Németország nem vezet be ellenőrzéseket a cseh-német határon
2023. 05. 26. 16:00
Németország nem vezet be ellenőrzéseket a cseh-német határon, ahogyan azt a megnövekedett migrációs nyomás következtében Szászország és Brandenburg tartományok követelték - jelentette be a cseh belügyminiszter pénteken.
"A schengeni övezeten belüli határok ellenőrzése szélsőséges intézkedés. Ebben a pillanatban ezt nem kell bevezetnünk" - jelentette ki Vít Rakusan a német határ melletti Petrovicében, miután megbeszéléseket folytatott Nancy Faeser német belügyminiszterrel. A német politikus szerint - tájékoztatott a cseh közmédia - a nyitott határok rendkívül fontosak az állampolgárok mindennapi életében, Berlin nem szeretné korlátozni a mozgást, ezért elállt az ellenőrzések bevezetésétől.
"Mindent megtettünk annak érdekében, hogy a biztonsági helyzet a határellenőrzések bevezetése nélkül is javuljon" - mondta Nancy Faeser újságíróknak sajtótájékoztatón.
Nancy Faeser csütörtökön jelentette be, hogy a megnövekedett illegális migráció miatt megerősítik a rendőri ellenőrzéseket a cseh és a lengyel határszakaszokon, ahogyan azt Szászország és Brandenburg már korábban követelték.
A német belügyminisztérium kimutatása szerint áprilisban megnőtt az illegális határátkelések száma: a lengyel határszakaszon 2427, az osztrák szakaszon 1300, míg a cseh szakaszon mintegy 900 esetet tartanak nyilván.
A cseheknek nem tetszett a német határellenőrzések esetleges újbóli bevezetése, ezért Rakusan tárgyalásokra szólította fel Faesert. A német miniszter szerint sikerült megoldást találni a felmerült problémákra, s jelenleg nincs szükség "a végső intézkedés", azaz a határellenőrzések bevezetésére.
Szlovákia már korábban bejelentette, hogy május 25-től június 8-ig felújítja határainak ellenőrzését a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai konferencia miatt, amelyen több állam- és kormányfő is részt vesz.
Egységessé tenné a kormány a vasúti közlekedés feltételrendszerét
A kormány szeretné egységessé tenni Magyarországon a vasúti közlekedés feltételrendszerét - jelentette ki az Északkelet-Magyarország közúti és vasúti közlekedésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos szerdán Poroszlón, a MÁV-csoport állomásfelújítási programja keretében megújult vasútállomás átadó ünnepségén.
Erősödött a forint szerda estére
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerda kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének módosítására
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) megerősítését célzó első konkrét intézkedést, amely a piac stabilitását és kiszámíthatóságát hivatott növelni.
Komoly díjcsökkenéssel indult az év a kgfb-átlagdíjaknál
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2025 utolsó negyedévében tovább mérséklődtek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjak, az 56 013 forintos átlagdíjjal a jegybank éves alapon 1,7 százalékos csökkenést mért. Ez egyértelműen a biztosítói verseny erősödésére utal. A Netrisk.hu saját adatai ezt a trendet nemcsak visszaigazolják, hanem markánsabb elmozdulást mutatnak.
Már Magyarország helyzete miatt aggódnak a legtöbben
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban már nem az infláció, hanem a Magyarország gazdasági, politikai helyzete miatt aggódnak a leginkább honfitársaink, miközben a biztonságérzetüket elsősorban az egészségi állapotuk, a személyes kapcsolataik és a munkahelyük biztonsága határozza meg. A felmérésből az is kiderül, hogy melyek azok a tényezők, amelyek terén jelentős különbséget mutat a nők és a férfiak, valamint az egyes korosztályok véleménye.
Új lendületben a személyi hitelek: februárban nagyot nőtt a kihelyezés
Februárban új lendületet vett a személyi hitelek piaca – a februárban kihelyezett 95,91 milliárd forint több mint 10 milliárd forinttal haladta meg a januári kihelyezést, a tavaly februári eredményhez képest pedig a 16 milliárd forintot is meghaladta a bővülés mértéke. Úgy tűnik tehát, hogy a személyi hitelek számára biztatóan indult a 2026-os év.
Hogyan lett a póker a magyar celebvilág része
A póker magyarországi népszerűsége nem egyik napról a másikra nőtt meg. A 2000-es években a televíziós közvetítések, a nemzetközi tornák láthatóbbá válása és néhány ismert hazai arc együtt tette a játékot a szélesebb közönség számára is ismerőssé. Ebben a folyamatban nemcsak profi játékosok, hanem énekesek, médiaszereplők és televíziós személyiségek is fontos szerepet játszottak.
BÉT: erős negyedévet zárt a tőzsde
Erős negyedévet zárt a tőzsde az eltelt időszak negatív tendenciája ellenére. A BUX index – a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) első számú mutatója – 9,3 százalékkal emelkedett az első negyedévben, március végén 121 380,56 ponton zárt - közölte a BÉT szerdán az MTI-vel.
A magyarok pénztárcáját és idegeit is megviselik a váratlan kiadások
A magyarok közel kétharmadát érte komolyabb, akár több százezer forintos váratlan kiadás az elmúlt egy évben – mutat rá a Cofidis és az NRC közös reprezentatív kutatása. Sokaknak gondot okoz önerőből kifizetni az olyan hirtelen jött költségeket, mint egy autó javítása vagy egy elromlott háztartási gép cseréje. Az érintettek döntő többségét nemcsak anyagilag, de mentálisan is megterheli egy ilyen pénzügyi sokk.
Binance kriptotőzsde: két fontos frissítés is érinti az altcoin-kereskedőket
A Binance két, látszólag technikai jellegű bejelentése most mégis komoly jelentőséget kaphat az altcoinpiacon. Miközben a világ legnagyobb kriptotőzsdéje több token esetében bővítette a margin kereskedési lehetőségeket, párhuzamosan több spot kereskedési pár kivezetését is megerősítette.
Ingatlan.com: csökkenő lakáspiaci kereslet, bővülő kínálat márciusban
Csökkenő lakáspiaci keresletet hozott a március: országosan havi összevetésben 9 százalékos, éves szinten pedig 13,9 százalékos volt a visszaesés. A kínálat ugyanakkor nőtt, a harmadik hónapban 35,5 ezer friss lakóingatlan-hirdetés jelent meg, ami majdnem 2 százalékos bővülésnek felel meg februárhoz viszonyítva az ingatlan.com keddi, az MTI-nek küldött közleménye szerint.
Láthatatlan milliárdok: ennyi pénz marad kihasználatlanul minden évben
Évente mintegy 14–15 milliárd forint marad kihasználatlanul Magyarországon, mert sok adózó nem rendelkezik személyi jövedelemadója egy százalékáról, így az összeg az állami költségvetésbe kerül. Az SZJA 1+1 százalékos rendszerében a befizetett adó egy része civil szervezeteknek és egyházaknak ajánlható fel, a folyamat az e-SZJA felületen egyszerűen elvégezhető. 2026-tól először fogadhat felajánlásokat az Egy lépéssel több Alapítvány, amely több mint 180, súlyosan beteg gyermeket nevelő családot támogat, a költségeket közvetlenül, számlák alapján finanszírozva.
Az Ethereum ára 2 100 dollár fölött: az AI-kripto narratíva megbicsaklott, a piac üzenete vegyes
Az Ethereum árfolyama ismét a 2 100 dolláros szint fölé kapaszkodott, ám a mozgás mögött egyelőre nem látszik valódi kitörési erő. Közben a piacon terjedő állítás, miszerint az AI-kripto szektor közel 10%-ot zuhant, a rendelkezésre álló élő adatok alapján nem nyert megerősítést. A jelenlegi kép sokkal inkább egy óvatos, széttartó kriptopiacot mutat, mintsem egy egységes, pánikszerű eladási hullámot.
Lottómilliárdok: A legdrágább kastély vagy komplett balatoni települések felvásárlása is kijöhet a főnyereményből
Az ötöslottó 6 milliárd forintot meghaladó főnyereményéből bármelyik eladásra kínált önálló lakóingatlant meg lehetne vásárolni az ingatlan.com összeállítása szerint. A közel 4,7 milliárd forintért hirdetett acsai kastély mellett több budapesti luxusvilla is a szerencsés nyertes célkeresztjébe kerülhet. A rekordközeli telitalálat összegéből egy-egy balatoni vagy fővárosi agglomerációs település minden eladó lakását vagy házát is fel lehetne vásárolni.
Európai szinten is kiemelkedő öntözési projekt valósult meg Mezőfalván
Föld alatti mikroöntözési rendszer épült ki mintegy 330 hektáron Mezőfalván a Wienerberger-csoporthoz tartozó Pipelife Hungária Kft. szakmai támogatásával. A projekt európai összevetésben is ritkaságnak számít, és akár 30–50%-os vízmegtakarítást tehet lehetővé a hagyományos öntözési módszerekhez képest.
Kilőttek a bérek, nőtt a hitelképesség: mit ér az átlag- és mediánfizetés?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma kiadott jelentése szerint 2026 januárjában bruttó 840 600 forint, illetve nettó 585 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete. Mindez azt jelenti, hogy a bruttó átlagkereset 26,3%-kal, a nettó átlagkereset 28%-kal, a reálkereset pedig 25,4%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a bruttó kereset mediánértéke 598 700 forint, míg a nettó kereset mediánértéke 420 200 forint volt a vizsgált időszakban, ami 11%-os, illetve 12,5%-os emelkedést jelent év/év alapon. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek vehetők fel az átlag- illetve a mediánkeresetből.
