Nem támogatja a médiatanács a reklámadó jövő évi bevezetését

A hazai médiapiacnak most időre és kiszámítható működési feltételekre van szüksége, nem újabb különadóra - idézi a dokumentumot az NMHH csütörtök esti közleménye, azt hangsúlyozva, "csekély bevételért kockáztatja a független média gazdasági alapjait a feléleszteni kívánt adóteher".

Érvelésük szerint az elmúlt tizenhat évben számos állami beavatkozások, mindenekelőtt az állami hirdetések politikai szempontú elosztása súlyosan eltorzította a magyar média- és reklámpiacot.

A testület ezért azt kéri, hogy az adótörvény-javaslatból törölje az Országgyűlés a reklámadót, és a jövőben minden, a médiapiacot érintő különadó előtt készüljön hatásvizsgálat, ami most a jogszabályi előírások ellenére elmaradt - írják.

Arra az esetre, ha az Országgyűlés mégis megszavazza az adót, a médiatanács azt kéri, hogy minden hazai szereplő terhe a lehető legkisebb legyen, egy év múlva pedig vizsgálják felül a szabályozást. Ehhez felajánlja a testület módszertani segítséget is.

A közlemény kiemeli: a reklámadó 2014-es bevezetését a médiatanács szerint "alapvetően nem adópolitikai megfontolások, hanem a médiapiac átalakítására irányuló szándék vezérelte": a korabeli becslések szerint a teher mintegy felét az RTL-csoport viselte.

Felidézik: az európai jogi és politikai kifogások nyomán az adót később többször átalakították, 2019 júliusa óta pedig nullás kulccsal van érvényben.

A kormány az adóból mintegy 14 milliárd forintos bevételre számít, ami a 2026-os költségvetés bevételi főösszegének mindössze 0,35 ezreléke - fogalmaz a közlemény.

A csekély költségvetési haszonnal szemben a teher néhány, vékony haszonkulccsal működő hazai szerkesztőségi vállalkozásra koncentrálódik, ami nincs arányban a hosszú távú médiapolitikai és gazdaságpolitikai kockázatokkal - idézik az állásfoglalást.

A közlemény hangsúlyozza: a 2025-ös adatok szerint az intézkedés hatására az RTL üzemi eredménye veszteségbe fordulna, a TV2 nyeresége a töredékére olvadna, a már most is veszteséges vállalkozásoknál pedig az adó a tőkét élné fel.

A pénz várhatóan a hírszolgáltatásból, a saját gyártású tartalomból és a fejlesztésekből hiányozna - hangsúlyozza a dokumentum, amely kétségesnek nevezi a globális platformoktól várt bevétel költségvetésbe érkezését.

Mint írják, 2017 és 2019 között, amikor még 7,5 százalékos kulccsal kellett volna fizetniük, a nagy platformok magyarországi reklámbevételének jelentős része adózatlan maradt. Nemzetközi példákra hivatkozva azt jelzik: ahol a multicégek megfizetik a reklámadót, ott azt tovább számlázzák a hirdetőknek.

A halmozódó terhek a médiatanács szerint arra is ösztönözhetik a médiacégeket, hogy külföldre tegyék át a székhelyüket - hívja fel egy további lehetséges negatív következményre a közlemény, amely hiányolja a bevezetés mögül a hatásvizsgálatot, amit a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet (EMFA) és a magyar jogalkotási törvény is megköveteli.

A kormány október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényeket is tartalmazó javaslatot. Ebben az szerepel, hogy ismét bevezetik a reklámadót 2027 januárjától: az 500 millió és 10 milliárd forint közötti bevételrész után 2,5 százalékos, a 10 és 40 milliárd forint közötti rész után 4,5 százalékos, a 40 milliárd forint feletti bevételrész után pedig 7,5 százalékos adót kell fizetni, míg 500 millió forint alatti bevételnél mentesülnek az adó alól a vállalkozások.

A Magyar Reklámszövetség már egy héttel korábban, a visszavezetés hírérre reagálva úgy nyilatkozott, hogy a reklámipari különadó alkalmazása a teljes magyar gazdaságra negatív hatással lehet.

Arra emlékeztettek: a reklámadó jelenleg érvényes nulla százalékos kulcsa nem azt jelenti, hogy a magyar reklám- és médiapiac szereplői ne fizetnének adót. Minden más magyarországi vállalkozáshoz hasonlóan az általános adózási szabályok szerint fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat.

Polyák Gábor, az NMHH elnöke csütörtökön, a Big Picture 2026 médiakonferencián a reklámadó újbóli bevezetése kapcsán azt hangsúlyozta: nem a médiapiac az, ahonnan pluszbevételekhez juthat Magyarország.

"Az elmúlt 16 év súlyos nyomokat hagyott a magyar médiaiparon, nem pluszadóra, hanem türelemre és empatikus odafigyelésre van szükség" - fogalmazott, jelezve: a digitális reklámpiac bevételének kétharmada amúgy sem marad az országban.