Nyolcszázezer fontnyi régiséget juttatott vissza származási országába egy amerikai férfi

A Washingtonban élő John Gomperts rájött, hogy a nagymamájától örökölt műkincsek - közöttük két, az időszámítás előtti VII. és XIII. századból származó ciprusi váza - illegális ásatásokból származhatnak, mivel nincsenek hozzájuk a származásukat igazoló megfelelő dokumentumok.

A férfi legálisan és etikusan akart eljárni, és vissza akarta adni a műkincseket Olaszországnak, Görögországnak, Ciprusnak és Pakisztánnak, amit a testvéreivel egyeztetve végül meg is tett. Gomperts a brit lapban megjelent riportok nyomán Christos Tsirogiannishoz, a Cambridge-i Egyetem egykori vezető régészéhez, a régiségek és a műkincscsempészet szakértőjéhez fordult tanácsért.

Tsirogiannis több mint tizenöt év alatt ezerhatszáznál több lopott műkincset azonosított aukciós házaknál, galériáknál, magángyűjteményekben és múzeumokban, és a hatóságok és a kormányok figyelmének felhívása mellett jelentős szerepet játszott a műkincsek visszaszolgáltatásában is.

Tsirogiannis példaértékűnek nevezte az amerikai férfi esetét. Mint mondta, ő volt az első, aki kétes eredetű műkincsek tulajdonosaként a tanácsát kérte. A szakember azonosított minden régiséget, jelezve, melyik országnak kell visszaszolgáltatni. "Tizenkét tárgy Görögország, négy Olaszország, egy Pakisztán, kettő pedig Ciprus tulajdona volt" - idézte fel a régész, akinek tanácsára Gomperts az adott országok nagykövetségeire vitte el a műkincseket.

Gomperts nonprofit szervezetek tanácsadójaként dolgozik. Német-holland származású nagyanyja, Gisela Schneider-Hermann 1992-ben, 98 éves korában hunyt el. Az 1950-es és 1960-as években több ásatáson is részt vett, elsősorban Olaszországban és Görögországban, és tudományos lapokba is írt cikkeket.

Mint Gomperts elmondta, nem tudja, hogyan kerültek nagyanyjához a műtárgyak. "Pedáns, egyenes ember volt. De akkoriban mások voltak a normák. Megszállottja volt ezeknek a tárgyaknak" - tette hozzá.