Miért egyre népszerűbb a vegán életmód?

Ennek egyik következménye, hogy az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend vegán életmóddal is. A különböző allergiák és érzékenységek gyakoribbá válásával megnőtt azok száma, akik az étkezés területén valamilyen lemondásra kényszerülnek, ezért élnek vegán termékekkel. Vannak azonban olyanok is szép számmal, akik meggyőződésük és elveik mentén önként válnak meg a húsfogyasztástól vagy minden állati eredetű élelmiszertől. Az egyik ilyen elv lehet a környezetvédelem, hiszen sok szó esik ma arról, hogy az állattartás igen súlyos mértékben károsítja a természetet. Annyi bizonyos, hogy ma már szinte minden cukrászdában és étteremben találunk vegán vagy vegetáriánus sütiket, fogásokat, és egyre több ismert márka kínál a termékeiből vegán változatot is.

Mit nevezünk vegán életmódnak?

Bár a vegetáriánus és a vegán szavak igen hasonlónak tűnnek, főleg ha a vegetáriánus szokásos rövidítését, a vegát nézzük, az általuk jelzett étkezési szokás és életmód fontos pontokon tér el egymástól.

A vegetáriánusok egyáltalán nem fogyasztanak húst, valamint semmiféle húskészítményt, ellenben tejet, mézet, tojást igen. A vegánok viszont a húson kívül kerülnek mindenfajta állati eredetű élelmiszert, használati tárgyat (pl.: méhviasz gyertya, állati bőrből készült táskák, pénztárcák, cipők, állati szőrökből készült szőnyegek, gyapjúruhák stb.). A vegán életmód mögött rejlő filozófia minden eszközzel védi az állatokat attól, hogy bármely részük is emberi felhasználásra kerüljön, mindemellett elítéli az ipari állattartás kegyetlenségeit (túlzsúfolt helyen tartott baromfik, vágóhidak) is.

A vegán étrend és az egészség

Közhely ma, hogy a fejlődő országok társadalma nagy százalékban egészségtelenül táplálkozik. Számos félkész termék kapható a boltokban, amiket otthon pár perc alatt készre süthetünk vagy főzhetünk. A cukor, a só túlzott jelenléte ezekben az ételekben súlyosan károsítja a szervezetet, megágyazva a Magyarországon is vezető haláloknak számító érrendszeri betegségeknek vagy a cukorbetegségnek. A különböző tartósítószerekről nem is beszélve.

Ezt elkerülendő egyre többen próbálnak olyan étrendet kialakítani, amiben a zöldségek, gyümölcsök, lehetőleg az idényhez illeszkedve, kapnak fő hangsúlyt. Többek között a vegán életmód is ezt kínálja, ehhez nyújt segítséget. A zöldségeket és gyümölcsöket is érdemes helyi termelőktől, megbízható forrásból beszerezni, hiszen sajnos azt is tudjuk, hogy a szükségtelenül túlvegyszerezett társaik is elérhetők.

A péksütemények tekintetében is szerencsés, ha nem a fehér kenyér szolgál mindennapi szendvicseink alapanyagául. A különböző minőségi gabonák a vegán étrend részét képezhetik.

A nem vegán termékeken élők első kérdése az lehet, nem hiányoznak-e azok a vitaminok és nyomelemek, amiket az ember az állati eredetű élelmiszerekkel vesz magához. A vegán életmód esetén különösen fontos a tudatos, tervezett étrend, hogy minden szükségeshez hozzájusson a  szervezet, de a táplálkozást támogatni lehet tabletta formájában szedhető B12-vitaminnal, esetleg D-vitaminnal, vassal, cinkkel, szelénnel.

A tej könnyen helyettesíthető ma már a növényi tejek széles választékával. Találunk kókusz-, zab-, rizs-, mandulatejet is a boltok polcain, sőt némelyik otthon is könnyen elkészíthető. Ezek mind kaphatóak cukormentes változatban is, ami plusz pont az egészséges táplálkozást keresőknek.

Még ha az ember alapvetően tünetmentes, akkor is érdemes lehet évente vérvételre menni, bizonyos diéták követése esetén mindenképpen, így kiderülhet, ha esetleg valamilyen vitaminhiány lépett fel.

A vegán lét és a környezet

Környezetvédők és természettudósok már régen kongatják a vészharangokat a globális felmelegedés, a fosszilis energiahordozók természetpusztító tevékenysége kapcsán. Érdekes adalék, hogy az állattartás is számos területen károsítja környezetünket. Az állattartáshoz rengeteg terület, legelő, víz, takarmány szükséges. Ezek előállítása során pedig a természetes élőhelyeket, még érintetlen erdőket áldoznak fel. Maga az állatok levágása, a tőkehúsok előkészítése is energiával jár. Jól tudjuk, hogy a Földön egyre több ember él, tehát egyre több táplálékra lesz szükség, ez az igény a jelenlegi élelmezési módszerekkel nem elégíthető ki. A már így is a végletekig kifárasztott területek nem bírnak el több állattartást.

Sajnos a zöldség- és gyümölcstermesztést is lehet nem fenntartható módon művelni. A vegánok igyekeznek azt a szempontot is figyelembe venni, hogy az adott zöldség vagy gyümölcs nem utazott-e több száz kilométert, mire a boltba érkezett, vagy hogy lehetőleg helyi termelőtől származik-e. Könnyen belátható, hogy a messziről érkezett áruk a szállítás során többféle módon is szennyezhetik a környezetet.

Az idényzöldségek és -gyümölcsök fogyasztása azért is fontos, mert újra visszavezet minket a természet körforgásának tiszteletéhez, a kivárás öröméhez. Nem biztos, hogy a télen vásárolt eper vagy paradicsom olyan vitamindús, mint nyári társaik. Érdemes tehát igazodni ezek érési idejéhez.

Ha nem is teljes vegán életmóddal, de az emberiség nagy része megpróbálná csökkenteni az elfogyasztott hús mennyiségét, bizonyos, hogy máris egy lépéssel közelebb lennénk ahhoz, hogy megmentsük a Föld érzékeny ökoszisztémáját.