Nehéz időszak után egy-másfél év múlva jöhet a növekedés
A jelenlegi bizonytalan, a tervezhetőséget lehetetlenné tevő helyzetben is hasznos útravalót kaphattak a Joint Venture Szövetség által szervezett Makro Konferencia résztvevői. A konferencián elhangzott: 2023 végén, 2024 elején megtörténhet a visszatérés az egyensúlyi növekedési pályára.
A hagyományos szeptemberi Makro Konferencia alapküldetése, hogy segítse a vállalatvezetőket az éves tervezésben, a résztvevők osszák meg, milyen trendeket látnak, illetve inspirálódjanak egymástól – vezette fel a Joint Venture Szövetség (JVSZ) által szervezett XI. Makro Konferenciát dr. Fábián Ágnes, a szövetség elnöke, a Henkel Magyarország ügyvezetője. Ez a szeptember azonban olyan, amilyet eddig nem éltünk meg, de ez a körülmény nem változtat azon, hogy tervezni kell – legfeljebb jövő évben kéthavonta át kell írni az elképzeléseket. Éppen ezért talán még soha nem volt ekkora szükség arra, hogy együtt gondolkodjunk arról, milyen lesz a jövő év – tette hozzá.
Makro szempontból a legfontosabb mutatókat tekintve a Coviddal kezdődött válság kezelésében Magyarország kifejezetten sikeres – szögezte le előadásában Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az első félévben a GDP növekedése is kifejezetten erőteljes volt, és a tárca előrejelzése szerint éves szinten is 4 százalék fölött marad, jók a foglalkoztatottsági adatok, a beruházásokban pedig idén rekordot várnak. Ugyanakkor alapvetően meghatározza a gazdasági környezetet, hogy az orosz-ukrán háborúnak súlyos – főleg Európára ható – következményei vannak. A magyar gazdaság számára az idei és a jövő év makrogazdasági és vállalati oldalról egyaránt nehéz lesz, de a Pénzügyminisztérium számításai szerint 2023 végén, 2024 elején megtörténhet a visszatérés az egyensúlyi növekedési pályára, 2024-től pedig visszaállhatunk a 4 százalékos GDP-bővülésre.
A tervezhetőség nehézségeit hangsúlyozták a „Vállalatok gazdálkodási kihívásai a jelenlegi adózási környezetben” című kerekasztal résztvevői is Lambert Zoltán, a WTS Klient moderálásában. A hosszútávú stratégiában nem szerepel az adórendszer változása – mondta Besesek Botond, a PM adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára. A KATA változásával kapcsolatban elmondta, hogy múlt hét végéig 130 ezernél több új katás jelentkezett be, így vélhetően 130-140 ezer között lesz azok száma, akik ebben az adónemben folytatják tevékenységüket, több mint 150 ezren pedig az átalányadót választották. Fenyővári Szilvia, Marquard Group Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint a fizetőképes kereslet szűkülése elindít egy spirált a piacokon. Beer Gábor, a KPMG senior partnere azt ecsetelte, hogy a tervezésben nem lehet kiindulni az előző évből, az éves terveket pedig havonta-negyedévente újra kell írni. „A fél év valószínűleg már hosszú idő lenne” – tette hozzá.
Európa és a magyar gazdaság is energiaválságba rohan, de ez nem lesz hosszú – mondta előadásában Dr. Török Zoltán, Raiffeisen Bank vezető elemzője. Mint mondta, valószínűleg lesz elég földgáz és villamosáram, a kérdés csak az, hogy ezt ki tudja megfizetni. Ezért gyors fékezés jön a magyar és az európai gazdaságban lesznek piaci szereplők, akik feladják. Prognózisa szerint ugyanakkor az energiaárakban mérséklődni fog a kockázati felár, és fokozatos megnyugvást lehet majd tapasztalni a piacon a jövő év második felében. Szerinte a vállalatvezetőknek több forgatókönyvvel kell dolgozniuk, de alapverziónak azt tartja, hogy ez a válság egy év távlatában véget fog érni – ezért a munkaerő megtartása valószínűleg jobb döntés lehet a leépítésnél.
Egy olyan fellendülés után, mint amilyet a 2010-es években lehetett tapasztalni, törvényszerűen jön egy recesszió, ami a járvány képében érkezett meg – mondta Jaksity György közgazdász, a Concorde Értékpapír Zrt. társalapítója. Hangsúlyozta, hogy az európai energiaválság okozója nem a háború, az csak felgyorsította az eseményeket. Arról is beszélt, hogy a globalizáció – amelynek egyébként a magyar gazdaság haszonélvezője volt – megtorpant.
A Gulyás Tibor az TIM stratégiáért felelős helyettes államtitkára, Dr. Csorbai Hajnalka, OPTEN stratégiai igazgatója és Joó István, HIPA vezérigazgatója részvételével, Czakó Borbála korábbi londoni nagykövet moderálásával tartott kerekasztalbeszélgetésen elhangzott, hogy továbbra is érkezik Magyarországra a tőke, mert a befektetők nagyra értékelik a politikai stabilitást és az alacsony társasági adó is vonzó számukra.
Két fontos trendről beszélt előadásában Dr. Tálos Péter, a Foxconn alelnöke: egyrészt a globális ellátási láncok szétszakadásának folytatódásáról, amelyben a technológiák áramlásának a korlátozása is felerősödik, másrészt pedig az energiaválságról. Szerinte ezek hatásaként Kína exportorientáltsága megszűnik, ennek pedig Magyarország haszonélvezője lehet.
Dr. Nagy Ádám, a Technológiai és Ipari Minisztérium iparági startégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára is a globális trendekről tartott előadást, megemlítve, hogy ilyen például az adat értékké válása, új üzleti modellek kialakulása, új infrastrukturális igények megjelenése, valamint a megújuló energiaforrások használatának bővülése. Utóbbival kapcsolatban azonban az elmúlt időszak bebizonyította, hogy ennek is vannak korlátai, ezért korábban bezárt energiatermelő egységeket nyitnak újra.
