Mit nem mondanak el az ADHD-ról? Szakértők beszéltek a valós okokról
A szervezők célja az volt, hogy párbeszédet indítsanak a témáról, és megmutassák: a gyermekek viselkedési nehézségei mögött gyakran életmódbeli, környezeti vagy tanulási problémák húzódnak meg – nem pedig gyógyíthatatlan „mentális betegségek”.
A mentális egészség alapvető emberi jog
A házigazda, Dobos János, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért elnöke kiemelte:
„A lelki nyugalom és a szenvedéstől való mentesség nem luxus, hanem minden ember alapvető joga.”
Elmondta, hogy az alapítvány – amely egy nemzetközi emberi jogi szervezet magyarországi csoportja – pszichiátriai visszaélések feltárásával és jogsegélynyújtással foglalkozik. Céljuk, hogy a mentális egészség területén tapasztalt sérelmeket ne csak kezeljék, hanem megelőzzék is.
Dobos János szerint az ADHD-t (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart) az 1990-es évek végétől kezdték el tömegesen „diagnosztizálni”, és ezzel párhuzamosan terjedt el a gyermekek gyógyszeres kezelése – például a Ritalin használata.
Felvetette: vajon ezek a szerek valóban gyógyítanak, vagy csupán elfedik a problémát?
„A gyerekek viselkedése rendszerint valaminek a következménye: fáradtság, helytelen táplálkozás, túl sok képernyőidő, vagy elhanyagoltság – nem pedig egy bizonyított agyi kémiai zavar.”
Az orvostudomány felelőssége: a rendellenesség nem betegség
A rendezvény egyik fő előadója, Dr. Lenkei György orvos, a téma tudományos oldalát világította meg.
Elmondta, hogy az orvostudományban a rendellenesség nem azonos a betegséggel:
„A rendellenesség az átlagostól való eltérést jelenti – de nem jelenti azt, hogy valaki beteg.”
Hangsúlyozta, hogy az ADHD-diagnózisok mögött nincs objektív orvosi bizonyíték. Az esetek többségében a gyerek környezete panaszkodik, nem a gyermek maga.
„A tanuló nem tud figyelni – de miért? Éhes? Nem alszik eleget? Túl sok cukrot eszik? Túl sokat ül képernyő előtt? Ezeket a kérdéseket ritkán teszik fel.”
Dr. Lenkei rámutatott, hogy az ADHD gyógyszerek – mint például a Ritalin – kábítószerként hatnak, függőséget okozhatnak, és súlyos mellékhatásaik lehetnek, miközben sok esetben nem a kiváltó okot kezelik, hanem csupán elnyomják a tüneteket.
A tanulás és megértés visszaadja a gyerekek önbizalmát
Telekesi Edit, pedagógus és az Alkalmazott Oktatástan munkatársa, több mint 15 éve foglalkozik tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel. Saját tapasztalata szerint az úgynevezett ADHD-s gyerekek többségénél a türelem, a megértés és a helyes tanulási technika sokkal többet segít, mint bármilyen gyógyszer.
„Ezek a gyerekek gyakran elhiszik magukról, hogy velük baj van, hogy »úgysem lesz belőlük senki«. De amikor elkezdik érteni, amit olvasnak, ahogy fejlődnek – megváltoznak. Megnyugszanak, mosolyognak, és újra hisznek magukban.”
Mesélt egy kisfiúról, aki három hónappal azután, hogy abbahagyta a gyógyszerszedést, újra „látta a színeket”.
A tanárnő szerint a megoldás sokszor egészen egyszerű: egészséges táplálkozás, kevesebb képernyőidő, több odafigyelés – és az, hogy a gyerek megértse és szeresse a tanulást.
Közös cél: a valódi okok megértése
A rendezvény végén tartott kérdezz-felelek résznél pedagógusok és szülők is megosztották tapasztalataikat. Abban egyetértés volt, hogy a gyerekek gyógyszerezése nem megoldás. Ehelyett átfogó kivizsgálásra, életmódbeli változásra és valódi odafigyelésre van szükség.
Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány arra ösztönöz mindenkit – szülőket, pedagógusokat és szakembereket egyaránt –, hogy merjenek kérdezni, gondolkodni és felelősen dönteni a gyerekek jövőjéről.
