Paradigmaváltásra van szükség a gyógyszerek és étrendkiegészítők alkalmazásában

Az Állami Számvevőszék a gyógyszerek és étrend-kiegészítők túlfogyasztásának kockázatairól készített elemzést, amely itt érhető el. Az ÁSZ emellett konzultációt is kezdeményezett, amelyen részt vettek a témában érintett állami ellenőrző intézmények vezetői, így a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Domokos László az ÁSZ elnöke elmondta, hogy a Számvevőszék támogató, tanácsadó funkciója keretében olyan témákat is feldolgoz, melyek a közpénzzel gazdálkodó szervezetek mellett a társadalom széles rétegeit is érintik. Az ÁSZ pedig úgy érzékelte, hogy igény van arra, hogy a Számvevőszék feltárja a gyógyszer és étrend-kiegészítő fogyasztásával kapcsolatos társadalmi dilemmákat, egyfajta vitát generáljon, és közösen beszéljük át a felmerülő kérdéseket - emelte ki az ÁSZ elnöke.

Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos jó kommunikációs lehetőségnek tartotta a találkozót, hiszen az étrend-kiegészítők alkalmazása fontos népegészségügyi kérdés, amely több szervezetet is érint. A legfontosabb feladat a prevenció, a megelőzés - hangsúlyozta az országos tisztifőorvos, aki elmondta, hogy „tonna számra” jelennek meg a piacon naponta az újabbnál újabb készítmények, így kihívás, hogy a hatóságok, hogyan veszik fel a versenyt ezzel a dömpinggel. Veszély az is, hogy az emberek mindent beszednek, amiről elhiszik, hogy attól hamarabb meggyógyulnak, vagy épp lefogynak.

Rigó Csaba, a GVH elnöke gratulált az ÁSZ elemzéséhez. Elmondta, hogy az ráirányítja a figyelmet egy olyan fontos területre, ahol kiemelt cél a fogyasztók védelme. A GVH elnöke kifejtette, hogy a pandémia is hozzájárult az étrend-kiegészítők fokozott fogyasztásához, komoly reklám üzletág épült ezekre a termékekre. A GVH nagy erőfeszítést tesz azért, hogy fellépjen azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik étrend-kiegészítőt gyógyhatás ígéretével – mintegy gyógyszerként – reklámoznak. Ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, amelyekkel kapcsolatban a GVH széles körű tapasztalattal rendelkezik.

Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az étrend-kiegészítők az uniós szabályok alapján az élelmiszer kategóriába tartoznak, és bár erre a termékcsoportra az uniós szabályok vonatkoznak, a világ kinyílt, így bármit bárhonnan be lehet szerezni. A hatósági célellenőrzések során tapasztaltak, valamint a közelmúltban a Nébih által végzett közvéleménykutatás is rámutatnak arra, hogy az internet egyre nagyobb szerepet tölt be az étrend-kiegészítők értékesítésében. Oravecz Márton szerint fontos előrelépés lenne – a folyamatos hatósági ellenőrzés mellett – a vásárlói tudatosság erősítése, továbbá a társhatóságokkal való együttműködés is kiemelt jelentőséggel bír.

Feigl Edit az OGYÉI főigazgató-helyettese szerint a polcokon sok olyan termék van, amivel az Intézet nem is találkozik. Elmondta, hogy az étrend-kiegészítőknél megfigyelhető a termékek számának évről évre való növekedése, valamint a termékek csak notifikációs eljárásra való kötelezettsége miatt a hatóság számára kihívást jelent a biztonság érvényesítése. El Koulali Zakariás, főigazgató-helyettes szerint az emberek a gyógyszerekre gyakran csodaszerként tekintenek, így a primer prevencióra kellene helyezni a hangsúlyt. Üdvözölte az ÁSZ által készített elemzést, amelyből kiemelte azt a fontos megállapítást, mely szerint a gyógyszerész szerepe elsődlegesen az, hogy kapuőrként jelenjen meg a vásárló/beteg és a termék között.

A találkozón részt vett szervezetek vezetői egyetértenek abban, hogy ellenőrzési szinten szükséges a preventív szemlélet erősítése, de emellett fontos az állampolgárok szintjén is a személyes felelősségvállalás tudatosítása, és a prevenció érdekében a lakossági tudatosság jelentheti az egyik megoldást.