Pörgött az ingatlanpiac, tömegesen indultak el a magyarok szerencsét próbálni
A napokban frissítette a KSH a 2024-es belső vándorlásra vonatkozó statisztikáit. Ezek szerint tavaly az egyes vármegyék lakosságának átlagosan 3,8 százaléka mozdult meg valamelyik irányba, ki- vagy beköltöztek az adott térségbe. Érdekesség, hogy 2023 után ezúttal nem Pest vármegye volt a legaktívabb, a 4,8%-os arány csak a második helyre volt elég miután Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a lakosság 5,7 százaléka cserélődött ki.
A képzeletbeli rangsor harmadik helyére pedig Heves került 4,5%-os vándorlási aktivitással. A legkisebb arányban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mozdult meg, ott mindössze a lakosság 2,5 százaléka változtatott állandó lakóhelyet a települések között. Nagyobb országos különbségek látszanak, ha azt vizsgáljuk, hogy a lakhelyváltók mekkora aránya maradt egy-egy vármegyén belül, ez jobban tükrözi egy térség lakosságmegtartó erejét.
Eszerint Győr-Moson-Sopron és Baranya mondható a legerősebbnek, ahol a költözők majdnem 70 százaléka maradt a vármegyén belül, de Vasban és Borsodban is kétharmados többségben voltak azok, akik a vármegyén belül költöztek csak. Ezzel szemben Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben többségben voltak azok, akik, ha már rászánták magukat a költözésre, akkor a vármegyét is elhagyták.
A fentiek ellenére még mindig Pest vármegye a legnépszerűbb költözési célpont, 2024-ben a belső vándorlás eredményeként 5800 fővel nőtt a népessége. A második helyen Győr-Moson-Sopron állt 1500 fős nettó vándorlási egyenleggel, míg a harmadik Fejér volt, ahol több mint 1100 fővel nőtt a lakosságszám emiatt.
Vagyis Pest vármegyéből nem csak sokan költöztek el, hanem a bevándorlás is jelentős volt oda, több mint 42 ezer ember talált ott új lakóhelyet, szemben a 36.500 kiköltözővel. Az talán nem meglepő, hogy Pest vármegyéből tavaly is a fővárosba költöztek a legtöbben, több mint 11 ezren, de ennél is többen, közel 17 ezren Budapestről tették át a lakóhelyüket, vagyis ők mind a Közép-Magyarországi régión belül mozogtak valamelyik irányba.
Összességében egyébként Budapestet 2023-hoz hasonlóan tavaly is többen hagyták el, mint ahányan beköltöztek, 938 fővel csökkent a főváros lélekszáma a belső vándorlás eredményeként. A legnagyobb nettó elvándorlás Borsodból történt (-2545 fő), de alig maradt el mögötte Szabolcs-Szatmár-Bereg (-2508 fő). A többi vármegyében kisebb, jellemzően néhány száz fős mozgás volt tapasztalható.
Persze az egyes vármegyék népességszáma nem egyenlő, ezért az abszolút számok mellett érdemes kitérni a népességarányos vándorlási adatokra is. Ez szintén nagyon erős kapcsolatot mutat Budapest és Pest vármegye között mindkét irányban. A főváros környékéről az elköltözők 52 százaléka mozdult Budapestre, míg az ellenkező irányban 55 százalék volt ez az arány, vagyis a két területi egység közti vándorlás több mint fele egymás között bonyolódott. Éppen ezért az országos vándorlás szempontjából e két terület szinte egy egységnek tekinthető.
A belföldi vándorlást egyébként is nagyon erős Budapest-centrikusság jellemzi, hiszen az összes vármegye esetében megfigyelhető volt, hogy az elköltözők legnagyobb része a fővárost vette célba. A legalacsonyabb ez az arány Tolna vármegye esetében volt (18 százalék), ott a szomszédos Baranya versenyezni tudott Budapest vonzerejével (ugyancsak 18 százalék).
Pest vármegyét leszámítva Nógrádból választotta a legnagyobb többség (33 százalék) Budapestet új lakóhelyének, a többi vármegyében ez az arány 23-28 százalék között alakult. A főváros mellett kiemelt célpont továbbra is Pest vármegye, ahová a költözők 8-29 százaléka mozdult. A legalacsonyabb ez az arány Tolnában volt, de 10 százalék alatt maradt Győr-Sopron, Vas, Somogy és Veszprém esetében is, vagyis jellemzően a fejlettebb nyugati megyékben élők számára volt kisebb vonzereje Budapest környékének. A legmagasabb, 29 százalékos arány pedig Nógrád esetében volt tapasztalható, ami a kisebb fejlettség mellett a földrajzi közelséggel is magyarázható.
Közép-Magyarország mellett továbbra is a szomszédos vármegyék voltak a költözők fő célpontjai, vagyis a korábbi évekhez hasonlóan elmondható, hogy ha rá is szánják magukat a magyarok a költözésre, akkor sem mennek messzire. Ezen belül is vannak hagyományosan erős kapcsolatok egyes vármegyék között, ilyen például Szabolcs és Hajdú-Bihar, valamint Bács-Kiskun, illetve Békés és Csongrád-Csanád kapcsolata. Ezeket a rövidebb költözéseket gyakran egy-egy nagyobb beruházás, a munkahely lehetősége motiválja, részben ennek tudható be Hajdú-Bihar és Csongrád népszerűsége, ahol a jelenleg felfutó komoly autóipari beruházások jelentős munkaerőt szívnak fel.
Vannak kifejezetten laza területi kapcsolatai Magyarországnak költözés szempontjából, egyes helyeken a 0,5 százalékot sem éri el az átjárás két vármegye között. Ilyen például a Baranyából Nógrádba mozgás. Összességében is elmondható, hogy Nógrád vármegye lakosságvonzó képessége kifejezetten gyenge, öt olyan vármegye is volt, ahonnan fél százaléknál kevesebben választották célpontul. Ez egyébként nem annyira a fejlettséggel, sokkal inkább a földrajzi távolsággal, illetve a gyors megközelíthetőséggel függ össze, hiszen ugyanígy fél százalék alatt volt a Borsodból, Szabolcsból vagy Hevesből Tolnába, illetve Vasból Jász-Nagykun-Szolnokba költözők aránya.
Ha a beköltözőket vizsgáljuk, akkor szinte minden vármegyében azok vannak többségben, akik Budapestet elhagyva kezdenek új életet vidéken, ez az arány tavaly – Pestet és Nógrádot nem számítva – 13-28 százalék között szóródott. Fejérben volt a legmagasabb a fővárosból kiköltözők aránya, míg a legalacsonyabb Hajdú-Biharban, vélhetően a nagy távolság miatt. Pest vármegye esetében a beköltözők több mint 60 százaléka Budapestet hagyta ott, ami ismét a két egység közti erős kapcsolatot mutatja. Erős a kapcsolat Szabolcs és Hajdú-Bihar között is, hiszen utóbbi vármegyében a beköltözők 29 százaléka jött a szomszédos területről, de az ellenkező irányban is kimagasló, 28 százalék volt ez az arány.
„A belföldi vándorlás 2024-es élénkülése az ingatlanpiac pezsgésével is összefüggésben volt” – mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont szakembere szerint a szeptember elején elindult Otthon Start kedvezményes hitelprogram ismét jócskán megmozgathatja a piacot, ez pedig a 2025-26-os vándorlási adatokban is megjelenhet majd. A 3 százalékos kedvezményes hitellehetőséggel ugyanis akár olyanok is lakást tudnak vásárolni, akik eddig csak álmodni tudtak erről, így több magyar mozdulhat meg. A tendenciákban ugyanakkor nem várható jelentős változás, továbbra is Közép-Magyarország, illetve általában az új munkahely létrejöttében élen járó vármegyék lehetnek az elsődleges célpontok, bár az alacsonyabb ingatlanárak miatt vélhetően a korábban már-már elfeledett területek felé is élénkülhet a vándorlás.
