Minden korábbinál több forrás hasznosul a felsőoktatásban
A kormány az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslattal "kiszámítható és tervezhető finanszírozási környezetet biztosít a modellváltó egyetemek számára" - fogalmaztak, hozzátéve: "a felsőoktatás történelmi léptékű fejlesztésének célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek".
Kiemelték: az egyetemeket a valaha volt legnagyobb mértékű képzési és kutatási fejlesztések segítik hozzá a közös célok eléréséhez. A kormány a 2010 előtti ráfordításokhoz képest mostanra megkétszerezte a felsőoktatási főösszegeket. 2022-ben 650 milliárd forint lesz a költségvetés felsőoktatásra fordítandó előirányzata. Ezt a tételt a science parkok kialakítására és további egyetemi fejlesztésekre szánt forrásokkal kiegészítve jövőre összesen több mint ezer milliárd forint hasznosul a felsőoktatásban. A kormány a következő években kész fedezetet biztosítani az intézmények által előterjesztett mintegy 2700 milliárd forintos fejlesztési igény maradéktalan valóra váltására. A tervezett bruttó nemzeti össztermék mintegy 1,8 százalékára rugó átlagos éves egyetemi forrásmennyiség az Európai Unió átlagos GDP-arányos költéseinek jóval több mint duplája - fejtették, hangsúlyozva: "Magyarországon még sosem állt ekkora összeg a felsőoktatás rendelkezésére, a bővülő finanszírozás és a rugalmasabb működési keretek közelebb viszik a magyar fiatalokat ahhoz, hogy a jövő nyerteseivé váljanak".
Kitértek arra is, hogy négy évvel ezelőtt 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány 27 százalékos béremelési programja. Idén és jövőre, két lépcsőben újabb több mint 30 százalékkal növekszik az állami, egyházi és a modellváltó intézményekben dolgozók keresete is. A hallgatói jólétet szolgálja a 2017-ben útjára indított, 220 milliárd forint keretösszegű országos felsőoktatási kollégium fejlesztési terv - írta az ITM, megjegyezve: "az intézmények gazdálkodási helyzetét a baloldali kormányok terhes örökségeként nagyban megnehezítették az elhibázott, pazarló PPP finanszírozásban megépített létesítmények költségei". A 2010 eleji 54-ből 48 konstrukció kiváltására már közel 146 milliárd forintot fordított a kormány - tették hozzá.
Az ITM hangsúlyozta: "az egyetemek kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepet töltenek be, nélkülözhetetlen katalizátorai a fenntartható növekedésnek, az innovációs teljesítmény fokozásának, a tudásalapú gazdaság kialakításának". Új fenntartói és finanszírozási modelljük a magyar hagyományokra és adottságokra tekintettel az állami szerepvállalást megőrizve teremt lehetőséget a magánintézményi működés rugalmasabb kereteinek kiaknázására. A nemzetközi példák alapján az állam nem vonul ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, fenntartóból partnerré válik. Az alapítványi fenntartásban működő intézményekben idén szeptembertől a hazai hallgatók több mint 70 százaléka, 180 ezer egyetemista tanul.
Közleményükben idézték a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos szavait is. Eszerint Stumpf István azt mondta: meggyőződése, hogy a magyar felsőoktatás "versenyképessé tétele, és ezáltal a mai fiataloknak - egyben a jövő nemzetének - a sikere a tét". Az Országgyűlés elé kerülő törvény közös felelősségüket tükrözi, ezzel a kormányzat - a tudományos tevékenység minőségének ösztönzése mellett - a nemzetköziesítés, a tehetséggondozás, a sport és a társadalmi felzárkóztatás eredményesebb megvalósítása felé tereli az egyetemeket - értékelt a kormánybiztos, kiemelve: a globálissá vált felsőoktatási versenypiacon vissza nem térő lehetőség nyílik arra, hogy a modellváltással - ezáltal pedig a magyar felsőoktatásnak - "valóban a hallgatók legyenek a nyertesei".
Az ITM szerint az új modellben biztos és kiszámítható finanszírozási rendszer jön létre, amely 25 éves keret-megállapodásokon és 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződéseken alapul. Az osztrák mintára kidolgozott megoldás előnye, hogy a középtávú intézményi támogatást előre rögzített teljesítmény- és minőségmutatókhoz kötve, az eltérő feladatok sajátosságait figyelembe véve határozza meg.
A közlemény szerint Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára úgy értékelt: "a történelmi léptékű fejlesztések esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági növekedés hajtóereje a következő évtizedben a tudomány, a kutatás és a felsőoktatás legyen".
"Magyarország egyetemeink nemzetközi versenyképességének és oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével regionális tudásközponttá válhat" - idézték a közleményben Bódis József szavait.
