Nyugat-Európa: korrigáló részvények, gyorsuló infláció
Az optikai félvezetőket gyártó ams-OSRAM 15%-ot száguldott, ezzel idén közel megháromszorozta az árfolyamát. A világ egyik vezető online kereskedési platformja, az IG Group viszont 23%-ot esett, mivel a bevételei csökkentek, főleg azért, mert kevesebb pénzt tudott behajtani a derivatív ügyleteiken veszteségeket elszenvedő ügyfeleitől.
A nap híre azonban mégiscsak az eurózóna előzetes inflációs adatai voltak: a fogyasztói árak szeptemberben éves alapon 3,8%-kal emelkedtek, ami negatív meglepetést okozott az előzetesen várt 3,6%-hoz képest és az áremelkedés gyorsulását mutatta az augusztusi 3,2%-kal összehasonlítva is. A váratlanul erős drágulást elsősorban a szeptemberben megugrott energia (benzin-, dízel- és gáz) árak okozták. Azonban az – energia- és élelmiszeráraktól szűrt – maginfláció is gyorsult, még ha jóval kisebb mértékben is: szeptemberben 2,5%-ot mutatott éves alapon, szemben az augusztusi 2,4%-kal.
Ezek a mutatók továbbra is bonyolult képet közvetítenek az EKB várható kamatpolitikájával kapcsolatban: a teljes infláció gyorsulása mindenképpen az alapkamat növelését vetítené előre, a maginfláció visszafogottabb lendülete viszont inkább azt mutatja, hogy a magas energiaárak még nem gyűrűztek át a gazdaság többi szegmensébe és a várakozásokba. Utóbbi inkább azt valószínűsítené, hogy az EKB-nak nem kell elsietni a további kamatemeléseket – bár a 2,5%-os maginfláció már önmagában is az eurózóna 2%-os inflációs célja fölött van.
Mindenesetre az elemzői konszenzus az EKB októberi kamatdöntő ülésén még nem vár további szigorítást, decemberre viszont újabb 25 bázispontos emelés után már 2,75%-os betéti kamatra számít – ami aztán 2027 végéig egészen 3,25%-ra emelkedhet. A kamatemelési várakozásokat erősíti, hogy közben az európai reálgazdaság továbbra is ellenállónak mutatkozik a geopolitikai feszültségekkel és magas energiaárakkal szemben: ennek egyik jeleként pénteken a német jegybank (Bundesbank) elnöke Joachim Nagel arról számolt be, hogy felfelé módosították a német gazdaság idei növekedésére vonatkozó várakozásaikat (+0,5%-ról 1% körülre), ami leginkább a vártnál erősebb exportnak és a német kormányzati költekezéseknek köszönhető.
(Forrás: OTP Ébresztő)
