Mi ez a nagy forrongás a magyar lakáspiacon?

Az elemzés szerint a lakáspiaci lendület oka például a tavalyinál némiképp kedvezőbb makrogazdasági helyzet, az alacsonyabb hitelkamatok, a számos új támogatási forma, illetve az állampapírokból és önkéntes nyugdíjpénztári számlákról kiáramló új pénzforrások.
Az elemzésben rámutatnak, hogy az országos lakásárszint 2024-ben hozzávetőleg 13,8 százalékkal nőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - egyelőre még nem teljes körű - ingatlanforgalmi adatai alapján, ami reálértéken is csaknem kétszámjegyű drágulás. Budapest és a kisebb városok összesített értéknövekedése egyaránt 8 százalékos, a megyei jogú városokban 9, míg a községeknél 19 százalékos volt.
Az elemzés szerint az idén az árakat tekintve országos átlagban 15 százalékos, a fő befektetési célterületeken akár 20 százalék körüli áremelkedésre lehet számítani.
Kitértek arra, hogy nagyrészt az állampapír-lejáratokhoz idomulva, az év első felében - a nyár közepéig - lefuthat a nagy keresleti hullám, az éves forgalomnövekedés és ezzel az áremelkedés üteme mérséklődhet. A befektetési céllal vásárlókat némileg eltántoríthatja a lakásáraknál jóval lassabb ütemben növekvő bérleti díjak következtében fokozatosan csökkenő bérleti hozamszint. Jelenlétük ugyanakkor továbbra is hangsúlyos marad, hiszen a lakóingatlanok értéknövekedése belátható időtávon biztosnak tekinthető.
Az elemzés szerint a jelenlegi, lakásvásárlást támogató intézkedések igen szerteágazók, ugyanakkor részben átmenetiek. Emellett a kamatszint további csökkenésére is kicsi az esély, így sem tranzakciószámban, sem árdinamikában nem várják a korábbi, hosszan tartó boom visszatérését - írta elemzésében az OTP Jelzálogbank.