Mit hoz a munkáltatók és a HR-esek számára az EU mesterséges intelligencia rendelete?

Az EU 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett mesterséges intelligenciáról szóló rendelete ( az „AI Act”) a világ első átfogó szabályrendszere az AI-ra vonatkozóan, mely legfontosabb céljaként fogalmazza meg, hogy az Európai Unióban működő vagy azt érintő AI rendszerek megbízhatóak legyenek és tiszteletben tartsák azokat az alapvető értékeket, melyek a békés együttéléshez feltétlenül szükségesek. Az AI Act által támasztott követelmények, melyek előírják az AI - munkáltatók működésével, toborzásával, teljesítményértékelésével, vagy munkaerő-felügyeletével kapcsolatos - biztonságos és etikus használatát, jelentős hatással lesznek a munkáltatókra és az egész HR-ágazatra. Dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje az alábbiakban mutatja be a fontosabb szabályokat és azok várható hatását.

Mit hoz a munkáltatók és a HR-esek számára az EU mesterséges intelligencia rendelete?

Hogyan kategorizálja az EU AI Act a mesterséges intelligencia rendszereket?

A mesterséges intelligencia használata mára a legtöbb területen már fellelhető valamilyen formában, így a HR-szektorban is egyre nagyobb jelentőséget kap, különösen a toborzás és kiválasztás területén. Az AI Act szabályainak való megfelelés érdekében ellenőrizni kell, hogy az AI-rendszer melyik kockázati csoportba tartozik és ezáltal munkáltatónak, illetve a külsős HR-es cégnek milyen kötelezettségeknek kell megfelelnie. Az AI Act szabályozási struktúrája kockázatalapú megközelítést követ, négy kategóriába sorolja az AI rendszereket, modelleket az alapján, hogy azok milyen hatással lehetnek a társadalomra és az alapvető emberi jogokra. Ez alapján megkülönböztet elfogadhatatlan, nagy, korlátozott és minimális kockázatú AI-t.

Milyen szabályozást követ az EU AI Act a munkahelyi érzelemfelismerő rendszerek használatával kapcsolatban, avagy a HR-szektor és az „elfogadhatatlan kockázatú” AI.

A HR-ágazatban a legnagyobb veszélyt az „elfogadhatatlan kockázatú” AI gyakorlatok jelentik – hangsúlyozta Dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje. Ezek az EU értékeivel ellentétesek és használatuk tilos. Az AI Act alapján a legmagasabb kockázati csoportba tartoznak azok az AI rendszerek, amelyek a munkahelyi környezetben érzelmekre következtetnek. Az érzelemfelismerő rendszerek használata során a mesterséges intelligencia az ember biometrikus adataiból képes következtetni például a munkavállaló elégedettségi szintjére, mentális állapotára. Elég lehet tehát akár egy mozdulat, egy rosszalló mosoly, vagy akár az emberi hang egyes jellemzői is, például suttogás és az AI máris értékes következtetéseket tesz munkáltató számára. Az érzelemfelismerő rendszerek ilyen jellegű munkahelyi használatát az AI Act egyértelműen tiltja és 2025. február 2.-től komoly következményeket helyez kilátásba.

Az AI Act megsértése súlyos bírságot von maga után, melynek maximális összege akár 35 millió Euró, vagy a vállalkozás éves forgalmának 7%-a lehet, attól függően, hogy melyik súlyosabb.  Vannak azonban olyan kivételes helyzetek, melyek esetében a munkahelyi érzelemfelismerő rendszerek használata mégsem válik tiltottá. Egy biztonsági vagy orvosi okból telepített, vagy forgalomba hozott munkahelyi környezetben használt AI, mely pl. balesetek megelőzése érdekében felismeri a fáradtságot tehergépkocsi-vezetők esetében olyan kivétel, melynek használata az AI Act alapján is engedélyezett. Fontos, hogy bár az ilyen rendszerek használata nem tiltott, de „nagy kockázatú” AI-rendszerek kategóriájába tartoznak, így a „nagy kockázatú” mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok irányadóak rájuk.

Hogyan szabályozza az AI Act a „nagy kockázatú” mesterséges intelligencia rendszereket a HR-ágazatban?

A foglalkoztatással kapcsolatos „nagy kockázatú” kategória hatálya alá tartozó tevékenységek várhatóan igencsak széles körben érintik majd a HR-ágazatot és a munkáltatókat. Ezek jelentős veszélyt jelentenek a természetes személyek egészségére, biztonságára vagy alapvető jogaira, és bár az AI Act nem tiltja, használatukat szigorú követelmények betartásához köti. A munkáltatóknak és a HR szakembereknek számos technikai, szervezési és védelmi intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az ilyen AI-rendszer használata az AI Act rendelkezéseivel összhangban álljon – emelte ki a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Ebbe a kategóriába tartoznak - a foglalkoztatással és a munkavállalók irányításával összefüggésben - a toborzásra vagy kiválasztására szánt AI-rendszerek, a munkaviszonyt érintő döntések meghozatalára használt AI, valamint számos olyan funkció, mint az előléptetés, felmondás vagy a teljesítmény értékelése. Épp ezért fontos, hogy az AI rendszerek bevezetésére megfontolt döntést követően hatékony jogi támogatás mellett kerüljön sor – emelte ki dr. Szabó Gergely Gábor.

A HR-ágazatban használt AI-rendszerekkel kapcsolatos követelmények célja az átlátható, megkülönböztetésmentes és méltányos működés biztosítása. A vonatkozó kötelezettségek a teljesség igénye nélkül a következők:

Toborzás és kiválasztás

Tájékoztatási kötelezettség: A munkáltatónak, illetve a külsős HR cégnek értesítenie kell az adott pozícióra jelentkezőket, hogy esetükben AI-rendszert alkalmaz az állásinterjúk vagy önéletrajzok értékelésére. A jelölteknek továbbá joguk van megismerni, hogy milyen adatokat és hogyan dolgozott fel az AI a kiválasztás során.
Adatminőség: Az AI-rendszer által használt adatoknak relevánsnak és kellően reprezentatívnak kell lennie a modell rendeltetése szempontjából.  Az adatok rendszeres felülvizsgálata elengedhetetlen az esetleges torzítások elkerülése végett, azért, hogy eredményesen biztosítható legyen a diszkriminációmentesség és megelőzhető legyen a téves döntéshozatal

Diszkriminációmentesség: A munkáltatónak, illetve a külsős HR cégnek gondoskodnia kell arról, hogy az AI-ban alkalmazott algoritmusok ne erősítsék a hátrányos megkülönböztetést, ne tartalmazzanak előítéleteket valamely védett tulajdonság (nem, etnikum, kor stb.) alapján.

Emberi felügyelet: A munkáltatónak, illetve a külsős HR cégnek hatékonyan kell biztosítania az általa alkalmazott AI-rendszerek emberi felügyeletét, úgy, hogy a hozzá értő, kellő szakértelemmel rendelkező személy képes legyen többek között figyelemmel kísérni az AI működését, illetve dönteni a rendszer használatának mellőzéséről, vagy kimenetének figyelmen kívül hagyásáról.

Munkavállaló értékelése

Tájékoztatási kötelezettség: A munkavállalót, az értékelése során is tájékoztatni kell arról, ha a teljesítményének felméréséhez AI-rendszert vesznek igénybe és arról is, hogy az értékelés során az AI milyen adatokat és hogyan dolgozott fel, illetve milyen szempontokat vett figyelembe.

Emberi felügyelet: Ahogy a toborzás és kiválasztás során is, úgy a munkavállaló értékelése során is biztosítani kell a hatékony emberi felügyeletet a kockázatok csökkentésének érdekében.

Adatvédelem: Az értékelés során AI által felhasznált adatoknak meg kel felelnie a hatályos adatvédelmi szabályoknak.

Munkaviszonyt érintő döntések meghozatala, a felmondás

Tájékoztatási kötelezettség: Amennyiben a munkaviszonyra vonatkozó döntés, pl. előléptetés, vagy felmondás elhatározására AI-rendszer közreműködésével került sor, a munkáltatónak tájékoztatnia kell az érintettet arról, hogy a döntés meghozatala során AI-t használtak és arról is, hogy az hogyan, milyen szempontok alapján segítette a döntéshozatalt. A munkavállalót tájékoztatni kell továbbá a döntés indokairól és a mögötte húzódó folyamatokról.

Diszkriminációmentesség: A munkáltatónak biztosítania kell a munkaviszony érintő döntések során, hogy az AI-rendszerek kerüljék a nem, kor, etnikum vagy egyéb védett tulajdonság alapján történő hátrányos megkülönböztetést. Azzal, hogy az alkalmazott AI nem válik a megkülönböztetés forrásává, a munkáltató fontos lepést tehet az egyenlő bánásmód eredményes biztosításának irányába.

A fent leírtakon felül általános követelményként fogalmazható meg még az AI-rendszerek használati utasításoknak megfelelő alkalmazása, az átlátható működéshez szükséges technikai feltételek megteremtése, szolgáltató tájékoztatása az AI használata során észlelt hibákról, incidensekről, valamint az AI-rendszer által automatikusan generált naplók megőrzése legalább 6 hónapig, kivéve, ha az uniós vagy nemzeti jog ettől eltérően nem rendelkezik.

Mi a helyzet a munkahelyi Chatbotok használatával?

Az AI Act alapján nem minősül minden munkahelyi felhasználási eset elfogadhatatlan vagy nagy kockázatúnak. Vannak, magukban csekélyebb veszélyt hordozó felhasználási módok, melyekre enyhébb átláthatósági követelmények vonatkoznak. Az ilyen korlátozott kockázatú AI-rendszerek nem esnek a „nagy kockázatú” kategóriába, mivel nem gyakorolnak jelentős hatást az érdemi döntéshozatalra, ezáltal nem jelentenek számottevő veszélyt az emberek alapvető jogaira, egészségére vagy biztonságára. Erre lehet példa egy szűkebb eljárási feladat elvégzésére használt, vagy egy döntés meghozatalát ténylegesen nem befolyásoló AI. Általában ilyen korlátozott kockázatú mesterséges intelligenciának minősülnek a munkáltatók által használt „Chatbotok”, vagy munkavégzést elősegítő rendszerek is, melyek használata során a legfontosabb követelmény a felhasználó számára egyértelművé tenni, hogy mesterséges intelligenciával kommunikál.

Elég az AI Act szabályainak megfelelni és hátradőlni?

Az AI Act kapcsán fontos tisztázni, hogy a munkavállalók személyes adatait kezelő, illetve feldolgozó AI-rendszerek esetén az adatvédelmi szabályok, így a GDPR és a Munka törvénykönyve („Mt.”) rendelkezéseit is be kell tartani.

A munkavállalókkal kapcsolatos AI használat kapcsán is fontos, hogy a munkáltató a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése szempontjából lényeges. A célhoz kötöttség elvéből következik, hogy az érintett személyes adatait a toborzás és kiválasztás, a munkavállaló értékelése, a munkaviszonyt érintő döntések meghozatala és felmondás során csak olyan mértékben lehet felhasználni, mely az elérni kívánt cél megvalósításához feltétlenül szükséges és erről az érintettet írásban tájékoztatni is kell.

Amennyiben egy korábban meghatározott célra felhasznált adatot kíván a munkáltató egyéb célra felhasználni, akkor ahhoz új jogalapra lesz szüksége (érintett hozzájárulása, törvényi felhatalmazás). Például, ha a HR-osztály a toborzási folyamatok során az érintett önéletrajzából gyűjt adatokat, azt kizárólag a kiválasztási folyamatok során használhatja fel.

Az Mt. és az AI Act vonatkozó szabályait együtt kell alkalmazni. Ez alapján, bár felmerülhet olyan eset, hogy a munkavállaló jogos érdeke alapján lehetőség mutatkozik, többek között a munkavállaló biometrikus adatainak - a beléptetés során, az érintett azonosítása érdekében történő - kezelésére, azonban az ilyen azonosítás során kezelt adatok sem használhatók fel más célra, például a munkavállaló érzelmeinek értékelésére.

A munkáltatónak az Mt. 11/A. §-a szerinti tájékoztatás mellett az AI Act szerinti tájékoztatást is meg kell adnia a munkaviszonnyal összefüggő ellenőrzése során. Amennyiben ehhez technikai eszközt alkalmaz, az Mt. 11/A. §-a alapján a munkavállaló írásbeli tájékoztatására van szükség. Abban az esetben viszont, ha a teljesítmény értékeléséhez AI-rendszert is igénybe vesznek, az Mt-ben foglaltakon túl szükséges a munkavállalót tájékoztatni arról is, hogy a teljesítményének felméréséhez AI-rendszert alkalmaznak, és arról, hogy az értékelés során milyen adatokat és hogyan dolgozott fel, illetve milyen szempontokat vett figyelembe az AI.

Hogyan érdemes felkészülni?

Mindezek alapján kellő körültekintéssel kell lenniük a munkáltatóknak és a HR szakembereknek az AI-rendszerek bevezetése és használata során, mivel számos feltételnek meg kell felelni mind az AI Act, mind a GDPR és az Mt. szempontjából. A megfeleléshez pedig egyértelműen jogi szaktudás és gyakorlatias tanácsadó szükséges – hangsúlyozta Dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje.

Első körben a legfontosabb lépés a használt, vagy használni tervezett eszközök auditjának elvégzése, annak érdekében, hogy megérthessük, hogy a szabályozás hatálya mennyiben érinti a tevékenységünket. Ezt követően érdemes meghatározni, hogy jogszerű működés érdekében mit kell megváltoztatni, ha korábban már alkalmaztunk AI Act szabályozása alá tartozó rendszert. Fontos továbbá gondoskodni a szükséges technikai feltételekről, a megfelelő szabályzatokról, az eszközök felügyeletét ellátó személyek képzéséről, nyilvántartások vezetéséről, valamint a munkavállalók és képviselőik tájékoztatásáról.


Kreml: Ukrajna volt a fő téma Putyin és Trump találkozóján

Az ukrajnai konfliktus rendezése volt a fő témája Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú találkozójának - közölte Jurij Usakov, az orosz vezető külügyi tanácsadója csütörtökön Sencsenben a Vesztyi hírszolgálattal.
2026. 11. 19. 13:00
Megosztás:

A Lenovo rekordbevételt ért el a szeptember végével záródott negyedévben

A kínai Lenovo Group Ltd., a világ legnagyobb személyi számítógép-gyártója a vártnál erőteljesebben, 48 százalékkal növelte bevételét a második pénzügyi negyedévében - áll a cég csütörtökön ismertetett jelentésében.
2026. 11. 19. 12:00
Megosztás:

Kibertámadás érte az Európai Bizottságot

Kibertámadás érte az Európai Bizottságot, az incidens során feltehetően személyes adatok kerültek veszélybe, a munkatársak továbbá nem tudták rögzíteni fizetésre és szabadságokra vonatkozó adataikat - közölte a Politico Playbook, a brüsszeli hírportál reggeli hírlevele csütörtökön.
2026. 11. 19. 11:30
Megosztás:

Izgalmas kripto-sztorik: a Pieverse vitte el a show-t, de nagy sztori most a LayerZero és Pyth

Több dollárnyi Pieverse cserélt gazdát egyetlen nap alatt, mint a másik négy nyertesből együttvéve. A token 22,44 százalékot ugrott, az ether.fi egy fájdalmas hét után kapaszkodott vissza, a Venice pedig két nappal azután került a dobogóra, hogy Arthur Hayes 40 dolláros árfolyamot emlegetett.
2026. 11. 19. 11:00
Megosztás:

Többnyire csökkentek a fejlett piaci hosszú hozamok, miközben a Fed felől további szigorításra utaló üzenetek érkeztek

Az amerikai állampapírpiacon csökkentek tegnap a hosszú hozamok, miközben a befektetők a Fed üzeneteit és a monetáris politika várható szigorítását értékelték. A piaci figyelem középpontjában Christopher Waller Fed-kormányzó nyilatkozata állt, aki arra figyelmeztetett, hogy az infláció a vártnál tartósabbnak bizonyul, ezért a jegybanknak határozottabb lépésekre lehet szüksége. Waller szerint akár 50 bázispontos kamatemelés is indokolt lehet a decemberi FOMC-ülésen, és úgy vélte, hogy a Fednek legalább a tavaly végrehajtott három kamatcsökkentést teljes mértékben vissza kell fordítania. A kamatemelési várakozásokat a Fed októberi ülésének jegyzőkönyve is erősítette, amely szerint a döntéshozók többsége további monetáris szigorítást tart szükségesnek ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a 2%-os célhoz.
2026. 11. 19. 10:30
Megosztás:

Átlépték a milliárdos határt a tokenizált részvények a Solanán

Október nagy részében még 600 millió dollár körül mozgott a Solanán forgalomban lévő tokenizált részvények értéke. November 19-re az állomány elérte az 1,22 milliárd dollárt, ezzel először lépte át az egymilliárdos küszöböt.
2026. 11. 19. 10:00
Megosztás:

Vegyesen zártak tegnap a főbb tengerentúli indexek, az Nvidia árfolyama kedvező gyorsjelentése ellenére esett

Vegyesen zártak tegnap az amerikai részvénypiacok: a Dow és az S&P 500 csökkent, ezzel szemben a Nasdaq emelkedett. A piac figyelme elsősorban az Nvidia gyorsjelentésére összpontosult.
2026. 11. 19. 09:30
Megosztás:

Estek tegnap a főbb európai indexek - A réz esését követően a bányavállalatok szerepeltek a leggyengébben

Sorozatban harmadik napja estek az európai részvénypiacok szerdán, a STOXX 600 index 1%-kal 644,1 pontra csökkent. A hangulatot elsősorban az Anthropic közelgő IPO-ja körüli kivárás árnyékolta be, mivel a piac attól tart, hogy a tranzakció jelentős likviditást vonhat el a részvényektől. A legnagyobb visszaesést a bányavállalatok szenvedték el a rézárak héthavi mélypontra esése miatt: a Glencore 6,1%-ot veszített értékéből.
2026. 11. 19. 09:00
Megosztás:

Gyengült kissé a forint csütörtök reggelre

Gyengült kissé a forint csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 11. 19. 08:30
Megosztás:

A vegyi fegyverek használatának tilalmára figyelmeztette Oroszországot az EU

Felszólította Oroszországot az Európai Unió külügyi szolgálata (EKSZ) arra, hogy haladéktalanul hagyjon fel a vegyi fegyverek bárminemű alkalmazásával, és térjen vissza a vegyifegyver-tilalmi egyezmény (CWC) maradéktalan betartásához.
2026. 11. 19. 08:00
Megosztás:

Kreml: lesz kétoldalú Putyin-Trump találkozó az APEC-csúcson

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart - jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
2026. 11. 19. 07:00
Megosztás:

Visszafogottabb, de stabilabb év jöhet a lakáspiacon a Wekerle Plusszal

Visszafogottabb, de kiegyensúlyozottabb évre számíthat a lakáspiac 2027-ben: a Wekerle Plusz Program szűkebb jogosultsági köre miatt jövőre az ideinél kevesebb, mintegy 120 ezer adásvétel várható, a lakásárak pedig várhatóan nem drágulnak érezhetően gyorsabban az idei 5 százalék körüli ütemnél.
2026. 11. 19. 06:30
Megosztás:

Kevesebb ajándékpénz, több kamatkedvezmény: átalakul a bankok versenye az első lakásvásárlókért

A támogatott lakáshitel mellett a piaci konstrukciókban is egyre több kedvezményt kínálnak a bankok, és azoknak is nyílhat új lehetőségük, akik nem felelnek meg a Wekerle Plusz valamennyi feltételének. A korábbi támogatott hitelprogramok indulásakor megszokott több százezer forintos jóváírások helyett most inkább a kamatkedvezmények, a hitelkombinációk és a banki szolgáltatások együttes igénybevételéhez kötött akciók kerülnek előtérbe – derül ki a money.hu összeállításából.
2026. 11. 19. 06:00
Megosztás:

Megjelentek a legfrissebb kereseti adatok: ekkora hitelre lehet elég az átlagfizetés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2026 szeptemberében bruttó 737 400 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 517 700 forintot ért el. A nettó mediánkereset ennél lényegesen alacsonyabb, 435 600 forint volt. A Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszeg törlesztését teszik lehetővé ezek a jövedelmek a jelenlegi adósságfékszabályok mellett. A számítások szerint a nettó átlagbérből akár 37 millió forint körüli piaci lakáshitel, a Wekerle Plusz keretében pedig a maximális 50 millió forint is beleférhet a jövedelmi korlátba. Személyi kölcsönből a jelenleg jellemző 15 millió forintos maximum is elérhető lehet, megfelelő futamidővel és banki feltételekkel.
2026. 11. 19. 05:30
Megosztás:

A 4iG és a Sentinel Midstream stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az adriai régió kritikus energiainfrastruktúrájának fejlesztéséről

A 4iG Nyrt. és az energetikai infrastruktúra fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó amerikai Sentinel Midstream LLC 2026. november 18-án Varsóban írt alá előzetes együttműködési megállapodást a P-TEC hetedik miniszteri találkozóján. A kormányzati és iparági vezetők rendszeres fórumának idei rendezvényét az amerikai és a lengyel energiaügyi minisztérium, valamint az Atlantic Council Global Energy Center közösen szervezte. A tanácskozás napirendjén az energiabiztonság és az energetikai beruházási lehetőségek szerepeltek. A megállapodással a 4iG Csoport amerikai iparági partnerrel bővíti augusztusban bejelentett új stratégiai üzletágának nemzetközi kapcsolatait, és az energetikára is kiterjeszti a kritikus infrastruktúrák területén folytatott transzatlanti együttműködéseit.
2026. 11. 19. 05:00
Megosztás:

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás: