Október végén zárul a KKV-k egyik fontos pályázata

A Demján Sándor 1+1 Programhoz hasonló, széles körben elérhető pályázat jelenleg nincs a piacon, de a vállalkozások előtt így is több lehetőség áll. A GINOP_PLUSZ-1.2.4-25 kifejezetten a leghátrányosabb helyzetű régiók és a Szabad Vállalkozási Zónák mikro- és kisvállalkozásait segíti akár 150 millió forintos támogatással. A digitális fejlesztésekhez forrást kínáló DIMOP_PLUSZ-1.2.6-24 pályázat kisebb léptékű digitalizációs projektekhez biztosít támogatást, ám ennek beadási határideje október végén lejár, így itt már csak hetek maradtak a pályázók számára.
A nagyobb volumenű lehetőségek közül kiemelkedik a Jedlik Ányos Program, amelyet a minisztériumtól származó információk szerint legkésőbb október végéig kiírnak és amely több száz milliárd forintos kerettel indul, és az energetikai korszerűsítések mellett újdonságként az energiatárolási beruházásokat is támogatja – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A GINOP Plusz 2.1.1. és 2.1.4. konstrukciók a kutatás-fejlesztési projekteket és az innovációk piacra vitelét segítik: ez utóbbi új típusú lehetőséget teremt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már prototípussal rendelkeznek, és a piacra lépéshez szükséges fejlesztésekre keresnek forrást.
A Niveus szakértői szerint az innovatív cégek, valamint a hátrányos helyzetű régiókban beruházni szándékozók számára most kifejezetten kedvező időszak van. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a pályázatok nem ajándékba kapott pénzt jelentenek, hanem komoly kötelezettségeket is. „A legnagyobb hiba, ha egy rosszul átgondolt pályázat miatt a cég kezdi el szolgálni a pályázatot, és nem a pályázat a céget. Egy öncélú projekt hosszabb távon komoly károkat okozhat” – figyelmeztetnek.
A siker kulcsa szerintük az, hogy a vállalkozások alaposan mérjék fel a jogosultsági feltételeket, olyan projektre pályázzanak, amely hosszabb távon is értéket jelent, illesszék a pályázatot a vállalati stratégiához, és biztosítsák a megvalósítást még kedvezőtlenebb gazdasági környezetben is. Ez azért különösen fontos, mert a hazai KKV-k többsége alultőkésített, miközben a munkaerőhiány, a magas energiaköltségek és az elavult üzleti folyamatok miatt a hatékonyságnövelés elkerülhetetlen.
Tapasztalatuk szerint azok a vállalatok, amelyek reálisan mérik fel középtávú fejlesztési igényeiket, pénzügyi lehetőségeikhez igazodva vállalnak kötelezettségeket, és fegyelmezetten hajtják végre projektjeiket, hosszú távon biztos nyertesnek számítanak.
Összegzés:
A 2025-ös évből hátralévő időszak tehát egyszerre kínál sürgető határidőt, új lehetőségeket és komoly kockázatokat. A források a fejlődés motorjai lehetnek, de csak a tudatosan tervező és fegyelmezetten megvalósító vállalkozások számára jelentenek valódi nyereséget – jegyezték meg a Niveus szakértői.