Ott vagyunk a borászszakma nemzetközi élvonalában

Nagy István szerint az agráriumban a borásztársadalom az, amely az elmúlt évtizedekben megmutatta, hogy jó helyzetfelismeréssel és abból fakadó stratégiával, az alkalmazkodás képességével nyertessé válhat.

Az agrárminiszter szerint a fiatalokat meg kell nyerni a kulturált borfogyasztásnak. Mint mondta, el kell fogadni, hogy nem csak bort érdemes termelni vagy értékesíteni, hanem olyan termékeket is, mint a must, a murci, pezsgő, habzóbor, ízesített borok, bor alapú koktélok, de nem szabad elutasítani olyan megoldásokat sem, mint az alkoholmentes bor - hívta fel a figyelmet.

A tárcavezető kiemelte: a magyar borászat versenyképességének erősítéséhez fejlesztésekre, innovációra van szükség. "Az Agrárminisztérium továbbra is kiemelt partnerként, szövetségesként tekint az ágazat képviselőire és támogatásokkal segíti, hogy a szőlő- és a borágazat a jövőben is zászlóshajóként vezesse az agráriumot" - mondta Nagy István.

A minisztérium a KAP Stratégiai Terv forrásai révén, a 2027-ig tartó pénzügyi időszakban megközelítőleg 112 millió eurót fordít az ágazat támogatására. Ebből több mint 71 millió euró jut a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására, további 28 millió euró a borászati beruházásokra. E két területre vonatkozó pályázatok már elérhetőek - mondta Nagy István.

A miniszter felhívta a figyelmet a tárca innovációs pályázatára, amely várhatóan az idei év utolsó negyedévében jelenik meg és környezetkímélő csomagolóeszközök, valamint új borászati vagy boralapú termékek megjelenésére használható majd fel.

Az ősszel megjelenő pályázatok révén a magyar bor népszerűsítésére, bel- és külpiaci jelenlétének erősítésére mintegy 6 millió euró áll rendelkezésre 2027-ig - tette hozzá.

A miniszter kitért arra is, hogy a bor területén Magyarország legfontosabb exportpartnere Németország, az alacsony import pedig azt mutatja, hogy az itthon elfogyasztott bor több mint 90 százaléka hazai.

Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a szakmaközi szervezet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) az elmúlt években egyre nagyobb színvonalon végzi a munkáját. Cél, hogy visszataláljanak a fiatalokhoz, és a borversenyeken is egyre nagyobb szerepet kapjon a fiatal generáció - tette hozzá.

Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese ismertette, hogy a pénzintézet jelentős szerepet játszik az agrárium finanszírozásában, 25 százalékos piaci részesedésük van, és a borászat ágazatában a nagyjából 35 milliárdnyi hitelállománynak több mint a felét az MBH finanszírozta. Mint mondta, 2027-ig mintegy 2600 milliárd forint kerül be az agrárágazatba, amely meghatározza a jövő fejlődési irányát.

A szervezők képviseletében a HNT elnöke közölte, hogy az idei versenyen az ország mind a 22 borvidéke bemutatkozik, 230 pincészet nevezett 897 bormintával. Frittmann János hozzátette: az idei évben 74 borbíráló vett részt az értékelésben, köztük borászok, nemzetközi borszakírók, borszakértők és kutatási területekről érkező szakértők.

Ebben az évben 140 borászat kapott díjat, köztük két nagy aranyérem, 163 aranyérem, 117 ezüstérem és 11 kategóriagyőztes született, valamint a legeredményesebb borászat díjat a VinArt-Koch Borászat vehette át.