Pénzügyi vállalkozások: magasabb induló tőke lépcsőfokain kell fölkapaszkodni

A jogalkotó még 2020. január 1-jén módosította a pénzügyi vállalkozásokra irányadó induló tőke szabályokat a hitelintézeti törvényben (Hpt.), a módosító törvény indokolása alapján az induló tőke emelését a reálértékben bekövetkezett változások, a magasabb tőkekövetelmény és a mindenkori értékállóság megőrzése indokolta. A Hpt. egyértelműen rendelkezett az újonnan piacra lépő pénzügyi vállalkozásokról, a már alapítás iránti engedélykérelmet benyújtott szereplőkről, valamint a már felügyeleti engedéllyel rendelkező, működő pénzügyi vállalkozásokról is. Utóbbiakra átmeneti rendelkezésekben kétlépcsős induló tőke emelési mértéket és határidőt állapított meg.

Fontos kiemelni, hogy a Hpt. a jogszabálymódosítás során induló tőkéről rendelkezik. Ez a jegyzett tőke (részvénytársaságnál a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben, ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértékét), a tőketartalék és az eredménytartalék együttes összege. Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke.

A jogalkotó újdonságként egy további tevékenységi alapú különbséget is tett, ugyanis a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozásokra magasabb összegű induló tőkét írt elő. Korábban csak a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozásra, illetve ennek egy altípusára (kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzett fizetési rendszer működtetése) volt külön szabály a törvényben.

Az új szereplőknél már három éve magasabb a tőke

A pénzügyi vállalkozás alapítása előzetes felügyeleti engedélyhez kötött, az alapító(k) a cégbírósági eljárást megelőzően kötelesek engedély iránti kérelmet benyújtani az MNB-hez. Az alapító(k)nak 2020.01.01-tól tehát hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás esetében 150 millió forint, egyéb (hitel- és pénzkölcsönt nem nyújtó) pénzügyi vállalkozás esetében 100 millió forint, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozásnál 500 millió forint, ha a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi úgy 150 millió forint, míg pénzügyi holding társaság esetében pedig 4 milliárd forint induló tőkét kell igazolniuk.

Az induló tőke teljes összegét pénzben kell befizetni, mégpedig olyan hitelintézetnél, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapító(k)nak nincs tulajdona, illetve amely az alapító(k)ban nem rendelkezik tulajdonnal. Az alapítási engedélyezési eljárásban be kell nyújtani az induló tőke befizetésére és rendelkezésére állására vonatkozó eredeti banki igazolást, az eljárás ideje alatt pedig nincs lehetőség az induló tőke felhasználására.

A már működőknek fokozatosan kell felzárkózni

A piacon működő, már felügyeleti engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozásokra a Hpt. átmeneti rendelkezései szerint kétlépcsős induló tőke emelési mértéket és határidőt állapítanak meg. Az induló tőkének ‒ ide nem értve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást ‒ 2023. december 31-ig el kell érnie a 75 millió és 2026. december 31-ig a 100 millió forintot. A hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás induló tőkéjét ugyanakkor idén december 31-ig el legalább 100 millió, 2026. december 31-ig pedig 150 millió forintra kell növelni.

Tekintsük át, hogy ennek miképp tudnak megfelelni. Tekintve, hogy az induló tőke a jegyzett tőke, az eredménytartalék és a tőketartalék együttes összege, amennyiben ezek együttes összege eléri a Hpt. által előírt mértéket, úgy nem szükséges a pénzügyi vállalkozásnak további lépéseket tennie. Ugyanakkor a tőke/eredménytartalék esetleges felhasználásakor figyelnie kell arra, hogy a Hpt. által előírt mérték alá ne csökkenjen az induló tőkéje. Előbbieken túlmenően a saját tőke és jegyzett tőke arányára is mindenkor tekintettel kell lennie, mivel az MNB a folyamatos felügyelés keretében kiemelten vizsgálja ezeket az összefüggéseket.

A pénzügyi vállalkozás tulajdonosai, illetve vezetősége dönthetnek úgy is, hogy az eredmény- és/vagy tőketartalékból a jegyzett tőkébe helyeznek át pénzeszközt, ha ezáltal biztosítva marad a Hpt.-nek való megfelelés. Emellett akár egy lépésben a magasabb, 2026. december 31-re előírt tőkekövetelményt is teljesíthetik, ha erre lehetőségük van.

Amennyiben a pénzügyi vállalkozásnak nincs eredmény- vagy tőketartaléka, úgy tulajdonosa(i), befolyásoló részesedéssel rendelkező személye(i) a részesedés arányában hozzájárulhat(nak) a jegyzett tőke felemeléséhez, vagy tőketartalék képzéséhez. A jegyzett tőke ilyen módon történő felemelése tehát nem eredményez a pénzügyi vállalkozás tulajdonosi struktúrájában változást.

Átrendezheti a tulajdonosi kört a friss pénz

Előfordulhat azonban, hogy nem minden tulajdonos, befolyásoló részesedéssel rendelkező személy tud vagy akar a jegyzett tőke emeléséhez vagy tőketartalék képzéséhez anyagilag hozzájárulni. Más tulajdonos, befolyásoló részesedéssel rendelkező személy viszont akár a részesedését meghaladó arányban is megtenné ezt. Előfordulhat az is, hogy akár teljesen új személy is tulajdonos/befolyásoló részesedéssel rendelkező kíván lenni.

Ezekben az esetekben engedélyezésre lesz szükséges. Az MNB előzetes engedélyéhez kötött ugyanis, ha egy adott személy 10, 20, 33, 50%-os, vagy 50%-ot meghaladó részesedést kíván szerezni a pénzügyi vállalkozásban. Szintén engedélyköteles, ha a már befolyásoló részesedéssel rendelkező személy részesedését úgy emelné meg, hogy azzal átlépi a következő tulajdonosi „lépcsőfokot” (pl. a meglévő 10%-os részesedését 20, 33, 50, vagy 50%-ot meghaladó mértékűre emeli).

A pénzügyi vállalkozás a jegyzett tőkét csak az engedélyezési eljárás eredményes lefolytatását követően tudja felemelni. Ezzel együtt tulajdonosi struktúrája is megváltozik, a felemelt összegű jegyzett tőkének megfelelően változik a tulajdonos(ok), befolyásoló részesedéssel rendelkező(k) tulajdoni aránya.

Ha nincs más megoldás: tevékenységi kör módosítás, egyesülés, állomány/követelés átruházás, engedély visszaadás

Előfordulhat, hogy a pénzügyi vállalkozásnak nincs se eredménytartaléka, se tőketartaléka,  a jelenlegi tulajdonos(ok), befolyásoló részesedéssel rendelkező(k) nem kíván(nak)/tud(nak) vagyoni hozzájárulást teljesíteni, s új tulajdonos sem kíván részesedést szerezni. Ekkor más üzleti megoldást kell találni a törvényi megfelelésre.

A pénzügyi vállalkozás ilyenkor esetleg megvizsgálhatja tevékenységi köre módosításának lehetőségét. Például, ha a hitel- és pénzkölcsönnyújtás kevésbé jövedelmező számára, kérheti e tevékenysége törlését, ezáltal a kisebb összegű induló tőkemértéknek kell megfelelnie. A tevékenységi kör módosítása szintén a jegybank előzetes engedélyéhez kötött.

Megoldás lehet emellett két vagy akár több pénzügyi vállalkozás egyesülése (összeolvadás, beolvadás) is. Ez egyesíti induló tőke elemeiket, tevékenységeiket, szerződéses állományaikat, egyéb személyi és tárgyi feltételeiket. Itt is kell azzal számolni, hogy az ilyen típusú átalakulás szintén előzetes felügyeleti engedélyhez kötött.

Amennyiben e megoldások egyike sem jöhet számításba, úgy a felügyeleti engedély visszaadása előtt a pénzügyi vállalkozás megpróbálhatja a kintlévőségeit értékesíteni követelésvásárlási tevékenységet végző pénzügyi intézménynek, illetve akár egyes üzletágait, a szerződés állományát átruházni más piaci szereplőnek. Az ilyen módon „kiürített” pénzügyi vállalkozást azután értékesíteni lehet. Erre azért is lehet vevő, mert egy meglévő szereplőhöz képest egy teljesen új pénzügyi vállalkozás alapítás engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjtétele van, illetve természetesen időigényes az engedélyezési, illetve az ezt követő cégbejegyzési eljárás is.

Nem maradhat a piacon az induló tőkeszintet nem teljesítő pénzügyi vállalkozás. Ha esetleg nem adja vissza önként a felügyeleti engedélyét, úgy az MNB szankciós jelleggel visszavonja azt a törvényi feltételeknek való meg nem felelés miatt, kimondva végelszámolását vagy kezdeményezve a felszámolási eljárását. Ezek lezárultát követően a pénzügyi vállalkozást törlik a cégjegyzékből is.

Pénzügyi vállalkozások induló tőkéje

Forrás: MNB

Szerző: dr. Almási Krisztina

* A szerző a Magyar Nemzeti Bank Pénz- és tőkepiaci engedélyezési főosztályának munkatársa