Olcsó vagy drága a gáz? Nézzünk kicsit bele mélyebben…
Mindeközben a holland tőzsdén 84 euró a gáz júliusi határidős ára. Persze az is igaz, hogy az év elejétől szinte havonta emelkedtek az árak 25-30 százalékkal, s így a 13 százalékos árcsökkenés csak csepp a tengerben, de legalább az irány megfordult. Köszönhető ez annak, hogy pillanatok alatt tető alá hoztak egy szerződést az USA-val, ami LNG-t szállít az országba.
Az ár olcsóbb, de még így is bomba jó üzlet ez az USA-nak, ahol a gázárak jóval alacsonyabbak, mint Európában. Mielőtt leszerződtek az EU-val, 16-17 euró volt az ár, ami azóta megduplázódott, s az Európába szállított gázon még többet keresnek. Ugyanakkor ez mégis csak jó a bolgároknak, hiszen látható mértékben csökkent az ár az után, hogy az oroszok ki akartak tolni velük, s idő előtt felmondták a szerződést. Így az elmúlt hónapok aktív politikája beérni látszik. Mármint az, hogy Bulgária nem tétlenkedett, és tető alá hozta a gázszerződéseket, nem csak az USA-val, hanem Azerbajdzsánnal, Görögországgal és Törökországgal is.
Ez is jól mutatja, hogy amikor olcsó orosz gázról beszélünk, akkor a múltról beszélünk. Most az amerikai gáz, vagy tán minden más gáz olcsóbb, mint az orosz. Persze lehet azt mondani, hogy ha vége lesz a háborúnak, akkor majd újra olcsó lesz az orosz gáz, de…
Nem tudjuk mikor lesz vége a háborúnak, nem tudjuk mikor lesz vége a szankcióknak (ilyen intézkedéseket tipikusan hosszú évekig fenn szoktak tartani), s így tovább. Vagyis ahogy megindulnak a szállítások az EU-ba más országokból, elkezd kialakulni az igazi versenyző piac.
Azaz remélhetőleg tovább fognak csökkenni az árak, viszont hiú remény azt gondolni, hogy belátható időn belül visszajön az az időszak, amikor olcsó, 20 euró alatti gázzal fűthettünk, vagy állíthatunk elő áramot. Inkább valamiféle köztes konvergenciára számíthatunk az elkövetkező években, ahogy az alternatív infrastruktúra kiépül, s talán valahova 30 és 50 euró közé esik a földgáz ára megawattóránként.
Ez persze kihatással lesz a magyar költségvetésre is, ha marad a rezsicsökkentés. Igaz, a terhek csökkenni fognak, s már nem 1.000 milliárd forint feletti, hanem talán kevesebb, mint a fele lesz a veszteség. Így a különadók jövőjét is befolyásolhatják ezek a változások. Persze ha az átállás a zöld gazdaságra gyorsulni fog (zöld áram és hidrogén), akkor ezek a terhek is tovább csökkenhetnek.
