Mi történik a Facebooknál? - A január 7-i Zuckerberg-bejelentés elemzése

Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója és legnagyobb tulajdonosa 2025. január 7-én egy meglepő bejelentést tett egy videóüzenetben. A nagy hírügynökségek (pl. az AP és a Reuters), hírportálok (pl. itt, itt és itt) az üzenetnek főleg azt a részét hangsúlyozták, hogy a Meta befejezi a külső tényellenőrzőkkel való együttműködést. Valójában azonban a nyilatkozat ennél jóval többről, és szerintem szinte csupa fontosabb dologról (is) szólt. Ezek közt van egy olyan is, amely miatt az európai jogalkotók és a DSA végrehajtói is komolyan elkezdhetnek aggódni.

Mi történik a Facebooknál? - A január 7-i Zuckerberg-bejelentés elemzése

A Meta vezetője olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek nagyon régóta állnak viták kereszttüzében. Ebben a blogbejegyzésben igyekszem bemutatni ezeknek a bejelentéseknek a kontextusát és ezen belül elsősorban a politikai és technológiai hátterét. A blogbejegyzésben végigmegyek Zuckerberg szövegén, és – stílusosan – kommentek formájában próbálok kontextust és magyarázatot hozzáfűzni a szöveghez.

A bejelentés 

Zuckerberg az öt pontba foglalt intézkedéscsomagot azzal vezeti fel, hogy szeretne „visszatérni a gyökerekhez”, hiszen eredetileg azért alapította a Facebookot, hogy „hangot adjon az embereknek”. 

Ez még akkor is hatalmas tódítás, ha tekintetbe vesszük, hogy a nagy techcégek igencsak hajlamosak az ilyen, önmagukat egy nemes célt követő szervezetnek, és nem alapvetően a profitszerzésre optimalizált vállalkozásnak beállítani. A Facebook ugyanis a kezdetekkor főleg a leselkedésről – a mások profiljainak böngészéséről –, és a kapcsolatépítésről, később pedig hirdetések eladásáról szólt. Az, hogy a Facebook a szólás egyik legfontosabb terepévé vált, tulajdonképpen inkább „nem várt mellékhatás”, de biztos, hogy nem elsődleges cél.

Ez a nemes cél azonban egyre jobban elveszett, mondja Zuckerberg. A kormányzatok és a „hagyományos média” arra kényszerítették a Facebookot, hogy egyre többet cenzúrázzon, sokszor politikai megfontolásokból.

Ez a mondat rengeteg kérdést felvet és egészen komplex problémahalmaz / történet rejlik mögötte, amit igyekszem röviden összefoglalni.

Egyfelől az a kérdés, hogy mi a „politika”, másfelől hogy ezen belül milyen kategóriákra gondolhat Zuckerberg. A helyzet ugyanis az, hogy a nyilvánvalóan jogszerű és pozitív tartalmak (kiscicás videó) és a nyilvánvalóan jogellenesek (gyermekpornográfia) közt van egy hatalmas szürke zóna, amelyet a szakirodalom elnevezett jogszerű, de taszító (angolul jobban hangzik: „lawful but awful”) tartalomnak. Ezeket a tartalmakat a Facebook vagy eltávolítja, vagy a terjedésüket lassítja („shadowbanneli”). Ha megnézzük a Facebook eltávolítási statisztikáit (a világszintűek itt, a lekérdezhető európaiak pedig itt találhatók), akkor itt tizenkét féle kategóriát találunk, amelyek közül csak három egyértelműen jogellenes, a többinek vagy csak bizonyos esetei, vagy csak bizonyos országokban (gyűlöletbeszéd) azok, és vannak egyáltalán nem jogellenes (csak felkavaró) tartalmak is, mint a pornográfia, az erőszak ábrázolása, a bullying vagy a kéretlen reklám (spam). Nyilván egy néhány perces bejelentésben nem lehet minden részletre kitérni, de azt sugallani, hogy a „szürke zóna” moderálása a „kormányzatok” és a „hagyományos média” miatt történik, enyhén szólva is csúsztatás. A szürke zóna legtöbb elemét a Facebook a legkorábbi időktől elsősorban a gazdasági érdekeit előtérbe helyezve saját elhatározásból moderálta.

A nagyon általános megfogalmazás ellenére elég valószínű, hogy Zuckerberg egy konkrét ügyre (is) gondolhatott a mondat megfogalmazásakor. Még tavaly augusztusban volt hír, hogy egy levélben azt írta, hogy „megbánta,” hogy engedett a kormányzati nyomásnak és „cenzúrázta” (ez nem tudjuk, mekkora arányban volt teljes törlés és terjedéslassítás) a Covid-19-cel kapcsolatos „dezinformációnak” minősülő  posztokat. A megbánásnak lehet köze ahhoz is, hogy még 2022-ben több déli állam beperelte a Biden-kormányzatot, hogy nyomást gyakorol a közösségi médiafelületekre. Ebből lett a Murthy v Missouri ügy, amely megjárta a Legfelsőbb Bíróságot is, amely 6:3 arányban úgy döntött, hogy nem alkotmánysértő, ha a kormányzat kapcsolatba lép a közösségi médiacégekkel és esetleg javasol nekik valamit.

A Facebook a „nyomás” miatt kénytelen volt egyre komplexebb rendszereket építeni, amelyek százalékosan ugyan keveset hibáztak, de még 1%-nyi hiba is milliókat érint.

Ez a kijelentés részben igaz, részben azonban ismét csak van benne némi ferdítés, illetve felelősséghárítás. Az tökéletesen igaz, hogy a Facebookon olyan gigantikus mennyiségű tartalom keletkezik (naponta kb. 1 milliárd poszt), hogy ennek egy töredék százaléka is a sokmilliós nagyságrendben mozog. Az azonban biztosan nem igaz, hogy a komplex rendszerek építése, sőt általában a zavaró tartalmak moderálása a hagyományos sajtó és a kormányzat nyomására történt volna. A zavaró tartalmak moderálása már a Facebook kezdeteitől jelen van, de a 2010-es évek közepéig nagyobbrészt bejelentésre törölték a posztokat, általában emberi moderátorok. A rendszereket (tartalomfelismerő mesterséges intelligenciákat) a Facebook azért kezdte el építeni, mert az (ismét hangsúlyozva, nagyobbrészt önként vállalt) „kézi” tartalommoderálás a mennyiségek miatt tarthatatlanná vált. Milliárdos nagyságrendben nem lehet kézzel moderálni. És mivel a tartalmak szerteágazóak (tartalmilag, kulturálisan, területileg stb.), az egyes rendszereknek hihetetlenül kifinomultaknak kell lenniük, hogy képesek legyenek felismerni pl. az iróniát vagy a nem explicit gyűlölködést, mondjuk, egy mémben.

A közelmúltbeli választások azonban kulturális fordulópontot jelentek – mondja ezután Zuckerberg –, amely a szabad véleménynyilvánítás felé mutat.

A közösségi médiában a szólásszabadság és a „biztonságos online tér” csak egymás rovására érvényesíthető. Minél biztonságosabb akar egy közösségi médiaszolgáltatás lenni, annál jobban fogja csorbítani a szólásszabadságot. Ugyanakkor természetesen hatalmas véleménykülönbségek vannak azzal kapcsolatban, hogy hol kell megtalálni az egyensúlyt. Az USA-ban politikai oldalak vállalták fel a két oldal képviseletét. A republikánusok a szólásszabadság, míg a demokraták a biztonságos online tér mellett tették le a garast. Ráadásul – ahogy már ez a politikában csak lenni szokott – mindkét oldal érzelmileg is mozgósító erejű címkéket ragasztott a másikra. A republikánusok „woke” jelzővel illették a demokratákat, azzal vádolva őket, hogy elszakadtak a józan észtől, és fontos társadalmi kérdések megvitatását akadályozzák meg (mint pl. a bevándorlás és a genderkérdés), valamiféle homályos politikai korrektség jegyében, addig a demokraták a demokráciára és a társadalomra veszélyes gyűlöletbeszéd és dezinformáció pártolásával vádolták az ellenoldalt. Trump és a republikánusok győzelmével úgy tűnik, hogy a szólásszabadság hívei elsöprő többségbe kerültek. Zuckerberg valószínűleg ezt nevezi „fordulópontnak” (tipping point).

Az öt intézkedés

Először is kirúgjuk a tényellenőrzőket és a „community notes”-szal (kb. közösségi megjegyzés) helyettesítjük őket, mondja Zuckerberg. A hagyományos média Trump megválasztása után 2016-ban arról panaszkodott, hogy a dezinformációnak mekkora szerepe volt a választás során. Mi jóhiszeműen a tényellenőrzőket láttuk a megoldásnak, de kiderült, hogy ők politikailag elfogultak.

Először néhány szót a tényellenőrzőkről. A tényellenőrzés mint „újságírói mozgalom” állítólag még Ronald Reagan elnökségére vezethető vissza, de az internet demokratizálta a műfajt, majd a közösségi média 2016 környékén kitört válsága után a Meta (akkor még Facebook) is ebben látta a dezinformáció elleni küzdelemben a megoldást. Ekkor egy külső tényellenőrzőkből álló hálózatra kezdett el támaszkodni, amelynek jelenleg több száz tagja van a világban, vegyesen cégek, hagyományos médiaszerkesztőségek és civil szervezetek, melyeknek akkreditáltatniuk kell magukat. A Meta leírása szerint az álhíreket vagy a mesterséges intelligencia azonosítja (általában viselkedési és terjedési paraméterek alapján), vagy bejelentik őket. Ezután kerül ki a tényellenőrző szervezethez, amely többféle minősítéssel láthatja el („Hamis” „Módosított” „Részben hamis” stb.). A különböző címkék alapján a Facebook algoritmusa általában kisebb vagy nagyobb mértékben lassítani kezdi a hír terjedését (tehát az esetek többségében nem törli!), illetve figyelmeztetéssel látja el.

Nem tudjuk pontosan, mik voltak azok a konkrét esetek, amelyek „kiverték a biztosítékot” a republikánus oldalon, de elég valószínű, hogy ezek a Donald Trump egyes megszólalásaihoz köthető tényellenőrzések (pl. ez) lehettek. De voltak más, felháborodást keltő esetek is a jobboldalon pl. a keresztény-konzervatív szatirikus Babylon Bee híreit a tényellenőrző Snopes oldal gyakran címkézte azzal, hogy hihető álhírként közli a szatírákat.

Ami pedig a Community Notes rendszert illeti, ez az X innovációja. Lényege, hogy bármelyik felhasználó bejelentkezhet ún. közreműködőnek. A közreműködők megjegyzéseket írhatnak a bejegyzésekhez, és minősíthetik mások megjegyzéseit. Ha egy megjegyzést a közösség hasznosnak ítél, akkor az megjelenik a nyilvános felületen is. A kód, amely kiengedi a megjegyzést, úgy van megírva, hogy eltérő beállítódású emberek egyaránt hasznosnak kell ítéljék a megjegyzést. A rendszer, úgy tűnik, működőképes, egy közelmúltbeli empirikus tanulmány kifejezetten pozitívként értékeli. A korábban a Birdwatch nevet viselő szerkesztőszoftver teljesen transzparens, részletes leírása és kódja a GitHubon is megtalálható.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a Zuckerberg-interjúnak tulajdonképpen az a legkevésbé vitatható része – a tényellenőrzők „elzavarása” és egy relatíve jól működő közösségi ellenőrzési rendszer „üzembe helyezése” –, amely a legnagyobb figyelmet keltette és felháborodást kiváltotta.

Másodszor egyszerűsítjük a tartalommoderálási irányelveinket és megszabadulunk egy sor olyan korlátozástól, például a bevándorlással és a genderrel kapcsolatban, amelyek „elszakadtak a mainstream diskurzustól” („out of touch with mainstream discourse” – én legalábbis így értem: elszakadtak a hétköznapi felfogástól) – mondja Zuckerberg. Ezek az inkluzívnak indult mozgalmak ugyanis egyre inkább arra szolgáltak, hogy elhallgattassák az embereket. 

Ahogy azt fentebb említettem, ezeknél a témáknál ismét a szürke zónában találjuk magunkat, és úgy tűnik, hogy a republikánus oldal számára e két kiemelkedően fontos téma esetén az a bizonyos egyensúlykeresés a szólásszabadság irányába fog elmozdulni. Az persze egy jó kérdés, hogy hogyan fognak ehhez viszonyulni az egyébként jó amerikai hazafi felhasználók milliói, akik szerencsétlenségükre bevándorló háttérrel rendelkeznek vagy történetesen melegek, de ez, ahogy szokták mondani, legyen az ő bajuk. (Csak ironizálok természetesen, de nagyon kíváncsian várom a társadalmi fogadtatását.)

Harmadszor, mondja Zuckerberg (és ez a megjegyzése erősen kapcsolódik az előzőhöz), a közösségi szabályok kikényszerítésén akarnak változtatni. A moderációs szoftvereket úgy állítják majd be, hogy csak az illegális tartalmakat szűrje ki, a kisebb szabálysértéseket pedig csak akkor, ha jelentették őket. Zuckerberg itt utal arra a dilemmára, amelyet fentebb jeleztem, hogy ez egy „trade-off” helyzet: ha erősek a szűrők, akkor sok „jó cuccot” is kiszűrnek – azaz „cenzúráznak”, most az lesz a probléma, hogy sok „bad stuff” is látszani fog.

Itt ismét egy leegyszerűsítéssel állunk szemben, és a közeljövő fogja eldönteni, hogy ez hogyan működik. Az illegális és nem illegális tartalom közti különbségtétel – néhány valóban egyértelmű esetet leszámítva – eleve nehéz olykor. A gyűlöletkeltő, uszító beszéd az USA-ban sokkal inkább megengedett, mint Európában. Mit jelent a gyűlöletkeltő szervezet? És így tovább. Ezenfelül van egy sor nagyon káros, de nem illegális tartalom. A bullying, a pornó, az önsértés, az erőszak mutatása nem illegális.

Akkor ezek is csak bejelentésre fognak lekerülni? Adott esetben hosszú percekig vagy órákig nézhetjük majd, ahogy valaki közvetíti az öngyilkosságát? Nem hiszem. Ismét hangsúlyozom, egy ilyen rövid nyilatkozatban nem lehet minden nüanszot kifejteni, de az, hogy minden, ami nem illegális, azzal csak bejelentésre fognak foglalkozni, szinte biztos, hogy nem igaz. Azt gondolom, itt a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció lesznek főleg a középpontban (az említett 12 kategóriából). Ugyanakkor a dezinformációt a Facebook eddig sem tiltotta le tipikusan, csak a terjedését lassította. Arról pedig nincsen hír, hogy mi lesz ezzel a lassítással, a „shadow banninggel”. Egyáltalán, ez a lassítás is „cenzúrának” minősül?

Negyedszer, visszahozzuk a közéleti tartalmakat („Civic content”) – mondja Zuckerberg. Egy ideig azt mondtuk, hogy mivel ez az embereket stresszeli, nem ajánljuk többé, de most úgy tűnik, egy „új korszakban vagyunk”, és az emberek megint szeretnék látni ezeket a tartalmakat. 

Nos, a videónak ez a része már valóban igen furcsa. Még nincs egy éve sem, hogy a Meta bejelentette, hogy nem ajánlja többé az ajánlóalgoritmusokkal vezérelt felületein (Newsfeed, Reels stb.) a politikai tartalmakat, csak ha valaki kifejezetten feliratkozott a politikai csatornákra. Lehetséges, hogy a választás elmúltával, a lecsökkent felelősség hatására döntött így a Meta, de valószínűbb, hogy emögött is egy kérés van. Nagy kérdés, hogy ha ezt Trump kérte, adott esetben nem fog-e épp őrá visszaütni. Senki nem garantálja, hogy a republikánus oldalt fogják az algoritmusok preferálni. 

Ötödik pontban a moderációs csapat Texas államba költözéséről beszél Zuckerberg. A moderációnak a legdélebbi, legkonzervatívabb államba költöztetése nyilván inkább szimbolikus gesztus. Sokkal fontosabb az azonban – tulajdonképpen nekünk, európaiaknak a legfontosabb –, amit Zuckerberg a videóüzenet végén, mintegy mellékesen mond el. Előbb arról beszél, hogy Trump elnökkel együtt fognak dolgozni, hogy visszaszorítsák azokat a kormányzatokat, amelyek az amerikai vállalatokat „üldözik, hogy többet cenzúrázzanak” (going after American companies to censor more”). Amerika védi a legjobban a szólásszabadságot, de Európának egyre több olyan szabálya van, amely „intézményesíti a cenzúrát”, és bonyolulttá teszi, hogy bármi innovatívat lehessen ott létrehozni. (Ezután más földrészeket is ostoroz, de ennek itt nincsen jelentősége.) Ez ellen a nemzetközi trend ellen – mondja – csak az amerikai kormányzat támogatásával tudunk tenni. Ezért volt olyan nehéz az elmúlt négy évben, amikor maga az amerikai kormányzat is a cenzúrát erőltette („has pushed for censorship”). Ezzel felbátorította a külföldi kormányzatokat is. 

Bár a fentebbi öt intézkedések bevezetését – így a tényellenőrzők kiiktatását is – a Meta csak az USA-ban tervezi, a nyilatkozatnak ez a része számunkra európaiak számára is elég aggasztó, főleg azért, mert nem nagyon lehet tudni, itt mire gondol Zuckerberg – és talán Trump. Mi ellen fognak harcolni? A frissen elfogadott DSA nagyrészt eljárási és transzparenciarendelkezéseken (panaszkezelési rendszer, indokolási kötelezettség, átláthatósági jelentések stb.) keresztül próbálja megzabolázni a platformokat, amely semmiképpen sem minősíthető cenzúrának, azonban az óriásplatformoknak van egy sor olyan kötelezettsége, például a rendszerszintű kockázatok elemzése és az ezek elleni küzdelem, amelyben az emberi jogokra és a demokráciára leselkedő veszélyeket is fel kell mérni, és itt már bejöhetnek szólásszabadság-kérdések. Ezzel kapcsolatban további fejlemény, hogy az Európai Bizottság csaknem azonnal reagált egy sajtótájékoztatón Zuckerberg bejelentéseire, és határozottan cáfolta, hogy cenzúrára kényszerítenék a Metát vagy bármelyik platformot. A nem illegális, „szürke zónás” („potentially harmful”) tartalmak esetén – hangsúlyozta a Bizottság szóvivője, a DSA csak kockázatcsökkentési intézkedéseket vár el. Egyébként egy ezzel (a kockázatcsökkentéssel) kapcsolatos csörtének már szemtanúi lehettünk, amikor Elon Musk és Thierry Breton keveredtek az Izrael–Hamasz konfliktus kapcsán felvirágzott hamis videók és dezinformáció kapcsán feszült levelezésbe. Borítékolható, hogy ezek a konfliktusok súlyosbodnak majd. A Meta eddig nagyjából együttműködő volt Európában, ezután kétséges, hogyan viselkedik majd. Ha a dezinformációt problémának tartjuk, akkor azt hiszem, elkezdhetünk aggódni. És nagy kérdés ezen belül is, hogy az orosz dezinformációs kampányok is élvezni fogják-e a szólásszabadságnak ezt a hirtelen megnövekedett védelmi szintjét.

szerző: Ződi Zsolt tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet

Két hét alatt 140 milliárd forint értékben igényeltek 3 százalékos vállalkozói hitelt a kkv-k

A várakozásokat felülmúló az érdeklődés a Széchenyi Kártya Program (SZKP) keretében, október elejétől egységesen 3 százalékos fix kamattal elérhető hét hiteltermék iránt, az első két hétben 2600 cég nyújtott be kérelmet, mintegy 140 milliárd forint értékben - mondta Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkár (NGM) egy keddi budapesti sajtótájékoztatón.
2025. 10. 22. 06:30
Megosztás:

Az állandóság gyönyörködtet

A Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén sem változtatott az irányadó kamatokon. A jegybanki alapkamat most már egy éve 6,50 százalékon áll. A kamatfolyosó két széle szintén változatlan maradt – 5,50, illetve 7,50 százalékon. A döntés nem okozott meglepetést, megfelelt a széles körű elemzői konszenzusnak.
2025. 10. 22. 06:00
Megosztás:

Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje

Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére.
2025. 10. 22. 05:30
Megosztás:

Továbbra is szárnyal a magyar tengeri konténerforgalom

A globális szállítási láncok zavarai után újra felpörögtek a magyar tengeri útvonalak: 2025 harmadik negyedévében több mint 14 százalékkal nőtt a rakott konténerforgalom, ezzel a szektor történelmi csúcsra ért. A déli kikötők forgalma minden korábbi rekordot megdöntött, miközben a gyárépítési hullám és az adriai útvonalak hajtják az importot. Magyarország ezzel egyre fontosabb regionális logisztikai központtá válik.
2025. 10. 22. 05:00
Megosztás:

Új szintre lép a digitális pénzforgalom: Magyarországon elsőként az OTP MobilBankban érhető el az NFC és QR-kód alapú pénzkérés

Az OTP Bank új szintre emeli a digitális pénzforgalmat: Magyarországon elsőként tette elérhetővé MobilBank alkalmazásában az NFC vagy a QR-kód segítségével történő pénzkérést, a „Pénzkérés simán” szolgáltatást. A szolgáltatás az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő qvik fizetési megoldást alkalmazza, így minden hazai bank mobilbanki alkalmazásával működik[1]. A pénzkérést az OTP Bank ügyfele indítja, de a fizető fél bármely magyar bank ügyfele lehet, aki rendelkezik banki mobilapplikációval – a tranzakció másodpercek alatt teljesül, és díjmentes mindkét fél számára.
2025. 10. 22. 04:30
Megosztás:

Fókuszban a kis- és középvállalatok előrejutása: 3 %-os fix kamatozású hitelek

Az MBH Bank kínálatában is elérhetőek az évi 3 százalékos fix kamatozású vállalati hitelek, amelyek újabb lehetőséget kínálnak a hazai kis- és középvállalkozások számára a stabil, kiszámítható finanszírozáshoz. A Széchenyi Kártya Program MAX+ keretében a korábbi évi 4,5 százalékos folyó-, és forgóeszközhitelek kamatcsökkentésének célja, hogy a vállalkozások a mindennapi működéshez szükséges forrásokhoz is kedvezőbb feltételekkel juthassanak.
2025. 10. 22. 04:00
Megosztás:

Fontos változás a Yettel ügyfeleinek: megújul a számlaértesítő, marad a biztonság

Váratlan befizetésre váró számla, sürgető fizetési felszólítás vagy egy nyereményjáték, amin nem is vettünk részt? Napról napra olvashatunk olyan híreket, hogy ismert vállalatok nevében és arculatában küldenek üzeneteket csalók, hogy pénzt szerezzenek vagy visszaéljenek az adatokkal. Mik a leggyakoribb csalástípusok, hogyan lehet felismerni a megtévesztő trükköket és mit tegyünk, ha mégis megtörtént a baj? A Yettel szakértői a cég megújult online számlaértesítő kapcsán most segítenek, hogyan ismerhetjük fel és védhetjük ki az internetes csalásokat.
2025. 10. 22. 03:30
Megosztás:

Akár 640 ezres kezdőbér várja a technikumot választó fiatalokat

A biztos megélhetést kínáló szakmák irányába fordulnak a fiatalok – derült ki a Tomori Pál Katolikus Gimnázium főigazgatója, Czifrik Ágnes nyilatkozatából. A technikumi képzések versenyképes kezdőfizetést, akár 126 ezer forintos ösztöndíjat és adómentességet kínálnak. A frissen végzett óvodai nevelők például bruttó 640 ezer forintos bérrel indulnak.
2025. 10. 22. 03:00
Megosztás:

NŐK 40 nyugdíj esetén ki kaphat kiegészítő nyugdíjemelést 2025-ben?

Nézzük, mi a helyzet ebben az esetben. Releváns jogszabály: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról.
2025. 10. 22. 02:00
Megosztás:

Reggeli köhögéssel küzdesz? Itt a házi megoldás ellene!

Reggelente sokan tapasztalják, hogy köhögéssel indul a nap, még akkor is, ha egyébként nincsenek megfázva. A reggeli köhögésnek számos oka lehet: túl száraz levegő, éjszakai orrdugulás, reflux, dohányzás, vagy éppen a szervezet természetes tisztulási folyamata. Mielőtt azonban gyógyszerekhez nyúlnánk, érdemes kipróbálni néhány hatékony, természetes módszert, amelyek enyhítik a tüneteket, és segítik a légutak megtisztulását.
2025. 10. 22. 01:00
Megosztás:

Lekapcsolta a veszélyes lámpákat az NKFH – minden vizsgált lámpatest megbukott

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az elmúlt időszakban a hordozható, lítiumion-akkumulátoros lámpákat ellenőrizte, hogy kiszűrje a nem megfelelő, kockázatos termékeket a piacról. Az ellenőrzés eredménye a sokat látott szakértőket is meglepte: a vizsgált lámpák mindegyike veszélyes volt, egyik termék sem felelt meg a biztonsági előírásoknak. A hatóság megkezdte a termékek forgalomból való kivonását.
2025. 10. 22. 00:01
Megosztás:

A Visa szerint a stabilcoinok betörhetnek a 40 billió dolláros hitelpiacra – íme a token, amellyel partnerséget kötöttek az infrastruktúra kiépítéséhez

A hitel és az okosszerződés-kód közötti határvonal elmosódik. A Visa <a href="https://corporate.visa.com/content/dam/VCOM/corporate/solutions/documents/stablecoins-beyond-payments-onchain-lending-opportunity.pdf" target="_blank">legfrissebb kutatása</a> bemutatja, hogyan képes a stabilcoin-alapú hitelezés a negyvenbillió dolláros hiteluniverzum egy részét programozható infrastruktúrára terelni.
2025. 10. 21. 23:30
Megosztás:

Az Otthon Start Program új szakaszba lépett

A kormány hétfőn közzétett rendelettervezete az Otthon Start program további gyorsítását szolgálja: kiemelt beruházássá minősíti az Otthon Start feltételeinek megfelelő lakásépítéseket, gyorsítja az engedélyezést, és lehetővé teszi az egyedi beépítési szabályok alkalmazását, de a minőségi szabályokból nem engedünk - írta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közleményében kedden.
2025. 10. 21. 23:00
Megosztás:

Már látni, hogy meddig tart ki az Otthon Start-os lendület - de jöhet még meglepetés

Az idei évben hullámvasútra ült a dél-budai ingatlanpiac, a keresletet előbb az állampapírpiacról átáramló tőke, majd az Otthon Start program bejelentése növelte, ami nemcsak forgalomnövekedést, de jelentős áremelkedést is hozott. Bár az augusztusi roham szeptemberre visszafogottabbá vált, a piac továbbra is élénk, a keresett kategóriákba tartozó lakások pedig napok alatt elkelnek.
2025. 10. 21. 22:30
Megosztás:

Magyar vörösbor lett aranyérmes Dél-Koreában

Stratégiai áttörést ért el egy magyar borászat Ázsiában: a villányi Jammertal Borbirtok két aranyérmet nyert a Korea Wine Challenge 2025 nemzetközi versenyen. A Koh-I-Noor Cabernet Sauvignon 2017 és a Koh-I-Noor Cuvée 105.6 2017 sikere a magyar vörösbor exportpiaci esélyeit növeli a feltörekvő kelet-ázsiai régióban. A korábban Kínába is jelentős mennyiségben szállító borászat a járványt követően újra pozíciót épít Dél-Koreában, ahol a borfogyasztás dinamikusan bővül. Dr. Szűcs Róbert társtulajdonos szerint a Jammertal nemcsak bort, hanem szemléletet exportál: a hosszú távú piacszerzés záloga a minőség és a hiteles szakmai megmérettetés.
2025. 10. 21. 22:00
Megosztás:

Csökkent a kukorica és a cukorrépa termésátlaga a szárazság miatt

Csökkent a kukorica és a cukorrépa termésátlaga Tolna vármegyében, az eredmények a csapadékhiány miatt lettek gyengébbek - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna vármegyei elnöke kedden Szekszárdon.
2025. 10. 21. 21:30
Megosztás:

Vegyesen változott kedd estére a forint

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 10. 21. 21:00
Megosztás:

A legmegbízhatóbb fizetési szolgáltatók a magyar szerencsejátékban

Bankolnál, de nem tudod, hogyan és mit válassz? Olvasd el alábbi útmutatónkat. Górcső alá vesszük a magyar kaszinókban elérhető legbiztonságosabb és legjobb fizetési módokat. Röviden ismertetjük mindegyik legfontosabb tulajdonságát.
2025. 10. 21. 20:29
Megosztás:

Közel 900 gazda jelentkezett a Vizet a tájba! programba

Közel 900 gazda jelentkezett a vízvisszatartást célzó Vizet a tájba! programba, több mint 25 ezer hektár területet ajánlva fel a kezdeményezéshez, hiszen a víz megtartása lehet az egyik eszköz, amellyel küzdeni lehet az új éghajlati viszonyok következményei ellen - közölte Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára kedden Luxemburgban.
2025. 10. 21. 20:00
Megosztás:

2008 óta négyszeresére emelkedtek a lakásárak hazánkban

A Duna House lakásárindexe alapján hazánkban 2008. első negyedéve és 2025. harmadik negyedéve között megnégyszereződtek a lakásárak. Már „kiheverte” az ingatlanpiac a 2022-ben látható magas inflációt is, hiszen már reál értelemben, az az inflációval korrigálva is csúcson vannak az ingatlanárak.
2025. 10. 21. 19:30
Megosztás: