NGM: szemérmetlenül hazudik a Népszava a Budapest Airport visszavásárlása kapcsán

A repülőtér jövedelmezősége folyamatosan javul, az utas- és cargoforgalom rekordokat dönt, így a megtérülési idő a vártnál is rövidebb lehet. A vállalat nemcsak osztalék, hanem tulajdonosi hitelek kamatai révén is jelentős, évi 70-80 milliárd forint jövedelmet termel, amely évről évre nő.
Az alacsonyabb osztalékfizetés oka, hogy a repülőtér előre tartalékol a fejlesztésekre, például a Terminal 3 építésére. A repülőtér teljesítményét a nemzetközi pénzügyi standardok alapján kell megítélni, amelyek szerint a visszavásárlás üzletileg indokolt, és a befektetés megtérülése a valós adatok alapján jóval gyorsabb, mint ahogy azt a kritikus hangok sugallják.
A mai napon súlyos hazugságokkal teli cikket tett közzé a Népszava, melyet ezúton is felszólítunk a cikk tartalmának helyreigazítására. A Népszava, teljesen érthetetlen okból fakadóan azt a képet sugallja a közvélemény felé, hogy a Magyar Állam (és a befektetőtársa, a Vinci S.A) számára a tavaly júniusban kötött, Budapest Airport Zrt. (BA Zrt.) felvásárlására vonatkozó adásvétel üzletileg megalapozatlan volt, valamint azt, hogy a tulajdonosok számára 45 év alatt térül majd csak meg a befektetés. A súlyos csúsztatások talán elkerülhetők lettek volna, ha a Népszava a publikálás előtt megkereséssel él az NGM irányába, de akár az is elég lett volna, ha egy számviteli kérdésekben jártas személyt felkeresnek.
Vegyük sorra a legfontosabb csúsztatásokat!
1. „A Budapest Airport megvásárlása még 45 év alatt sem térül meg” állítja a Népszava. Ezzel szemben a tény az, hogy a nemzetközi piaci standard alapjául szolgáló, a jövedelmezőséget mutató EBITDA-t alapul véve 16,5-szeres EBITDA-szorzón került megállapításra a tavaly júniusi vételár. Ez azt tükrözi, hogy az adott vállalat éves jövedelemtermelő-képessége alapján hány év alatt térül meg az adott befektetés.
Ez esetünkben tehát 16,5 év – szemben a Népszava által hazudott 45-tel. Megjegyzendő, hogy a légiközlekedési infrastruktúra ágazatban 18-22-szeres EBITDA szorzószámok mellett cserélnek gazdát repülőterek, melyekkel összevetve elmondható, hogy a vétel jó üzlet volt a Magyar Állam és a Vinci számára, hiszen 2024-ben a BA Zrt. közel 280 millió euró EBITDA-t termelt.
2. „Legyünk nagyvonalúak: ha a jövőben emelkedik a társaság jövedelmezősége, akkor a beruházás akár 30 év alatt visszajöhet” lódítja a Népszava. Ezzel szemben a tény az, hogy több alkalommal is világossá tettük, hogy a korábban várt jövedelmezőségi pálya jóval magasabb, így a vásárláskor várt 16,5 éves megtérülési idő jelentősen rövidülhet.
Minden olyan mutatószámban, ami a repülőtér jövedelmezőségét hajtja, jelentősen felülteljesítünk: mind a személyi- mind pedig a teheráru szállításban rekordéveket, és rekordhónapokat produkál a Budapest Airport, az idei évre vonatkozó optimista várakozásainkat is meghaladja majd a repülőtér forgalma. Mindez alapján sajtóetikailag erőteljesen kifogásolható az az utalás is, hogy az újságíró puszta jóhiszeműsége miatt csökkenhet le a megtérülési idő. Kérjük, a tényekre támaszkodjanak, ne a megérzéseikre.
3. „Eszerint tavalyi tevékenysége után a cég valójában nem 100 – amire a miniszteri közlés utalt –, hanem „csupán” 41 milliárd forintnyi nyereséget termelt” blöfföli a Népszava újságírója, hivatkozva a HVG állításait is. Sajnálatos módon itt sem sikerült pontosan értelmezni a cégjegyzékben látottakat. A Budapest Airport Zrt. ugyanis nem csak kizárólag osztalék ágon termelt eddig jövedelmet a tulajdonosainak, hanem úgy nevezett tulajdonosi hitelek kamatain keresztül is.
A tavalyi évben ez az összeg 16 milliárd forintot tett ki. Ebből is fakadóan, ha a teljes jövedelmezőséget nézzük, akkor maga a vállalatcsoport hozzávetőlegesen 170-200 millió eurónyi, azaz 70-80 milliárd forint osztalékjövedelemet tud biztosan generálni évente, ami az utas- és cargoforgalommal párhuzamosan évről évre emelkedik.
4. Egy kis számvitel a végére! Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a fent említett EBITDA jövedelmet a tulajdonosok ki akarják-e fizetni osztalékként (vagy tulajdonosi kölcsön kamatként) avagy sem. Ha a tulajdonosi döntés az, hogy egy évben csökkentett osztalékot fizet a BA Zrt., akkor annak biztosan nyomós oka van például az, hogy a jövőre vonatkozó beruházásokra előre tartalékot kíván építeni.
Ezt tette tavaly a Budapest Airport, ugyanis a Terminal 3 építéséhez elkezdett előre tartalékolni. Az előre tartalékolás miatt felhalmozódó készpénz a Budapest Airport számláján ül (jelenleg ez egy igen jelentős, 9 számjegyű összeg euróban), amiből bankhitelekkel kiegészítve egy egészséges szerkezetű finanszírozást tudunk biztosítani az új terminálépület építéséhez, és a repülőtér fejlesztéséhez.
Elképzelhető, hogy ez a mentalitás a baloldal számára nehezen értelmezhető, mivel ők csak privatizálni és pénzt kisöpörni szeretnek (lásd a Budapest Airport privatizációja, vagy éppen Budapest csődközeli helyzete), de a jobboldali Magyar Kormány prudens gazdálkodás mellett végzi a munkáját. Ezért ismételten megkérjük a Tisztelt Újságírókat, hogy az osztalékfizetés helyett az EBITDA-termelő képesség alapján mondjanak véleményt a Budapest Airport teljesítményéről, úgy ahogy ezt a finanszírozó 25 bank, vagy éppen a tulajdonosok, köztük a Vinci Airports is teszi.
A jövedelemtermelő-képesség ugyanis azt mutatja meg, hogy mekkora jövedelmet termelt a tulajdonosoknak a repülőtér. Azt azonban kérjük bízzák a tulajdonosokra, a repülőtéri üzemeltetők világelitjébe tartozó Vincire, és a Corvinus Zrt.-re, hogy a megtermelt jövedelemből mekkora részarányt hajlandó a tulajdonoknak kifizetni, illetve mekkora az a jövedelem mennyiség, amit magasabb befektetési hozam fejében a vállalatban tartva fialtatni kíván a jövőben.
Röviden és tömören összegezve, teljesen megdöbbenve állunk az előtt a baloldali újságírói akarat előtt, ami a Budapest Airport Zrt. lejáratását célozza. A felvásárlás óta többször is tényszerűen bemutattuk, hogy a repülőtér jelentősen jobb számokat produkál, mint azt vártuk – igaz ez mind a személyi- mind a teherszállításra, mind pedig a jövedelmezőségre.
A repülőtér nemzetközi hitelbesorolása szintén jelentősen javult, és magas szinten áll – ezt pedig egy igen nagy hitelminősítő intézet állítja. Mindeközben a Budapest Airport 2025-ben a maga kategóriájában elnyerte az év európai reptere díjat a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától (ACI). De milyen értékítéletet is vártunk attól a baloldali médiától, amelyik csendestárs volt a repülőtér 2005-ben történő privatizációjában, hiszen egy kritikus hangot sem hallatott a stratégiai eszköz kiárusítása ellen - áll az NGM sajóközleményében.