Minden hetedik autó karbonkibocsátását tudná megspórolni Európa az 5G-vel
Az Európai Unió az Európai Zöld Megállapodás égisze alatt céljául tűzte ki, hogy 2050-ig karbonsemlegessé tegye a kontinenst, 2030-ig pedig az 1990-es referenciaszinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A digitalizáció eddig is kulcsszerepet játszott ezekben a törekvésekben, a koronavírus-járvány pedig megmutatta, hogy a későbbiekben még a mostaninál is fontosabbá fog válni.
A McKinsey´s Net-Zero Europe című, Ericsson által támogatott friss kutatásának számításai szerint 2030-ra a célként megfogalmazott éves 1400 millió tonna szén-dioxid-ekvivalens (Mt CO2e) kibocsátáscsökkentés 40%-a közvetlenül a kommunikációs hálózatok és hálózatokra való kapcsolódás elérhetőségétől fog függeni.
Az 5G lehet a kulcs a klímasemlegesség eléréséhez
A klímacélok eléréséhez az 5G kapcsolatok kiépítése és alkalmazása is nagyban hozzájárulhat – derül ki a tanulmányból. Ha négy legnagyobb kibocsátású szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – magáévá tenné az 5G által nyújtott megoldásokat, akkor a korábbiakon túl még évi 55–170 Mt CO2e kibocsátást spórolhatnának meg – ez annyit jelent, mint ha az Európai Unióban közlekedő minden hét autóból egyet levennénk az utakról.
A legnagyobb kibocsátáscsökkenés az 5G alkalmazásával az energia szektorban lenne elérhető (akár 75 Mt CO2e). Az 5G-s környezeti szenzorok széleskörű felhasználásával például olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását a pazarlás csökkentése érdekében, de a megtermelt megújuló villamosenergia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni az elektromos hálózatból az 5G-n érkező adatok segítségével.
Az energetika mellett az 5G számos területen játszhat főszerepet a gyárak digitalizációjától a flexibilis munkavégzésen át a közösségi közlekedésig. A tanulmány szerint 2030-ra az 5G-re is építő digitalizációs megoldások révén – közvetlenül vagy közvetve – a 2017-es teljes uniós kibocsátás 20 százalékának megfelelő, azaz 720 millió tonna CO2 szennyezéscsökkenést lehetne elérni. Különösen kecsegtető potenciál rejlik a hálózatokban a közép-kelet-európai régióban, ahol 2-5%-ra tehető az 5G potenciális emissziócsökkentő hatása (ez az érték csak az északi országokban nagyobb).
Kivédhető az 5G-re való átállás miatti környezetterhelés
Fontos kérdés, hogy az 5G használata által megnövekvő adatforgalom és az azt kiszolgáló infrastruktúra mekkora és milyen plusz környezeti terheket generál. Amennyiben az 5G-s megoldásokat ugyanolyan módon használnánk, mint a 3G és 4G hálózatokat, akkor az energiafogyasztás drasztikus növekedése következne be, egyes szolgáltatók akár kétszeres növekedéssel is számíthatnának. Az 5G azonban – ha megfelelő körültekintéssel alkalmazzák – az energiafogyasztás jelentős csökkentését is lehetővé teszi. Az Ericsson által kidolgozott holisztikus megközelítés négy alapelve iránytűként szolgálhat arra, hogy az 5G-t miként lehetséges környezetbarát módon működtetni:
- A hálózat hardveres modernizációja
- Energiatakarékos szoftverekre való átállás
- Az 5G hálózatok precíz kiépítése
- A mesterséges intelligencia adta előnyök kihasználása az infrastruktúra működtetésében
Ezen alapelvek a figyelembevétele a környezettudatosságon felül más előnyökkel is szolgálhat a szolgáltatók számára, például csökkenthetik a költségeket, és a növekvő hálózati forgalom hatékonyabb kezelését is segítheti.
Dél-Korea példája: így járul hozzá a gazdaság növekedéséhez az 5G
Az 5G hálózatok kiépítettsége azonban nagy különbségeket mutat térségenként. Az Ericsson egyik idei mobilitási jelentése szerint 2020 végére a világ lakosságának 15 százaléka rendelkezett 5G lefedettséggel, ez az előrejelzések szerint 2027-re 75 százalékra is nőhet. A jelenlegi becslések szerint 2027-re az észak-amerikai és észak-kelet ázsiai régió lakosságának 95 százaléka már rendelkezni fog 5G lefedettséggel, míg Európában ez az arány csupán 80 százalék lesz.
Az 5G lefedettség nemcsak a dekarbonizációt segítheti, hanem a GDP-t is. Ez látszik például Dél-Korea példájából, ahol a lakosság már több mint 90 százaléka jelenleg is rendelkezik 5G lefedettséggel. Előrejelzések szerint 2025-re az 5G legalább 30,3 milliárd amerikai dollárral fog hozzájárulni az ország gazdaságához.
