Orosz energiaembargó: Mi lesz így jövő télen?
A nyersolajimportra vonatkozó embargó nem jelentene gondot az EU-nak
Az Allianz Trade elemzése szerint Európa akár azonnal bevezethetné a nyersolajembargót Oroszország ellen: körülbelül napi 3 millió hordó kőolajat szállít Oroszország a globális piacokra, amelynek nagy része Európába érkezik, ám az OPEC ezt a mennyiséget könnyen képes lenne pótolni. Ezen túl a nyugati, nem OPEC olajtermelők (Norvégia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság) a becslések szerint további napi 0,5 millió hordó olajat lennének képesek szállítani Európába akár már rövid távon is. Az Allianz Trade számításai szerint egy ilyen embargó átmenetileg 130-150 dolláros tartományba emelné a globális olajárakat, ám a kínálati rés megszűnése után az árak visszatérnének a 100-110 dolláros sávba. Mindent egybevetve a kieső mennyiség egy hónapon belül pótolható, addig pedig rendelkezésre állnak a tartalékok.
A földgázimportra vonatkozó embargó viszont komoly kockázatokat hordoz
Más kérdés az oroszországi földgázimport embargója. Oroszország április 27-én leállította a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába, és nem kizárt, hogy május második felében több más európai ország felé is elzárja a csapot, megelőzve ezzel az EU embargóját. Ez rövid távon sokkal nagyobb kihívás elé állítaná Európát, mint az olajimport befagyasztása, mert több tagország is jelentős orosz gázkitettséggel rendelkezik, a globális gázpiac pedig sokkal feszítettebb, így a kieső mennyiség nem pótolható. Alternatív gázbeszállítókról (Katar, Algéria vagy Nigéria) könnyebb beszélni, mint velük leszerződni, és a kitermelés bővítésének technikai akadályai is vannak. Eddig lényegében kizárólag az Egyesült Államokkal sikerült megállapodást kötni arról, hogy év végéig 15 milliárd köbméter többlet cseppfolyósított földgázt (LNG) szállít Európába. Az Allianz Trade elemzői úgy vélik, hogy minden eszközt bevetve a kieső gázmennyiség kétharmada lenne pótolható, ami összhangban van az EU gázimport-csökkentési terveivel.
Mit lehet tenni?
Bulgária napokon belül bajba kerülhet orosz gáz hiányában, noha energiaszükségletének csak 12 százaléka származik ebből a forrásból. Magyarország és Németország mintegy 90 napig bírná orosz gáz nélkül, holott Magyarország elsődleges energiatermelésében jóval nagyobb szerepet játszik az orosz gáz (36 százalék), mint Németországéban (19 százalék). Számos más ország is gyorsan bajba kerülne, és mindössze 7 olyan ország van Európában, amely könnyűszerrel átvészelné a következő telet, mert olyan kevés orosz gázt használ, hogy a kieső mennyiséget némi átcsoportosítással képes lenne megoldani.
Az Allianz Trade által elsötétítési forgatókönyvnek nevezett, a teljes gázelzárást feltételező szcenárió roppant kihívások elé állíthatja Európát, amelyekre már most fel kell készülni, mivel bekövetkezésük valószínűsége napról napra nő. Az állami beavatkozás ebben az esetben akkor is szükségessé válik, ha tudjuk, hogy az alternatív energiaforrások utáni hajsza beindult, és a magas gázárak önmagukban is képesek jelentősen csökkenteni a felhasználást. Az Allianz Trade négy konkrét intézkedést javasol a kormányok számára:
- Az állampolgárokat fel kell készíteni a legrosszabbra, és meg kell tanítani a takarékos energiahasználatra.
- A tagországoknak mindent el kell követniük a tárolókapacitások feltöltése érdekében, akár saját szükségleteiken túl is, hogy segíteni tudjanak másokat, és ehhez már az alacsony fogyasztású hónapokban is ösztönözni kell a takarékoskodást. Ez magában foglalja a megtakarítás pénzbeli támogatását, de kizárja az ártámogatást és -befagyasztást, mivel az éppenhogy a felhasználás fenntartására ösztönöz. Ehelyett célravezetőbb a kiszolgáltatott háztartások egyösszegű támogatása.
- Haladéktalanul meg kell kezdeni az unión belüli méltányos tehermegosztási terv kidolgozását, mert az EU - mint egységes gazdaság - is megszenvedi egyetlen tagország elhúzódó válságát. Ez feltételezi a kölcsönös segítségnyújtás lehetőségeinek fejlesztését (vezetékek és szállítási kapacitások), illetve a termelésbe visszaállítható erőművek (főleg szén és atomenergia) újraindítását, továbbá megfontolandó az uniós szintű, egységes gázbeszerzés is. Az orosz gáz részaránya a teljes energiafelhasználásban a svédországi és dániai 0,5 százaléktól a magyarországi közel 40 százalékig terjed, de az uniós átlag 12 százalék alatt marad, vagyis van lehetőség arra, hogy az alacsony függőségi szintet mutató országok (Franciaország, Belgium és Spanyolország) energiamegtakarítását a nagyon kiszolgáltatottakra, köztük Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára és Németországra fordítsák.
- Át kell gondolni a tagállamok fogyasztási korlátozásra vonatkozó vészhelyzeti forgatókönyveit, mert azokat jellemzően rövid távú gázkimaradásokara találták ki. Ezek azon alapulnak, hogy a lakosság a védett felhasználói csoport, őket kell megvédeni minden tehertől, hiszen az elsőként korlátozott ipari nagyfogyasztók gond nélkül átvészelnek egy néhány napos, vagy legfeljebb pár hetes leállást. Csakhogy egy elhúzódó válságban a legnagyobbak is a termelés tartós korlátozására kényszerülhetnek, ez pedig jelentős elbocsátásokhoz vezethet, amivel a munkavállalók adott esetben rosszabbul járhatnak, mint ha például a légkondicionálók vagy a melegvíz használatát korlátoznák a hatóságok.
Az Allianz Trade elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz gáz kiesése nemzetközi és nemzeti szinten is összehangolt és jól tervezett közös cselekvést igényel Európában, és a felkészülést mielőbb meg kell kezdeni.
