Miért kerül ennyibe a tojás? Itt az érthető magyarázat
Mérsékelt marad a tojás – szokásosnak tekinthető – húsvéti drágulása az idén – mondja Fórián Zoltán, az Erste agrárszakértője. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint az idei 13. héten mindössze 3 százalékkal volt drágább az egy évvel korábbinál a ketreces tojás a boltokban, viszont kétéves viszonylatban igen nagy, 52 százalékos a drágulás.
Az Erste agrárszakmai műhelyének előrejelzése szerint a tojásárak lassú emelkedése az előttünk álló években is velünk marad. Fórián Zoltán arra számít, hogy a felvásárlási és a fogyasztói árak különbsége nem emelkedik tovább. Az előrejelzés szerint a tavalyi 90 forintos átlagos szint után 2028-ra is csak 98 forintra emelkedhet az ár, míg a termelői árak hasonlóan mérsékelten nőnek majd: a tavalyi átlagos 54 forintról 60 forintig drágul a következő három évben.
Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás eléri a 230-240 darabot évente – ez meghaladja a globális átlagot. A világon évente több mint 1,6 trillió tojást termelnek, ami egy főre vetítve több mint 10 kilogrammot jelent. A hazai önellátás – a háztájit is figyelembe véve – 80 százalékos.
A termelés az 1970-es évek közepén érte el az évi négymillió darabot, ám a rendszerváltást követően gyorsan visszaesett, 2020 óta pedig 2,4 milliárd darab körül mozog. Amíg azonban az Európai Unióban a ketreces tartásból származó tojások aránya kevesebb mint 40 százalékos, addig Magyarországon ez még 75 százalék. Ugyan a ketreces tartás itthon is visszaszorulóban van, ám e mögött egyelőre inkább az uniós szabályozás, mint a fogyasztóktól érkező igény áll.
Az Európai Unióban a problémát inkább az önellátási képesség elvesztése jelenti. Nem csak a tavalyi madárinfluenza járvány miatti termeléskiesés, hanem a ketreces tartás visszaszorulása, a vele járó férőhelycsökkenés is jól látható az import növekedésében. Az uniós tojásimport tavaly több mint 50 százalékkal ugrott meg, ennek már háromnegyede Ukrajnából érkezett.
Grafikonok forrása: KSH, Erste Agrár
