OTP Ingatlanpont: forgalomcsökkenés és árnövekedés jellemezte tavaly az ingatlanpiacot
A NAV tranzakciós adatait feldolgozó értéktérkép szerint míg 2022-ben a tranzakciószám a fővárosban még mindig nőtt 4 százalékkal, addig a vidéki városokban markáns, 19 százalékos, a községekben 6 százalékos visszaesést regisztráltak a 2021-es évhez viszonyítva. Az árszintben is nagy különbségek voltak megfigyelhetők: tavaly a házak csak 4 százalékkal drágultak, míg a lakótelepi- és téglalakások 21-24 százalékkal.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a közleményben elmondta, hogy 2022 elején a Zöld Otthon Hitel mellett egyszeri pluszbevételek is fűtötték a keresletet. A második félévre viszont felerősödött a gazdasági bizonytalanság, tapinthatóbbá vált a háború hatása is, és napi aggodalmak tárgya lett az energiakrízis - magyarázta. Valkó Dávid szerint 2023-ra is marad a tavaly felvett piaci irány: visszaeső keresletre és stagnáló, illetve kis mértékben csökkenő árakra számít, a kereslet pedig 2024 vége felé újra erősödhet.
Az ingatlanközvetítő összeállítása szerint a fővárosban - a fentiekben említett - 2022-ben mért 4 százalékos forgalombővülés szélsőséges különbségeket fed: legjobban a XII. kerület, azaz a budai Hegyvidék teljesített az 57 százalékos forgalombővülésével, mellette 20 százalék felett zárt még négy belső kerület - V., VI., VII., IX. -, valamint Dél-Pesten a XXIII. kerület. Kerületi összevetésben a XVI., a XVII. és a XV. teljesített a leggyengébben, 19-24 százalékos tranzakciószám-csökkenésekkel. Ez a visszaesés azonban nem tükröződött az árak alakulásában, hiszen a XV. és a XVI. 20 százaléknál is jobban tudott drágulni, sőt az utóbbi a maga 25,9 százalékával valamennyi kerületet megelőzte.
Vidéken a legnagyobb forgalmi visszaesést jellemzően a lakáspiacon drágábbnak számító vármegyék szenvedték el: Hajdú-Bihar (-29 százalék), Veszprém (-23 százalék), Fejér (-19 százalék) és Győr-Moson-Sopron (-18 százalék); közéjük ékelődött - a hagyományosan olcsóbbnak számító - Baranya (-25 százalék). A székhelyek drágulási versenyében négyen értek el 28 százalék feletti eredményt: Szeged (28,7 százalék), Győr (29,3 százalék), Pécs (29,8 százalék) és a nyertes Veszprém (35,4 százalék). A sor másik végén hárman nem tudták elérni a 15 százalékos árnövekedést: Kecskemét (14,4 százalék), Szekszárd (14 százalék) és Szombathely (12,8 százalék).
