurant”. Ha pedig egy MI-nek az irreleváns információt relevánsnak tüntetjük fel, s emiatt összezavarodik, akkor az kiszámíthatatlan dolgokat eredményez.

(iii) Ráadásul a MI önmaga is instabil. Egy professzor barátom, aki a MI-vel foglalkozik, a MI furcsaságainak egyikeként azt szokta felhozni, hogy míg pl. a KRESZ táblát simán felismeri, addig azt feldarabolva és az úttestre dobva már nem tud mit kezdeni vele. Egy ember simán megoldja ezt a feladatot (általában).

Ez pedig azt sugallja, hogy igen, a Bing előrelépett, de úgy tűnik, hogy akár csak a múltban, valószínűleg ez a fejlesztés sem hoz áttörést, legalábbis egyelőre.

(forrás: ERSTE Tízórai)