Mikor és milyen szemcseppet, műkönnyet használjunk?

Sokan megtapasztaltuk már, mennyire kellemetlen, amikor valami belemegy a szemünkbe, ami csípi, szúrja, égeti, vagy amikor nemes egyszerűséggel csak ki van száradva a szemünk. Van, akinek a hajmosás okoz hasonló kínokat, másnak a szemébe repülő rovarok bicajozás közben, és van, akinek az irodai légkondi, de az mindegyikünkben közös, hogy ha irritált a szemünk, akkor a szemcseppért nyúlunk.

Ahhoz, hogy valaki átlássa a szemcsepp és a műkönny használatának jelentőségét, érdemes megismerni a könny szerepét, és szögezzük is le már a legelején, hogy a könny a megfelelő  és egészséges szemműködés alapfeltétele.

A könny szerepéről

A könny nemcsak szerelmi bánat esetén jön jól, hanem akkor is, amikor épp minden rendben. Egyik fő feladata az, hogy a jó látáshoz szükséges egyenletes felszínt alakítson ki, hogy nedvességet biztosítson a szaruhártya és a kötőhártya számára, hogy segítse a szaruhártyaréteg oxigénnel és különböző tápanyagokkal való ellátását és hogy védelmet biztosítson a bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben.

Már ez a rövid felsorolás is egyértelműen bizonyítja, hogy a könnyfilmréteg nagyon összetett feladatkörrel rendelkezik, ezért ha valahogyan megsérül vagy az egyensúlya felborul, akkor olyan kellemetlen problémákhoz vezet, mint mondjuk a szemfáradtság, a szemszárazság vagy a kivörösödött, fájó, égő szemek. Ilyenkor könnyhiány lép fel, amelynek hátterében a könny túl gyors elpárolgása, vagy akár a könnytermelés teljes megszűnése is állhat.

Mikor nyúljunk a szemcseppért vagy a műkönnyért?

Ezekre akkor van szükség, amikor problémákba ütközik a könnytermelés, és a szem dehidratálttá, szárazabbá válik. A könnyfilmréteg megváltozásával a szem védelme gyengül, mert megsérül a “pajzs”, amely addig ellenállt a baktériumoknak és a fertőzéseknek.

A pajzs gyengüléséhez sokféle tényező vezethet, de leggyakrabban az életviteli körülmények és a környezeti hatások okozzák a bajt. Ma már köztudomású, hogy a sok kijelzőnézés felgyorsítja a rövidlátóvá válás folyamatát, de emellett érdemes azzal is tisztában lenni, hogy miközben gépezünk vagy okostelefonozunk, kevesebbet pislogunk, folyamatosan közelre fókuszálunk, kevesebbet mozog a szemünk, és emiatt hivatkozhatunk lassan népbetegségként a szemszárazságra. Persze sok más tényező is közrejátszhat a szemcseppet, műkönnyet igénylő helyzetek kialakulásában.

Ilyen például

- a kialvatlanság,

- a légkondi,

- az olvasás rossz fényviszonyokban,

- a klóros víz,

- a száraz levegő,

- a szembe kerülő smink,

- bizonyos gyógyszerek,

- füst,

- por,

- kontaktlencse.

De akkor most szemcsepp vagy műkönny?

Sokan azonosítják egymással a szemcseppet és a műkönnyet, de valójában van köztük különbség.

A szemcsepp általában bizonyos szembetegségek, például a szürkehályog vagy a zöldhályog kezelésében játszik szerepet. Ezzel szemben a műkönny (összetételének köszönhetően) elsősorban a könnytermelést korrigálja, vagy akár a teljes könnyállományt is pótolhatja.

A műkönnyek bármeddig és bármennyiszer alkalmazhatók, viszont a szembetegségekre felírt szemcseppek esetén követni kell a szakorvos által előírt adagolást.

Milyen a jó műkönny?

Természetesen a műkönnyek sem ugyanolyanok. Fontos különbség a jó és kevésbé jó műkönnyek között az, hogy van-e bennük tartósítószer. Kutatások ugyanis kimutatták, hogy azok a műkönnyek, amelyek tartósítószert (cetrimidet és benzalkónium-kloridot) tartalmaznak, károsíthatják a szemfelszínt. Ezért tehát ha műkönnyre van szüksége, válassza azt, amelyik tartósítószer-mentes!

Ha pedig a kedves olvasó azon sokak közé tartozik, akiknek a kontaktlencse okoz szemszárazságot, ismerkedjen meg a lézeres szemműtétekben rejlő lehetőségekkel akár a komoly tapasztalattal rendelkező Focus Medicalban, hogy végleg megszabadulhasson lencséitől.