Passzív jövedelem - sokan nem is tudják mi az, mások vígan élnek belőle

Bár a magyar felnőtt lakosság 52 százaléka nem ismeri a passzív jövedelem fogalmát, a definíció tisztázását követően a válaszadók háromnegyede már meg tudta jelölni az általa ismert, kategóriába tartozó bevételi formákat. 

Mi is az a passzív jövedelem? Lássuk a passzív jövedelem fogalmának jelentését!

A passzív jövedelem nem más, mint aktív tevékenységet, munkát nem igénylő rendszeres bevételi forrás.

Passzív jövedelem például, ha valaki jogdíjat kap a korábban készített művészi alkotásai után, hosszú távra kiadott egy ingatlant vagy egy frissítést nem igénylő weboldal termel neki rendszeres bevételt az rajta megjelenő reklámokból.

A passzív jövedelem kialakításához általában vagy már meglévő tőke, vagy hosszas munkával felépített sikeres vállalkozás szükséges.

Az interneten sok weboldal ígér passzív pénzkeresési lehetőséget, ezekhez azonban többnyire vagy nagy látogatottságú honlap szükséges, vagy csak minimális összegek kereshetőek vele, vagy átverések. (Forrás: lexiq.hu)

Továbbra is az ingatlan bérbeadása a legismertebb passzív jövedelmet jelentő forrás 

A legtöbben:

- (67%) a lakásbérbeadást adták meg válaszul, mint legismertebb passzív jövedelemforrást,

- ezt követve a pénzügyi befektetések (46%),

- a tőzsde (43%),

- a saját internetes vállalkozás (41%), és

- az MLM (37%) került még be az öt legismertebb, passzív bevételt generáló lehetőség közé. 

A saját szellemi tulajdon, a kriptovaluta és a cégbefektetés utáni osztalék vagy jutalom lehetőségét minden harmadik válaszadó jelölte meg, míg a szoftverek/applikációk készítése után járó jövedelmet minden negyedik, a saját offline és online vállalkozásból származót pedig csak minden ötödik válaszadó jelölte meg ismerősként. 

Kevesen élnek a passzív jövedelem lehetőségével 

Még a passzív jövedelmi forrásokat ismerők körében is ritka, hogy élnek ezzel a megoldással – körükben mindössze 25 százalékuk profitál saját passzív jövedelméből. A teljes online elérhető lakosságra vetítve nagyságrendileg 1,2 millió ember van az országban, aki rendelkezik a fizetése melletti extra bevétellel.

Többségüknek pénzügyi befektetéseik vannak (kötvény, értékpapír), amelyet az ingatlan bérbeadás követ. A harmadik helyre holtversenyben felzárkózott a kriptovaluta bányászat és kereskedelem és az MLM típusú ügynöki tevékenység (közel 150 ezer fő foglalkozik ezekkel a tevékenységekkel a 18-75 évesek körében). A három legelterjedtebb passzív bevételt generáló tevékenységi forma megegyezik a 2017-ben mért sorrenddel. 

Komolyabb előképzettséget és időt sem igényel, mégsem terjedt el 

Annak ellenére, hogy ennek a fajta plusz bevételnek a megszerzése sok esetben nem igényel komolyabb előképzettséget, a passzív jövedelmi forrásokkal nem rendelkezők 83 százaléka nem is tervezi, hogy a közeljövőben belevág e célból valamilyen tevékenységbe. A fogalom ismerőinek 78 százaléka nem folytatott a tevékenységéhez kapcsolódó tanulmányokat; aki igen, az leginkább OKJ-s képzést vagy ingyenes online kurzust végzett el. 

A speciális előképzettség elhanyagolhatósága mellett még a rendszeresen befektetett idő is kedvező: a passzív jövedelmet generáló tevékenységre a válaszadók háromnegyede mindössze alig 10 órát fordít havonta, 16 százalékuk számára pedig 10-20 órányi elfoglaltságot jelent. 

A lakosság többsége egyelőre a tervezési fázisban tart 

Azoknak a felnőtteknek többsége (53%), akik tervezik, hogy belekezdenek egy passzív jövedelmet jelentő akcióba egyelőre csak ötletként gondol erre;

- további 24 százalékukat már komolyabban foglalkoztatja a kérdés,

- 23% pedig már megtette az első lépéseket: ebből

     - 9% elkészítette az üzleti tervet, felmérte a piacot,

     - 8% nekilátott a tanulmányainak és

     - 6% eljutott egészen a hivatali ügyintézés fázisáig is. 

„Az idei felmérés eredménye alacsonyabb számokat mutat a 2017-es kutatáséhoz képest. Az elmúlt időszak alatt 41 százalékot csökkent azoknak az aránya, akik komolyan tervezik a passzív bevételt jelentő tevékenység elkezdését.

A piackutatás és üzleti terv készítésénél tartók csoportja 1 százalékkal, míg a speciális tanulmányokat elkezdőké 6 százalékkal marad el az 5 évvel ez előtti állapothoz képest” – veti össze a két kutatás eredményeit Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. 

Nem csak a pénzért csinálják 

A passzív jövedelemmel tervezők motivációja szerteágazó. A válaszadók leggyakrabban (42%) több szabadidőt remélnek tőle hosszú távon, 37 százalékuk rugalmasabb időbeosztást, míg közel azonos arányban vannak azok, akik szórakoztató, hobbi tevékenységet látnak a passzív jövedelmet biztosító tevékenységében.

A válaszadók e csoportjának 30 százaléka jelenlegi tudásának szélesítésére, új ismeretek megszerzésére kíván szert tenni ezzel, 17 százalék pedig kapcsolatrendszerének bővülését reméli. 

Mire használnák a fizetés mellett generált profitot? 

A passzív jövedelemre vágyók valamivel több, mint fele egyelőre nem határozta el, hogy mire fogja felhasználni a passzív bevételéből származó összeget, 31% azonban konkrét tervvel rendelkezik: nyugdíj kiegészítés céljából vágna bele a tevékenységbe. Közel negyedük szeretné hosszú távon kiváltani az aktív jövedelmi forrását és közel ennyien vannak azok, akik nyaralásra költenék a passzív jövedelemből származó bevételüket.