Nyakunkon a darázsszezon: ezt érdemes tudni a darazsakról
Az ételeink körül repdeső darazsakat néha nem lehet elűzni egy-egy hessegetéssel, sőt még ronthatunk is a helyzeten, ha felbőszítjük a kis betolakodókat, akik kitartóan kóstolgatják üdítőinket, sőt a húsokból, egyéb ételekből is szívesen ragadnak magukhoz pár falatot. A darazsak csípése köztudottan fájdalmas, és az az igazán veszélyes, hogy vannak, akik allergiásak rá. Mivel a darazsak mindenevők, döghúsra is rászállnak. Ha esetleg ez után találják meg az ételeinket, azzal a legyekhez hasonlóan fertőzéseket is terjeszthetnek.
De nézzük, mit tehetünk mi magunk azért, hogy békében élhessünk ezekkel a fájdalmas csípést is okozni képes rovarokkal?
A leggyakoribb darázsfajták Magyarországon
A következő fajok egy-egy képviselőjével gyakran találkozhatunk: lódarázs, papírdarázs, németdarázs, kecskedarázs, valamint az „ártatlan”, sőt kifejezetten hasznos fürkészdarázs, ami nem csíp, az emberre nem veszélyes, csak egyes kártevőkre.
A lódarázs az a faj, amit a méreténél fogva igen könnyű beazonosítani, valamint talán a leginkább félelemkeltő. A dolgozók általában 25 cm körülire nőnek meg, míg a királynő a 30-35 cm-t is elérheti. A lódarazsak a ragadozó életmód mellett növényi nedvekkel is táplálkoznak. Fészküknek a háborítatlan erdők, de az emberhez közelebbi padlásterek, elhagyatott épületek is helyet adhatnak.
A papírdarázs mérete általában 11-18 cm. Nevét arról a papírszerű anyagról kapta, melyet a lerágott fa és a nyála keverékéből hoz létre, ebből építve meg a fészkét. Az ember élettereinek közelében is szívesen telepszik meg védett helyen (például a padláson). A lárvákat különböző nedvekkel, majd rovarokkal etetik.
A kecskedarázs mérete a papírdarázséhoz hasonló, nagyjából 11-19 cm. A fészkét a földbe, bokrokra is építheti. Gyümölcsök nedveivel, hússal, kisebb rovarokkal táplálkozik. Talán ez a faj a legelterjedtebb az ember közelében.
A németdarázs a kecskedarázshoz hasonlóan szintén kedveli a földbe épített fészket. Fészkének anyaga általában valamilyen növényi rész a darázs nyálával összekeverve. Húsra, édes ételekre gyakran száll rá.
A fürkészdarázs talán elsőre furcsa kinézete ellenére egyáltalán nem veszélyes az emberre. Nem társas darázs, tehát sejtalakú kis részekből álló fészket sem épít papírszerű anyagból. A nőstény petéjét valamilyen lárvába helyezi, majd az kikelve belülről emészti fel a gazdatestet. Ez brutális megoldásnak tűnhet, de a növény- és állatvilágban számos hasonló példát találhatunk a parazitizmusra. A fürkészdarazsak sikerrel pusztítják a kultúrnövények élősködőit, ezért örüljünk, ha találkozunk velük.
Mennyire veszélyesek a darazsak?
Fajonként változó, hogy mennyire agresszívak a darazsak, ám az általánosságban elmondható, hogy ha a fészküket veszélyben érzik, akkor egyszerre többen támadnak. Az ételekre rászálló egy-egy darazsat nyugodt, de határozott mozdulattal el lehet hessegetni.
A fájdalmon kívül egy csípés még nem okoz gondot olyan embernél, aki nem allergiás. Több csípés viszont már egy egészséges embert is megviselhet, ha ilyen történik, érdemes felkeresni az orvost. Ha tudjuk magunkról, hogy allergiásak vagyunk, különösen figyeljünk oda az öltözködésre és megelőzésre. Ha ennek ellenére csípést szenvedünk el, mindenképpen hívjunk mentőt.
A darázscsípésre adott, egész szervezetet érintő allergiás reakció az anafilaxia, amely súlyos tünetekhez vezethet (nyelési zavar, szédülés, nehézlégzés). Enyhébb esetekben elég, ha a csípés helyét jegeljük és bekenjük valamilyen antihisztaminos krémmel.
Milyen házi módszerekkel védekezhetünk a darazsak ellen?
Ha a különböző darázsirtó vegyszereket kerülni szeretnénk, akkor kipróbálhatunk néhány házilag is elkészíthető darázscsapdát, darázsriasztó módszert. Ha egy üres műanyagflakonon rést vágunk, majd feltöltünk sörrel vagy valamilyen cukros üdítővel, akkor azt a tartózkodási helyünktől kissé távolabb felakaszthatjuk egy fa ágára. Ez jó eséllyel odavonzza a darazsakat.
Ma már kaphatók álfészkek is, melyeket a fákra akasztva, a padláson elhelyezve, a fészeképítéshez alkalmas helyet kereső papírdarazsakat becsaphatjuk. Azt hihetik, hogy kertünk már egy másik kolónia területe, ezért továbbállnak.
Egyes illatok, növények is segítségünkre lehetnek abban, hogy a darazsakat távol tarthassuk magunktól, ételeinktől (pl.: borsmenta, fodormenta, kakukkfű citromfű).
Ha azonban már csak annak jeleit látjuk, hogy a ház körül valahol darázsfészek van, hívjunk szakembert az eltávolításához. A még kisebb fészkekkel magunk is próbálkozhatunk, de mindenképpen este „támadjunk”, amikor a fészek minden lakója hazaért, és maguk a darazsak már átálltak az „éjszakai üzemmódra”. Ilyenkor a különböző darázsirtó spray-k is hasznunkra lehetnek.
