Pluszban zártak az európai tőzsdék
Egy sor kedvező gyorsjelentésnek köszönhetően a hatszáz legnagyobb európai vállalat árfolyamának változását követő Stoxx Europe 600-as index 0,35 százalékos pluszban, 481,22 ponton zárt, ami újabb történelmi csúcsot jelent.
Immár a harmadik egymást követő napon fejezte be rekordszinten a kereskedést az index. A befektetők a vártnál jóval erősebb harmadik negyedéves beszámolók láttán mintha megfeledkeztek volna a munkaerőhiány és a szűk ellátási keresztmetszetek miatt emelkedő inflációt övező aggodalmaikról, de a nyereségeket visszafogta a Fed döntéseinek kihirdetését megelőző feszültség.
A világ egyik legnagyobb pénzpiaci adatszolgáltatója, a Refinitiv által gyűjtött friss elemzői becslések szerint az európai nagyvállalatok nyeresége éves összevetésben 57,2 százalékkal emelkedett a harmadik negyedévben. Egy hete még 52 százalékon állt az előrejelzés.
A szerdai nap vesztesei az olaj- és gázipari vállalatok voltak, a szektor alindexe 3 százalékkal esett a kőolaj világpiaci árának csökkenésével párhuzamosan, míg az előző nap megtépázott bányaipari vállalatok 1 százalékkal erősödtek.
A TeamViewer német szoftvergyártó árfolyama 11,0 százalékkal emelkedett, miután a vállalat megerősítette az előzetesen közölt harmadik negyedéves eredményeit és éves előrejelzését.
A Lufthansa német légiközlekedési vállalat 7,0 százalékkal drágult arra a hírre, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása óta először nyereséget tudott termelni.
A Raiffeisen Bank International osztrák bankcsoport árfolyama 10,9 százalékkal ugrott meg, miután nyeresége meghaladta a várakozásokat az erős bevételeknek és az alacsonyabb céltartalék képzésének hatására.
A londoni FTSE-100 mutató 0,36 százalékos, a madridi IBEX-35 index pedig 0,82 százalékos mínuszban, míg a frankfurti DAX-index 0,03 százalékos, a párizsi CAC-40 index 0,34 százalékos, a milánói FTSE MIB pedig 0,69 százalékos pluszban fejezte be a napot. A páneurópai indexek közül az FTSE Eurofirst 300 index 0,35 százalékkal, míg az euróövezeti gyűjtőindexek közül az EuroStoxx50 0,31 százalékkal emelkedett.
Az európai tőzsdezárás idején a Dow Jones ipari átlag 0,30 százalékos, az S&P 500-as index pedig 0,08 százalékos mínuszban, míg a Nasdaq-piac összetett mutatója 0,15 százalékos pluszban állt.
A Fed nyíltpiaci bizottsága széleskörű várakozások szerint a havi 120 milliárd dollár értékű pandémiás kötvényvásárlási program fokozatos kivezetéséről döntött, és a folyamat várhatóan a jövő év közepéig tart el. A szokásos kétnapos ülés után közép-európai idő szerint este hét órakor hirdetik ki a testület döntéseit, majd Jerome Powell Fed-elnök sajtótájékoztatót tart. A befektetőket főleg az érdekli majd, hogy mit mond Powell az erős inflációról és a kamatemelésről.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerdán egy lisszaboni eseményen kijelentette, nagyon nem valószínű, hogy az euróövezeti jegybank kamatot emeljen jövőre, mivel az infláció túl alacsony marad. A 13 éves csúcsra emelkedő infláció miatt egyre több befektető gondolja azt, hogy az EKB elkezdi szigorítani rendkívül laza monetáris politikáját, és egy évtized óta először akár már 2022 októberében emelheti az irányadó kamatot. Lagarde megismételte, hogy a piacok kamatemelési várakozásai nem állnak összhangban az EKB szándékaival.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökken.
Este fél hat után a januári határidős jegyzésekben a Brent hordónként 2,82 százalékos mínuszban, 82,33 dolláron, a decemberi szállítású WTI pedig 2,24 százalékos veszteségben, 82,03 dolláron forgott.
Az arany unciánkénti ára az azonnali jegyzésekben 1,38 százalékkal 1762,70 dollárra, decemberi szállításra pedig 1,44 százalékkal 1763,60 dollárra esett a New York-i árupiacon.
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1582 dollárt adtak, 0,04 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz.
