Miről árulkodik egy talpalatnyi föld?
Világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre, mert a helytelen művelés, az erózió, esetenként a szikesedés, a szerkezetromlás, a savanyodás, valamilyen szennyeződés vagy éppen a tápanyagok kimosódása miatt degradálódtak, szervesanyag-tartalmuk csökkent. Becslések szerint a talajromlás gazdasági költsége az Európai Unió számára évente több tízmilliárd eurós nagyságrendű. A talajromlás élelmiszerhiányt, magasabb élelmiszerárakat, hosszabb távon pedig az életünk fennmaradásához szükséges ökoszisztémák pusztulását okozza. A Föld növekvő népessége és élelmiszerigénye, de a természetes élőhelyek védelme miatt sem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű romlást, ezért is fontos, hogy beszéljünk e vészjósló folyamatokról és a megoldásokat kínáló alternatívákról.
Március 20-án országszerte ismeretterjesztő eseményeken vehettek részt azok az érdeklődők, akik kíváncsiak voltak rá, hogy pár méter mélyre leásva milyen rétegek és élővilág látható egy adott térség „talpalatnyi” földjének talajszelvényében. „A TALAJ ÉLETE – amit egy szelvény el tud mondani magáról” ismeretterjesztő napot a Magyar Talajtani Társaság hívta életre, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) pedig örömmel csatlakozott a kezdeményezéshez. Dr. Berényi Üveges Judit, az ÖMKi talajtannal foglalkozó kutatója egy homokhátsági talajszelvény jellegzetességeit mutatta be a környék érdeklődőinek, ezúttal nem csak szakembereknek.
“A homoktalajban a szervesanyag gyorsan ásványosodik, így a humusztartalom alacsony, hiányoznak belőle, vagy nagyon csekély mennyiségben találhatók benne ásványi és szerves kolloidok, ami gyenge vízgazdálkodási tulajdonságokhoz és rossz tápanyagszolgáltató képességhez vezet. Ezek a homokos talajok érzékenyek az aszályra és amennyiben nincs rajtuk élő növényzet, a szélerózió is veszélyezteti őket.” - emelte ki a kutató
A talajszelvény helyszíne az ÖMKi tavaly ősszel indított, talajnedvességmegőrző művelési gyakorlatokat vizsgáló kísérletsorozatának is a része. A kísérletek célja az alkalmazkodás segítése a Homokhátság egyre szárazabb klímájához és a degradálódott talajok helyreállítása. Mindezt a talajélet megőrzését és javítását segítő technikák kidolgozásával, ezek üzemi tesztelésével célozzák meg a kutatók.
A Jászszentlászlóhoz közeli helyszínen kívül országszerte több mint 40 helyen zajlottak hasonló ismeretterjesztő rendezvények. A szervezők célja az volt, hogy felhívják a figyelmet termőtalajaink állapotára és fontosságára. A kiásott talajszelvényt bemutatva meséltek a talaj működéséről, a kérdések-válaszok sorával interaktívvá téve a néhány órás bemutatót.
Az egészséges, termékeny talaj élelmiszerellátásunk záloga
Két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat, ezért emberi léptékben számolva nem mondhatjuk, hogy a talaj megújuló erőforrás. Ha azonban vigyázunk rá és mezőgazdasági művelési módszereinket megfelelően alakítjuk, akkor a természet adta lehetőségek támogató erejével a talajpusztulás mérsékelhető, a talaj megújulása elősegíthető. Élelmiszertermelésünk 95%-a a talajhoz kötött, így nem kérdés, hogy az egészséges, termékeny talaj létfontosságú számunkra.
Az ökológiai gazdálkodás jó gyakorlatai a talaj védelmére
Az ökológiai gazdálkodás kiemelt célja a talajegészség megőrzése és a hosszú távú talajtermékenység fenntartása. Az ökogazdálkodók ismerik és használják azokat a gyakorlatokat, amelyekkel ez a cél elérhető. A kémiai inputokra alapozott mezőgazdaság tápanyag-gazdálkodásának fókuszában a termesztett növény igényeinek kielégítése áll műtrágyákkal, míg az ökológiai gazdálkodásban a talajt természetes módszerekkel táplálják, hogy az biztosítson optimális feltételeket a növények fejlődésének. A lassabban feltáródó, szerves tápanyagokkal nemcsak a kiegyensúlyozottabb tápanyag utánpótlást, hanem a talaj kedvező szerkezetét és annak életközösségét is támogatják az ökogazdálkodók. A szerves trágya, a komposzt, a zöldtrágya és talajtakaró növények használatával, a nitrogénmegkötő pillangós növények vetésforgóba illesztésével, az okszerű talajműveléssel és a növények sokszínűségével a tudatos gazdák természetes módon tartják fenn és javítják a talajtermékenységet és a biológiai aktivitást. Mindezek a módszerek mind az ökológiai, mind a szokványos módon gazdálkodók számára elérhetők. Ezeket használva kézzel foghatóvá válnak a talaj szerkezetében, tápanyagszolgáltató képességében, vízbefogadó képességében bekövetkező pozitív változások.
Tudományos kutatásokkal a jobb talajéletért
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet évek óta folytat talajműveléssel kapcsolatos vizsgálatokat. Az eredmények tudományos bizonyítékul szolgálnak annak bemutatására, hogy egy-egy művelési mód milyen sokféleképpen hat a gazdálkodást megalapozó termőtalajra.
A szári Csoroszlya Farm területén például 2021 óta agronómiai és talajművelési kísérleteket végeznek. A kutatások első eredményei megmutatták, hogy a talaj biológiai paraméterei változnak leghamarabb, vagyis a talajélet gyorsan reagál a művelési mód megváltoztatására. A sekély művelésű parcellák talajában már két év elteltével jóval magasabb - mikrobiális aktivitásra utaló - enzim értékeket mértek. A talaj szerkezetében ennél sokkal lassabban mutatkozik változás.
A talaj nedvességtartalmát tekintve a csökkentett talajművelés már az átállás utáni évben is magasabb talajnedvesség értékeket eredményezett a felső, 30 cm-ig terjedő talajrétegben a forgatásos műveléshez képest. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy egy-egy eső után a kevésbé intenzíven művelt parcellákban lassabban száradt ki a talaj, hosszabb ideig maradt a termesztés számára megfelelő állapotban. Ennek köszönhetően a kritikusan száraz időszakok rövidebbek voltak csökkentett talajművelés esetén. A kutatók eredményeit több, csökkentett művelést alkalmazó gazdálkodó tapasztalatai is megerősítették.
Fontos a jó gyakorlatok elterjedése
Az ÖMKi a Magyarországi Agroökológiai Hálózat Egyesülettel együttműködve idén harmadik éve szervezője a “Regeneratív Mezőgazdaság Forradalma” című nemzetközi képzési programnak, amelyet az EIT Food támogat. A program öt kelet- és közép-európai országban, Szlovákiában, Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon, valamint a mediterrán régió három országában párhuzamosan zajlik. A magyar gazdák legutóbb március 12-13-án vehettek részt azon a kétnapos képzésen, ahol a talajkímélő gazdálkodás alapelveit, jó gyakorlatait sajátíthattak el, melyek növelik a biológiai sokféleséget, gazdagítják a talajt, hozzájárulnak a felszín alatti és felszíni vizek minőségjavulásához, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzéséhez.
A program legfontosabb célja pont a talaj funkcióinak és egészséges élővilágának helyreállítása, amely a talaj bolygatásának csökkentésén, talajtakaró növények alkalmazásán, a vetésforgó optimalizálásán múlik, és ahol lehet, legeltetett állatok integrálásával valósul meg. Az ökológiai gazdálkodás és a talajkímélő művelési gyakorlatok támogatják a mezőgazdaság szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni rugalmas ellenálló képességének megteremtését, védettebbé teszik a gazdálkodókat a klímaváltozás okozta kihívásokkal szemben. A program 2024-ben tovább folytatódik, hazánkban összesen 18 gazdálkodónak biztosít üzemre szabott, személyes tanácsadást a talajkímélő módszerek alkalmazása érdekében.
