Németországban drágább a tankolás, mint az összes környező országban
2022. 09. 13. 05:00
A tankolási kedvezmény lejártával Németországban magasabbak lettek az üzemanyagárak, mint az összes szomszédos országban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfőn publikált, az Európai Bizottság adataira támaszkodó jelentése alapján.
Az üzemanyagkedvezmény (Tankrabatt) lejártával Németországban ismét emelkedtek az üzemanyagárak; a németországi autósok a 2022. szeptember 5-i állás szerint átlagban 2,07 eurót fizettek egy liter szuperbenzinért és 2,16 eurót egy liter dízelért.
Németország közvetlen szomszédjaival összehasonlítva az E5-ös szuperbenzin (Euroszuper 95) literjének ára ugyanazon a napon csak Dániában (2,04 euró) és Hollandiában (2,01 euró) volt hasonlóan magas. Németország uniós szomszédjai közül Dániában egy liter dízel 2,07 euróba került, 9 centtel kevesebbe, mint Németországban, Hollandiában pedig 11 centtel kevesebbe 2,05 euróba.
Németország uniós szomszédjai közül Lengyelországban voltak a legolcsóbbak az árak szeptember 5-én: a szuperbenzin 1,38 euróba, a dízel 1,61 euróba került. Luxemburgban a szuperbenzin 1,61 euró, a dízel 1,83 euró, Franciaországban a szuperbenzin 1,62 euró, a dízel 1,78 euró, a Cseh Köztársaságban 1,64 és 1,85 euró, Belgiumban pedig 1,69 és 2,02 euró volt a benzin és a dízel ára. Ausztriában a szuperbenzin 1,74 euró, a dízel pedig 1,90 euró volt szeptember 5-én.
Még augusztus közepén a német töltőállomásokon a benzin és a dízel árak alacsonyabbak vagy hasonlóak voltak a legtöbb közvetlen uniós szomszédos ország árainál. A mostani áremelkedés fő oka az üzemanyagok energiaadójának, a "tankkedvezménynek" (Tankrabatt) lejárta augusztus 31-én. A Tankrabatt keretében benzin adótartalmát literenként 29,55 centtel, a dízelét pedig 14,04 centtel csökkentették június 1-jétől három hónapos időtartamra.
Duguláselhárítás 1,4 millióért? 3 kérdést tegyen fel, hogy ne verje át a csőgörény maffia
Az utóbbi hónapokban megszaporodtak a brutális túlszámlázásokról és az agresszív fellépésről szóló duguláselhárítással összefüggő rémtörténtek. A „csőgörényes maffiaként” elhíresült módszer lényege az olcsó hirdetési ár, amely a helyszínen váratlan felárakkal, méterdíjakkal és fenyegetéssel duzzad akár milliós végösszegre. A csatornavizsgáló specialista valós eseteken keresztül mutatja be a csalók módszereit, és ad tanácsot a védekezéshez.
Jelentős gyógyszerfejlesztési program zárult a Pécsi Tudományegyetemen
Szabadalmi bejelentések és publikációk mellett új terápiás eljárások kifejlesztését szolgáló eredményeket is hozott a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével négy éven át zajló gyógyszerfejlesztési program - tájékoztatta a baranyai felsőoktatási intézmény kedden az MTI-t. Az 1,2 milliárd forintból végrehajtott programban több mint száz kutató vett részt.
Új csúcsot ért el a panellakások népszerűsége - mi történt a panelek piacán az elmúlt hónapokban?
Habár az elmúlt években általánosan jellemző volt a panellakások iránti masszív kereslet, azonban ez az elmúlt hónapokban talán még inkább fokozódott méreteik és áraik miatt. Olyannyira megnőtt irántuk az igény, hogy egyre inkább megközelítették a téglaépítésű lakások árát.
A magyar és a szerb nyugdíjrendszer összehasonlítása
Magyar vs. szerb nyugdíjrendszer: szabályok, jogosultságok és a „matek” a háttérben. Az alábbi összehasonlítás kifejezetten megbízható, elsődleges forrásokra (jogszabályok, hivatalos intézményi tájékoztatók, nemzetközi szervezetek elemzései) támaszkodik. A cél az, hogy érthetően, mégis szakmailag pontosan lásd: milyen feltételekkel lehet nyugdíjat szerezni Magyarországon és Szerbiában, és miben más a két rendszer logikája.
Nyomás az ALDI-ba, ha szereted a csokoládét!
Az ALDI ismét árcsökkentéssel segíti a magyar vásárlókat: a kakaó világpiaci árának csökkenése lehetővé tette, hogy az áruházlánc kedvezőbb beszerzési feltételeket érjen el, és – megszokott, következetes gyakorlatához híven – ezt az előnyt most is továbbadta a fogyasztóknak.
Nyugdíj melletti munka Magyarországon: választás vagy kényszer?
A magyar nyugdíjasok helyzete az elmúlt években egyre összetettebbé vált: sokan már nemcsak pihenésre, hanem plusz munkára is kényszerülnek a megélhetés biztosításához. A nyugdíj melletti munkavállalás ma egyszerre jelenthet lehetőséget és anyagi szükségszerűséget. Elemzésünk bemutatja, hányan dolgoznak nyugdíj mellett, miért terjed ez a jelenség, és milyen társadalmi következményekkel jár.
Száz új munkahelyet hoz létre a Körber Hungária 14,5 milliárd forintos beruházási programja Pécsen
A Körber Hungária átfogó beruházási programot hajt végre 14,5 milliárd forint értékben Pécsen, többek között egy magas hozzáadott értékű szolgáltató központot és száz új munkahelyet hozva létre - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a helyszínen.
Ezeket a biztonsági jeleket mindenkinek érdemes ismerni
A biztonsági jelzések nem csupán ipari környezetben, hanem a mindennapokban is életmentőek lehetnek. Ezek a szimbólumok gyors és egyértelmű információt adnak veszélyekről, teendőkről vagy menekülési útvonalakról. Ha nem ismerjük fel őket, komoly kockázatnak tesszük ki magunkat és másokat.
Kedden erősödött a forint az euróval és a dollárral szemben
A forint erősödött kedden az euróval és a dollárral szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, a svájci frank ellenében viszont árfolyama szinte nem változott.
Kína: Japánnak nincs joga nyilatkozni Tajvan kérdésében
Japánnak sem történelmi, sem jogi alapon nincs joga megjegyzéseket tenni Tajvan kérdésében – jelentette ki kedden a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Pánikhangulat a kriptopiacon: Rekordmértékű, 1,73 milliárd dolláros tőkekivonás sújtotta a digitális eszközöket
A kriptopiac ismét nyomás alá került: a befektetők egyetlen hét alatt több mint 1,7 milliárd dollárt vontak ki a digitális eszközökből. A legnagyobb vesztes a Bitcoin lett, de az Ethereum és az XRP is jelentős kiáramlást szenvedett el. Eközben néhány altcoin – köztük a Solana – továbbra is vonzza a kockázatvállaló tőkét. Vajon csak átmeneti korrekcióról van szó, vagy újabb medvepiac bontakozik ki?
Magyarország 2026 – a stagnálásból való fordulat, de nyitott kockázatokkal
A magyar gazdaság 2026-ban a hároméves stagnálást követően várhatóan visszatér a növekedéshez. A GDP ütemének várható gyorsulását azonban elsősorban átmeneti tényezők – az előválasztási fiskális ösztönzők, az alacsony infláció rövid időszaka és az új ipari kapacitások fokozatos beindulása – hajtják. Tehát nem a fundamentumok átfogó javulásáról van szó, hanem egy törékeny fordulatról, amely fenntarthatóságát már az év második felében próbára teszi.
XRP és arany a pénzügyi rendszer új hajnalán – Közeleg a globális pénzügyi újraindítás?
Egyre több gazdasági elemző szerint a világ a pénzügyi rendszer radikális átalakulása felé halad. A Black Swan Capital alapítója, Versan Aljarrah szerint már láthatóak az átalakulás jelei – és két eszköz játszhat kulcsszerepet ebben a történelmi fordulatban: az arany és az XRP. De mi áll a háttérben, és miért most válik mindez különösen fontossá?
A növekedés rejtett akadálya: amikor az ingatlan már nem követi a vállalkozást
Egy vállalkozás növekedése kívülről sikertörténetnek tűnik. Több megrendelés, nagyobb csapat, bővülő tevékenység. Belülről azonban gyakran egészen más képet mutat: egyre szűkösebb terek, kompromisszumos megoldások, ideiglenes átalakítások és egyre több „majd később megoldjuk” típusú döntés. Sok cégvezető csak akkor szembesül a problémával, amikor a telephely már nem kiszolgálja, hanem akadályozza a működést. Pedig a növekedés egyik legkritikusabb – és gyakran alulértékelt – tényezője éppen az ingatlan. Nem az számít, hogy hol működik ma a vállalkozás, hanem az, hogy hol tud működni holnap is.
NAK: a megkárosított gazdák segítséget kapnak
Az állam méltányossági alapú rendkívüli kárrendezést nyújt azoknak a termelőknek, akiknek a BÁSZNA Gabona Zrt. nem fizetett. A kérelmek elbírálásáért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felel - közölte NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kedden sajtóközleményben.
Megjelent az Otthontámogatásról szóló rendeletmódosítás
Megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely több ponton is módosítja az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő Otthontámogatásról szóló korábbi kormányrendeletet. Az új rendelet szövege szerint „a nagy érdeklődésre való tekintettel” 2026. február 15-ig meghosszabbításra kerül az igénylési határidő, továbbá a jogosultak köre is bővül – írja közleményében a Bank360.
