Nagy-Britanniának tíz éven belül újból csatlakoznia kell az EU-hoz
A Tony Blair Institute for Global Change nevű politikai-közéleti elemzőműhely - amelyet az egykori munkáspárti kormányfő 2016-ban, a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) döntő népszavazás évében alapított - csütörtökön Londonban bemutatott átfogó elemzésében kifejti: mára a britek zöme felismerte, hogy nem valósultak meg azok az előnyök, amelyeket a Brexit szószólói a kilépésért folytatott kampányukban ígértek.
Az intézet szerint ha a mostani tudással felvértezve vissza lehetne térni a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött 2016-os népszavazás időszakához, akkor eltérő eredmény születne.
Kétségtelen ugyanakkor az is, hogy az Európai Uniónak mélyreható reformokra van szüksége a versenyképesség, a védelmi kapacitások és a határellenőrzés területén, ám nem egyértelmű - különösen Nagy-Britannia hiányában -, hogy ezeket a reformokat az EU valóban végrehajtja-e - áll a Blair-intézet tanulmányában.
Az elemzőközpont szerint Nagy-Britanniának éppen ezért vezető szerephez kell jutnia a jelenleginél erőteljesebb EU kialakításában, és ennek érdekében Londonnak egyértelműen és nyilvánosan ki kell tűznie azt a célt, hogy egy évtizeden belül újból csatlakozik az Európai Unióhoz azzal a feltétellel, hogy ugyanebben az időszakban az EU is végrehajtja a szükséges belső reformokat.
A Tony Blair Institute szerint ezt a célkitűzést kell a következő tíz évre szóló kormányzati cselekvési program középpontjába állítani.
Az intézet felidézi a brit kormány számára hivatalos gazdasági-pénzügyi előrejelzéseket készítő elemzőközpont (Office for Budget Responsibility, OBR) becslését, amely szerint a Brexit hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal csökkenti a brit gazdaság termelékenységét, emellett a brit export és az import értéke egyaránt mintegy 15 százalékkal marad el attól a szinttől, amelyet a brit EU-tagság fenntartása esetén hosszú időtávlatban el lehetett volna érni.
A Tony Blair Institute idéz olyan tudományos kutatásokat is, amelyek szerint a Brexit ennél is nagyobb károkat okozott a már eltelt időszakban: e számítások szerint a brit hazai össztermék (GDP) értéke 2025 végén 6-8 százalékkal volt alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az EU tagjaként előállíthatott volna.
Keir Starmer előző és Andy Burnham jelenlegi brit miniszterelnök egyaránt kizárta, hogy Nagy-Britannia visszalépjen az Európai Unióba, ahonnan az ország 2020-ban távozott, de a kormányzó Munkáspárton belül mind hevesebb vita bontakozik ki ebben a kérdésben.
Ennek egyik legerőteljesebb megnyilvánulásaként Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere nemrégiben kijelentette, hogy a Labour következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz, Wes Streeting védelmi miniszter pedig néhány hete egy politikai rendezvényen "katasztrofális hibának" nevezte a kilépést az EU-ból, és szintén kijelentette, hogy Nagy-Britanniának "egy napon" vissza kell térnie az Európai Unióba.
