Munkahelyváltási motivációk és álláskeresési szokások a hazai munkaerőpiacon
Annak ellenére, hogy a munkahelyváltás nem egyszerű, a magyar munkavállalók több mint kétharmadagondolkodott már el azon, hogy nem csak az aktuális cégét, de a pályáját is elhagyja és egy teljesen új szakmában folytatja karrierjét – derült ki a Profession.hu korábbi reprezentatív felméréséből. Az idei álláskeresői viszonyulásokat vizsgáló kutatásban pedig a munkahelyváltáshoz kapcsolódó attitűdöket mérte fel az állásportál.
Miért is váltunk mégis állást?
A teljes pályaváltásnál kisebb kihívás, ha a munkavállaló saját szakmájánál marad és azon belül keres új állást, hiszen így általában nincs szüksége jelentős átképzésre, teljesen új ismeretek megszerzésére. Az emberek fele mindemellett a munkahelyváltást is megterhelőnek tartja, de tízből négy válaszadó szerint megéri ez a lépés, mert tudatos tervezéssel és döntéshozatallal sokkal nagyobb az esély a megfelelő pozíció vagy magasabb bér megszerzésére.
Az új állás igénye mindig valamilyen hiányból származik: a válaszadók több mint fele (56%) akkor kezd bele a keresésbe, amikor már nem érzi kielégítőnek a fizetését, és közel ilyen arányban jellemző az is, hogy a kényelmetlenné vált munkakörülmények sarkallnak valakit erre (50%). 27% jelezte, hogy csak elbocsátás esetén nézne új lehetőség után. Mindössze 9% halogatja az álláskeresését a felmondásáig, a többség viszont már ezt megelőzően biztosítani szeretné a karrierje folytatását.
Az álláskeresés legfőbb motivátorai a magasabb bér (37%), a jobb munkakörülmények (24%) és a megbecsülés (12%) iránti vágy. A munkavállalók 10%-a szeretné jobban érezni magát az adott élethelyzetében, és közel ennyien gondolják úgy, hogy szívesen megismernék saját erősségeiket és ennek értékét a munkaadók szemszögéből. 5% vágyik arra, hogy bizonyíthassa saját képességeit.
Milyen információk szükségesek álláskereséskor?
A negatív tapasztalatok a transzparencia hiányából adódnak az új munkahely megtalálása során: a lejárt hirdetés vagy jelentkezési határidő, valamint az elmaradt visszajelzés mind kellemetlenséget okoznak az álláskeresőknek, akárcsak a fizetésre vonatkozó információ hiánya.
„A bértranszparencia mindkét fél érdeke. Egyfelől versenyelőnyt jelenthet az állást kínáló cégnek, hiszen akár 50%-kal több jelentkezést eredményezhet a fizetés feltüntetése a hirdetésben. Másfelől az erre vonatkozó információ kihagyása növeli a munkavállalók bizalmatlanságát és a kiszolgáltatottság érzését a vállalattal szemben” – magyarázza Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója. „A nyilvánosságra hozott fizetés emellett mindkét félnek időt és erőforrást takarít meg, hiszen így nem a hosszú felvételi folyamat végén derül csak ki, ha esetleg távol van egymástól a munkaadó és a potenciális új kolléga elképzelése az összegről, ami miatt mindkét fél csalódottan kezdheti elölről a keresést.”
Visszajelzés – akár több alkalommal is
A munkavállalók többségének (66%) elegendő, ha a jelentkezés benyújtása után akkor kap visszajelzést, ha interjúra várják, azonban minden második akkor is elvárná az értesítést, ha kiesett a felvételi folyamatból. A Profession.hu felméréséből egyértelműen kiderült, hogy az álláskeresők a jelenleginél több alkalommal szeretnének visszacsatolást kapni, például amikor a hirdető céghez megérkezik a jelentkezésük
A beküldött pályázatról leginkább emailben szeretnének értesítést kapni az álláskeresők – közel kétharmaduk ezt elsősorban a hirdető cégtől várja. A munkavállalók negyede telefonon szeretne hírt kapni a munkaadótól ilyen esetben.
***
A kutatásról: az átfogó kutatás 33 interjú és egy 1000 fő által online kitöltött kérdőív eredményeiből készült 2023 májusában.
