Nyári munkával és spórolással készültek a fiatalok a fesztiválszezonra
Az idén nyáron fesztiválozni tervező fiatalok (16-23 évesek) fele gondolja úgy, hogy munkát vállal ezekben a hónapokban a többletkiadásai fedezésére – derül ki az Erste Magyarország 16-59 éves népességét reprezentáló, 1300 fő megkérdezésével készült felméréséből. A középiskolás és egyetemista korosztály további közel negyede tartja lehetségesnek, hogy a szükséges pénzt így teremti elő, míg azok, akik nem terveznek külön munkát vállalni a nyáron, a korábban összespórolt forintokból, vagy a szüleiktől kapott pénzből fedezik a költségeket. Nyári plusz munkát az idősebb korosztályokhoz (24-59 évesek) tartozó fesztiválozók is gyakran vállalnak azért, hogy legyen miből költeni ilyenkor. A válaszadók nagyjából negyede nyilatkozott úgy, hogy az év többi részében végzett munkán felül is dolgozik ilyenkor ezzel a céllal.
Az Erste évek óta támogat olyan fesztiválokat, amelyek közel állnak a bank szellemiségéhez, filozófiájához, és a zenei programok mellett társadalmi szervezeteket segítenek, új kulturális élményt kínálnak, vagy egy régiót emelnek ki és mutatnak be a nagyközönségnek. Idén az Erste az Inota Fesztivál programjaihoz csatlakozott támogatóként. „Az Erste a fesztiválok között is keresi az egyedi, különleges kezdeményezéseket, amelyek létrehozásában a #higgymagadban faktor is szerepet játszik. Egy félig elhagyott, romos gyárterületre fesztivált szervezni, több ezer embert beengedni, drága eszközöket beépíteni sokáig szinte lehetetlennek tűnt. Ám a szervezők hittek magukban és a projektben, és környezetük támogatásával sikerült megvalósítaniuk az álmaikat” – mondta el Blaumann Debóra, az Erste marketing és pr területének vezetője.
Fesztiválozni a felmérésben résztvevők (16-59 évesek) 37 százaléka tervez idén nyáron, a válaszok alapján a Balaton Sound (9 százalék), a Sziget (8 százalék) és a Művészetek Völgye (6 százalék) a legnépszerűbb célpont. A férfiak inkább tervezik (41 százalék), hogy részt vesznek valamelyik fesztiválon, mint a nők (33 százalék). A legnagyobb bulizók a 16-23 évesek, a válaszadók több mint fele lesz ott legalább egy ilyen nyári rendezvényen, míg a legkisebb arányban (31 százalék) a 30-39 év közöttiek mennek ezekre az eseményekre.
A nyári rendezvények közönsége – a válaszadók összességét nézve – azért jellemzően nem plusz munka vállalásával tervezi fedezni a költségeit: közel felük a saját jövedelméből, a főállásában megkeresett fizetéséből fedezi a költségeket, míg harmaduk kalkulál azzal, hogy az összespórolt pénzét használja majd fel. Kevesen vannak azok (9 százalék), akiknek a szülők állják a fesztivált, 5 százalék pedig hitelből fizeti a kiadásokat.
Amennyiben csak a húsz év alatti fesztiválozókat nézzük, ott kicsit más kép rajzolódik ki: esetükben a szülők jobban beszállnak a költségekbe, 28 százaléknak ők fizetik a fesztivált, míg 46 százalék a spórolt pénzét használja fel.
Fesztiválozni nem olcsó mulatság, már egy napijegy ára, valamint az egyéb, ilyenkor szokásos költések (például ételek és italok) alaposan meg tudják terhelni a pénztárcát. A legtöbben azért megállnak 50 ezer forintnál, ennél többet nem szánnak fesztiválra a nyáron (44 százalék), míg 150 ezer forintot meghaladó összeget már nagyon kevesen, mindössze 12 százalék tervez költeni. A nők kisebb kiadással számolnak: 53 százalékuk tervez 50 ezer alatti költéssel, míg a férfiaknál ez az arány csak 37 százalék.
Annak ellenére, hogy a válaszadók csak közel negyede tervezi, hogy plusz bevételi forráshoz jut, spórolni sokan szeretnének. A felmérésben részt vevők fele szeretne megtakarításba fogni a nyáron, további negyede pedig egyébként is ezt teszi és folytatni is tervezi. A legfiatalabb, középiskolás, illetve egyetemista korú fesztiválozók (16-23 évesek) pedig nem csak bulizni tudnak, de a spórolásra is gondolnak. Tízből kilencen nyilatkoztak úgy, hogy szeretnének spórolni a nyáron, vagy már van is félretett pénzük, amihez még tovább gyűjtenének.