Nagyon száraz volt az idei január
2022. 02. 08. 06:30
Az ötödik legszárazabb volt az idei január az 1901 óta vezetett mérések között - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.
Kifejtették: a jelenlegi előzetes adatok szerint a januári középhőmérséklet országos átlaga 0,53 Celsius-fok volt. Ez 1,1 fokkal magasabb az 1991-2020-as átlagnál, de nem kimagasló, így 1901 óta csak a 28. legenyhébbnek tekinthető a hónap.
A csapadék országos átlaga az eddigi - szintén előzetes - adatok szerint 9,0 milliméter, amivel jelenleg az idei január az 5. legszárazabb 1901 óta. Azt írták: a kis mennyiségű csapadék elsődleges oka, hogy a hónap szinte egészében északnyugatias, nyugatias áramlás alakította az ország időjárását. Ha érkeztek is időjárási frontok Magyarország fölé, akkor azokat nem kísérte érdemi mennyiségű csapadék. Elsősorban a Dél-Dunántúl - Északi-középhegység tengely mentén hullott minimális mennyiségű csapadék, de a nyugat-dunántúli és a tiszántúli 10-25 milliméternyi sem számít soknak.
A meteorológiai szolgálat által vezetett sorban az 1964-es január szerepel az első helyen. Akkor az országos csapadékátlag mindössze 2,2 milliméternyi volt.
Tetőablakcserével jelentősen csökkenthető a fűtésszámla
A nemrégiben bejelentett, rezsivel kapcsolatos változások következtében a családokban központi téma lett, miként tudnak a jövőben a költségeiken, leginkább a villany- és gázfogyasztásukon spórolni. Mivel a gáz ára jelentősebb mértékben emelkedik augusztus 1-jétől, így a korszerű fűtési megoldások, illetve az épületek hőmegtartó képességének javítása kiemelkedően fontossá, halaszthatatlanná vált.
Nehezen indult a szezon, de továbbra is Európa élén a hazai csemegekukorica
Európában a legtöbb csemegekukorica Magyarországon terem. A szegmens versenyképességének megőrzése érdekében a jövőben már rövidtávon tovább kellene növelni az öntözött területek nagyságát és az MDMV vírusnak ellenálló fajták arányát, hangzott el a Syngenta hajdúszoboszlói szakmai rendezvényén.
15%-kal nőtt a vendéglátás forgalma
Az egy évvel ezelőtti fokozatos nyitás miatt emelkedő bázishoz képest júniusban 14,7%-kal nőtt a vendéglátás forgalmának volumene a májusi 34,3%-os növekedés után, míg 35,3%-kal emelkedett az árbevétele. A második negyedévben átlagosan 46%-kal nőtt a vendéglátás forgalmának volumene az első negyedévi átlagos 80,5%-os növekedés után, míg az árbevétel 60%-kal bővült, így a vendéglátás továbbra is jelentősen támogatta a GDP növekedését. A következő hónapokban folytatódhat a vendéglátói szektor helyreállása, amit támogat a nemzetközi turizmus egyre erősödő helyreállása, ami a GDP növekedését is támogatja a következő negyedévekben.
Az elszálló rezsiköltségek miatt egyre vonzóbbá válhatnak az újlakások
Jókor jött az újlakás-piacon, hogy az 5 százalékos lakásáfa, valamint a legnépszerűbb lakástámogatások, a Babaváró és a CSOK meghosszabbítását július végén bejelentették. Így az elmúlt fél évben némileg óvatosabbá vált beruházók és vevők egyaránt fellélegezhettek. A piac a magas infláció, valamint a növekvő kivitelezési idők és anyagköltségek ellenére viszonylag stabil lábakon áll az idei első féléves adatok tükrében: az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképének adatai szerint több mint öt százalékkal több lakást adtak át, mint a tavalyi első félévben, az eladások pedig – részben a tavasszal még elérhető ZOP hitelnek köszönhetően – 20 százalékkal nőttek. Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint az újlakások iránti érdeklődést az elszálló energiaárak erősíthetik a jövőben.
A megemelkedett árak miatt aggódik a street food-ágazat
A food truck meghatározó eleme a magyar gasztronómiának, egyre trendibb a fiatalok és a családok körében is. Felismerték az éttermek is az igényt, és sokan kialakítottak büfékocsit, amivel hétvégente járják az országot. Az idei év ismét nagy kihívás elé állította a vendéglátóipart a megnövekedett munkaerő-, és alapanyagköltségekkel, valamint az elszállt energiaárakkal. Ennek hatására 30-40%-kal is megemelkedtek az eladási árak, viszont jelentősen csökkent a haszonkulcs. Horváth Zoltán, a Magyar Street Food Egyesület elnöke és a Food Truck Show főszervezője fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy támogassa a műfaj hazai működését és a food truck kultúrája a hétköznapok részévé váljon.
Robosztus bevételnövekedés mellett tizedére esett vissza az Erste Bank adózott nyeresége a rendkívüli tételek miatt
Az Erste Banknál 18 százalékkal nőtt az új finanszírozás volumene az idei első félévben, míg az ügyfélhitelek és kötvények állománya 11 százalékkal bővült egy év alatt. A működési bevételeket 9,4 százalékkal sikerült növelni, az emelkedő költségek, az „extraprofit” adó és a Sberbank-ügyfelek kártalanítása azonban elvitte a pénzintézet nyereségének nagy részét.
Ismét egyre népszerűbbek a "szedd magad" akciók
A KSH tegnap közzétett adatai szerint júliusban 15,4 százalékkal volt magasabb a zöldség és gyümölcs fogyasztói ára, mint egy évvel korábban. A gyümölcspiacon régen látott árrobbanás egyre többeket fordít ismét az úgynevezett „szedd magad” akciók felé. Az alacsony szinten beragadó termelői árak és a munkaerőpiaci helyzet miatt a termelők is egyre több kertet nyitnak meg a gyümölcsszedő vásárlók előtt.
A pénzügyi appok a legnépszerűbbek a közösségi média után
A magyarok 73 százaléka használ valamilyen pénzügyi alkalmazást, amely így a második legnépszerűbb applikáció típus a közösségi média alkalmazások után – derül ki a Magyar Bankholding friss reprezentatív kutatásából[1]. Az online bankolás legnagyobb előnyeként a gyorsaságot és kényelmet nevezték meg, míg a személyes ügyintézésben leginkább a közvetlenséget és személyességet kedvelik. A válaszadók alig egyharmada jár rendszeresen bankfiókokba, viszont hiteltermékeket inkább személyesen szeretünk igényelni.
Bérfeszültséget és növekvő fluktuációt is okozhat a munkaerő-kölcsönzés megkönnyítése
Könnyebbé vált harmadik országbeli állampolgárok, így akár az ázsiai térségből érkező munkavállalók minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli alkalmazása. Azon túl, hogy egyes szektorok munkaerőhiánya, valamint a bizonytalan gazdasági kilátások miatt a munkáltatók számára egyre előnyösebb munkaerőt kölcsönözni, az új rendelet akár kedvezőtlen következményekkel is járhat a munkaerőpiacon: növekedhet a bérfeszültség és a fluktuáció – hívja fel a figyelmet a Kapolyi Ügyvédi Iroda a nemrégiben életbe lépett kormányrendelettel kapcsolatos aggályokra.
Komoly HR problémákat okoz az energia- és az inflációs válság a vállalatoknak
Habár Magyarországon már eddig is érezhetők voltak a háborús konfliktus hatásai, a közgazdászok szerint a komolyabb nehézségek még csak most kezdenek begyűrűzni a hazai gazdaságba, amelynek egyik sarokpontja a bérköltség növekedése lehet. „A nagymértékű infláció nagyon nehéz helyzet elé állítja a vállalatokat, hisz, ha emelik a béreket, a termékek előállítása drágul, ami miatt az eladási árakat is emelniük kell. Ez viszont a vevőknek vagy a végfogyasztóknak jelent majd plusz költségeket. Ez egy olyan öngerjesztő folyamat, amit nagyon nehéz megállítani, valahogy azonban kezelni kell, ha hazánkban szeretnénk tartani a nagyvállalatok gyártását.” - vázolta fel Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.
