Nyugdíjváltozások 2023 - Nők 40 nyugdíja, Nyugdíjkorhatár 2023, 13. havi nyugdíj
A nyugdíjjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók 2023-ban
Nyugdíj korhatár 2023
A nyugdíjkorhatár nem változik, marad 65 év.
Így jövőre az 1958. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat.
2023-ban természetesen bármikor igényelheti a nyugdíját az, aki már korábban teljesítette annak feltételeit.
Nők kedvezményes nyugdíja 2023-ban
A nők kedvezményes nyugdíja feltételei nem változnak 2023-ban sem.
Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is csak akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt.
Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.
Sok félreértés forrása e kettős időfeltétel, mert sokan azt hiszik, elegendő a 32 évi munkaviszonyt felmutatni a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz. Ez azonban önmagában nem elegendő, a jogosító időnek minden esetben legalább 40 évnek kell lennie.
Tekintettel arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja bevezetésének évében, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt - és ehhez igazították az előírt jogosító idő legalább 40 éves hosszát -, amely azóta 65 évre emelkedett, továbbra sem zárható ki az a kockázat, hogy a későbbi években a 40 éves feltételt e 3 évi korhatár emelkedést tükrözve 43 évre emeljék. Erre azonban 2023-ban még nem kell számítani.
Nyugdíjmegállapítás 2023-ban
A 2023. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2023. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet. E szorzók várhatóan 17,5%-kal magasabbak lesznek, mint a 2022-ben alkalmazott valorizációs szorzók voltak.
Nyugdíjemelés
2023. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 15%-os mértékben emelik.
Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés jövőre 53 milliárd forintba kerül, így a 15%-os emelés a nyugdíjak tekintetében (a 13. havi nyugdíjat is beleértve) éves szinten 13 x 53 milliárd = 689 milliárd forintba, az összes nyugdíjszerű ellátással együtt a pénzügyminiszter posztja szerint 800 milliárd forintba kerül.
Ha a 2023. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a januári emelés mértékét, akkor 2023. novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre kerül sor.
Erre a tények ismeretében bizonyosan szükség lesz, hiszen a kormányzat januártól az előrejelzések szerinti lehető legalacsonyabb mértékben, azaz 15%-kal emeli csak a nyugdíjakat, miközben az MNB 2022. december 20-án közzétett hivatalos inflációs előrejelzése a 15% és a 19,5% közötti sávban jelzi előre az infláció 2023. évi várható mértékét - és még ezzel is optimista jósnak bizonyulhat, figyelembe véve az élelmiszerárak és az energiaárak megállíthatatlannak tűnő megszaladását, amely már 2022 végére az egész Európai Unióban a legmagasabb szintre lökte föl a magyar infláció mértékét.
Emiatt további évközi rendkívüli emelés is szükségessé válhat 2023. júniusában.
Sajnos annak egyelőre semmi jele, hogy a kormányzat jövőre átalakítaná a nyugdíjemelési eljárást, és figyelembe venné az infláció mellett a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését is, továbbá valorizációs és szolidaritási korrekciós tényezőket alkalmazna a nyugdíjas társadalom relatív elszegényedésének lassítása érdekében, ahogyan annak sincs semmi jele, hogy átváltanának az inflációt gyorsan és hatékonyan követő havi (de legalább negyedéves) csúszó nyugdíjemelés rendszerére.
13. havi nyugdíj, 13. havi ellátás 2023-ban
A 2023. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2023. januári, már emelt összegű nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként vagy 13. havi ellátásként.
Ennek költségvetési vonzata az idei 371 milliárd forint után 2023-ban 481 milliárd forint lesz, ami 2024-ben már bőven meg fogja haladni az 500 milliárd forintot is - csak legyen rá minden évben fedezet...
Nyugdíjprémium 2023
Ha a 2023. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5%-ot (amire jelenleg nem látszik semmilyen esély, az MNB friss becslése szerint legfeljebb 1,5%-os lehet a GDP jövő évi növekedése), akkor 2023. novemberében a nyugdíjprémiumra ismét megnyílhatna a jogosultság.
A nyugdíjprémium a ténylegesen várható GDP-növekedés 3,5%-ot meghaladó mértékének (mint szorzószámnak, ami legfeljebb 4 lehet) és a 2023. novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehetne - ennek azonban a jelen tudásunk szerint elenyészően kicsi a valószínűsége.
Annak sem látszik semmi jele, hogy a kormányzat a nyugdíjprémiumra esetleg félretett összeget inkább szolidaritási nyugdíjemelési célokra fordítaná és a legszegényebb háromszázezer nyugdíjas ellátását növelné. A nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj visszavezetésével lényegében okafogyottá vált, így nem lenne akadálya annak, hogy a legszegényebb nyugdíjasok támogatására fordítsák az eredetileg nyugdíjprémiumra szánt előirányzatot.
Nyugdíj melletti munkavégzés 2023-ban
A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2023-ban is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a jövőre is 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre.
A nyugdíjas munkakavállaló keresete mentes a jövőre 13%-os mértéken maradó szociális hozzájárulási adó alól is, ezért a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében is áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása, megbízása.
A nyugdíj - a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja - mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2023-ban sem korlátozza semmi.
A nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2023-ban változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára - ideiglenesen, 2023. augusztus 31-éig kivéve azon közalkalmazottak nyugdíját, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, közoktatási vagy szakképzési területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetén 2023-ban is fennmarad a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere, amely a szünetelő nyugdíjuk miatt kárpótolja az egészségügyi dolgozókat (nehogy otthagyják az egészségügyet).
E tekintetben viszont mielőbb szükséges egy olyan törvénymódosítás, amely a 13. havi nyugdíjra is kiterjesztené a jövedelemkiegészítést (a gyakorlatban 2022-ben a 13. havi nyugdíjjal egyező összegű plusz jövedelemkiegészítés kifizetése megtörtént, de a törvénymódosítás hiánya miatt az érintettek nem érezhetik teljes biztonságban magukat 2023-ban).
Természetesen a legcélszerűbb az lenne, ha a nyugdíj melletti munkavégzés minden korlátja megszűnne 2023-ban a közszférában is - erre a döntésre azonban a jelek szerint még mindig várni kell.
Egyéb ellátások melletti munkavégzés
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2023-ban nincs semmilyen - sem időbeni, sem kereseti - korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keretösszeg korlátozása (az éves keretösszeg 2022-ben 18 x 200.000 = 3.600.000 forint volt, a 2023. évi éves keretösszeg 18 x 232.000 = 4.176.000 forint lesz).
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2023-ban változatlanul szünetelnek ezek az ellátások az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, ideiglenesen, 2023. augusztus 31-éig kivéve azon közalkalmazottak fenti ellátását, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, közoktatási vagy szakképzési területen dolgoznak az ellátásuk mellett.
Természetesen e tekintetben is a legcélszerűbb az lenne, ha a felsorolt ellátások melletti munkavégzés minden korlátja megszűnne 2023-ban - erre a döntésre azonban a jelek szerint még szintén várni kell.
Korkedvezmény 2023-ban
A legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezmény (a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai esetében a 2011. december 31-éig szerzett korkedvezmény) 2023-ban is érvényesíthető (korhatár előtti ellátás igényelhető).
Az EU által elfogadott magyar Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervben vállalt nyugdíjreform keretében szükséges lenne az egészségre különösen ártalmas vagy egyébként különösen megterhelő munkakörökben dolgozó emberek nyugdíjjogosultságának rendezése is, mert a 2011. december 31-ével megszüntetett korkedvezményes nyugdíjak helyére nem lépett ezideig semmilyen kompenzáció az érintettek számára.
Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege
2023-ban sem változik a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely jövőre 16. éve változatlanul 28.500 forint lesz.
Ennek a nyugdíjminimumnak a jelentősége a nyugdíjrendszeren belül minimális, lényegében csak a nemzetközi nyugdíjmegállapítás során játszhat szerepet, miután a nyugdíjminimumra hivatkozás kikerült a méltányossági nyugdíjemelésre és az egyszeri segélyre vonatkozó szabályok köréből is.
A szociális törvény egyébként hatalmas vihart kavaró módosítása e tekintetben abszolút helyesen leválasztotta a nyugdíjminimumról számtalan szociális ellátás összegének meghatározását, bevezetve e célra a szociális vetítési alapot.
Az árvaellátás minimális összege 2023-ban is 50.000 forint marad.
Az öregségi nyugdíjminimumot az árvaellátás minimális összegével egyező mértékűre, legalább 50 ezer forintra lenne célszerű emelni, majd mindkét minimumösszeget legalább az infláció mértékével automatikusan növelni kellene minden évben. Egyelőre mindkét intézkedés elmaradt.
További részletek a Nyugdíjguru.hu oldalán.
