Nyugdíjas otthonok jogszabály - ki mehet idősek otthonába?

Kik gondozhatók az idősek otthonában 2025-ben?

Az idősek otthonában kizárólag akkor biztosítható elhelyezés, ha a kérelmező rendelkezik a jogszabály által előírt jogosultsággal. Ennek megállapítására két mód kínálkozik:

- a gondozási szükséglet vizsgálata alapján legalább III. fokozatú gondozási szükséglet fennállása, vagy

- egészségi állapot, illetve szociális helyzet miatt fennálló egyéb körülmények igazolása.

Az így szerzett jogosultsággal rendelkező, rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra nem szoruló személy akkor helyezhető el az idősek otthonában, ha betöltötte a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt.

Ezenfelül az intézmény gondoskodhat a 18. életévét betöltött, betegségük vagy fogyatékosságuk miatt önellátásra nem képes, ám a fenti jogosultsággal rendelkező személyekről is, ha ellátásuk nem valósítható meg más ápolást-gondozást nyújtó intézményben. Pszichiátriai vagy szenvedélybetegség esetén azonban más típusú intézményben kell megszervezni az ellátást.

Az idősek otthonában elhelyezhető továbbá a fent meghatározott jogosultsággal bíró személy házastársa, élettársa, testvére vagy fogyatékos közeli hozzátartozója akkor is, ha maga nem rendelkezik gondozási szükséglettel, feltéve, hogy legalább egy éve közös háztartásban élnek, amikor az ellátás iránti igény felmerül.

Ki végzi el a gondozási szükséglet vizsgálatát?

Az idősotthoni ellátásra vonatkozó kérelem benyújtása után az intézményvezető megvizsgálja az igénylő gondozási szükségletét; szükség esetén bevonja a háziorvost vagy a kezelőorvost az egyes szakkérdések tisztázására. Ha beutaló határozat alapján történik az ellátás, a beutaló szerv még a határozat meghozatala előtt kezdeményezi a vizsgálatot az intézményvezetőnél, aki ekkor a gondozási szükségletet és a jogosultsági feltételek fennállását is ellenőrzi.

Ha az igénylő gondozási szükséglete fennáll, de az értékelő adatlap alapján nem éri el a III. fokozatot, és a jogszabályban előírt egyéb körülmények sem indokolják az idősotthoni elhelyezést, az intézményvezető tájékoztatja a kérelmezőt a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről.

Mely esetben nyújtható jogosultság nélkül idősotthoni ellátás?

Az idősotthoni elhelyezés feltétele, hogy az értékelő adatlap alapján a kérelmező III. fokozatú vagy a jogszabályban meghatározott egyéb gondozási szükséglettel rendelkezzen. Ugyanakkor az intézmény férőhelyeinek legfeljebb 15%-áig olyan személy is felvehető, akinél nem áll fenn gondozási szükséglet, de az ellátást kérő (vagy a térítési díjat megfizető más személy) írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel megegyező személyi térítési díj megfizetését.

Emellett abban az esetben is lehetséges a felvétel, ha a jogosultsággal rendelkező személy házastársa, élettársa, testvére vagy fogyatékos közeli hozzátartozója igényli az ellátást, nem áll fenn gondozási szükséglet nála, legalább egy éve együtt élnek, és szintén vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos személyi térítési díj megfizetését.

Milyen iratokat kell bemutatni a gondozási szükséglet vizsgálatához?

Az igénylő vagy a törvényes képviselő köteles bemutatni minden rendelkezésre álló orvosi leletet és szakvéleményt, amelyek az adott személy gondozási szükségletének megítélését segíthetik. Továbbá, ha valamilyen ellátás már megállapításra került, ezt az erről szóló hivatalos irat másolatával is igazolni kell.

Melyek a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények?

A gondozási szükségletet alátámasztó egyéb tényezők a következők:

- Középsúlyos vagy annál súlyosabb demencia, amelyet az orvosszakértői szerv, illetve a Pszichiátriai, Neurológiai Szakkollégium által elfogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakvéleménye igazol.

- Az érintett egyedül él, és

• 80. életévét betöltötte, vagy
• 70. életévét betöltötte, és a lakóhelye nem rendelkezik közműves vízellátással vagy villamosenergia-ellátással.

Ki nyújthat segítséget az igazolások beszerzéséhez?

Az előgondozást végző személy közreműködhet abban, hogy a szükséges dokumentumok és igazolások rendelkezésre álljanak.

Hogyan kell igényelni az intézményi elhelyezést?

Az ellátás igénylése az igénylő vagy annak törvényes képviselője által benyújtott szóbeli vagy írásbeli kérelemmel (indítvánnyal) történik.

Hogyan jön létre az intézményi jogviszony?

- Az intézményi jogviszonyt a lakóhely szerinti települési önkormányzat képviselő-testületének határozata, vagy bírósági döntés alapozhatja meg.

- Ha valaki hallási fogyatékos, és fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, ezt az ellátásról szóló jogerős határozat vagy folyósítási igazolás másolatával kell alátámasztania.

- Aki más okból kap fogyatékossági támogatást, az orvosszakértői szerv vagy jogelődje szakvéleményével igazolhatja az önkiszolgálási képesség hiányát.

- Akinek az egészségkárosodása alapján E minősítési kategóriába sorolt rokkantsági ellátása van, vagy rokkantsági járadékban részesül, ezt a megállapító határozat és a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíj- vagy járadékfolyósítási bizonylat (csekkszelvény, bankszámlakivonat) másolatával tudja igazolni.

- Abban az esetben, ha a kérelmező munkaképességét 100%-ban elveszítette, vagy legalább 70%-os mértékű egészségkárosodása van, és ennek következtében önellátásra csak részben vagy egyáltalán nem képes, az orvosszakértői vagy rehabilitációs szakértői szerv (illetve jogelődjük) érvényes szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy hatósági bizonyítványa szükséges.

Az érintett életkorát érvényes, személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatával kell igazolni, míg a közművesítés hiányát a települési önkormányzat jegyzője tanúsítja.

Az értékelő adatlap egyik másolatát a vizsgálat befejezését követően át kell adni az igénylőnek vagy törvényes képviselőjének. Amennyiben az érintett vagy törvényes képviselője nem ért egyet a vizsgálat eredményével, felülvizsgálatot kérhet az intézmény vagy szolgáltató fenntartójától. A kérelemhez csatolni kell a kitöltött értékelő adatlap másolatát is.