Pozitív meglepetést hozó ipari adat, gyengélkedő kiskereskedelem

Az ipar esetében havi szinten a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1 százalékkal bővült, ami kifejezetten meglepő a nyári leállások és a paksi atomerőmű augusztusi problémáinak függvényében. Az év első nyolc hónapjában pedig az ipari termelés volumene 3,4 százalékkal nőtt.

A részletes bontás egyelőre nem ismert, azokat majd október 14-én teszi közzé a KSH. A hivatal szokásos rövid kommentárja szerint a feldolgozóipari alágak többségében – így a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában is – csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. Az ipar egészét érintő volumennövekedés elsősorban a két legnagyobb súlyú alágnak, a járműgyártásnak, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának köszönhető.

Ami a fenti kommentárból leszűrhető az az, hogy a növekedés továbbra sem volt széles bázisú. A KSH által említett, két darab pozitív hozzájárulású szektor kapcsán a járműgyártás esetében a nemrég belépett új kapacitások (Debreceni, Kecskemét) teljesítménye járulhatott hozzá a növekedéshez, ami egyelőre elfedi az autógyártás általánosabb problémáit. Ami pedig a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának pozitív hozzájárulását illeti, itt valószínűleg egy konkrét gyár AI beruházásokhoz kapcsolódó termelésének, illetve exportjának felfutásáról van szó. Összességében pozitív meglepetést hozott az ipari adat, kicsit meglepő, hogy a paksi leállás nem hagyott látványosabb nyomokat az ipar teljesítményén. Az ipar így a harmadik negyedévben is pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez.

Az iparral ellentétben a kiskereskedelmi forgalom lassulása kellemetlen meglepetés volt augusztusban, hiszen az augusztus havi visszaesés mértéke (0,7 százalék) július után még gyorsult is. A részletes éves bontás szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 3,1 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A kiskereskedelem egésze esetében a hosszabb távra visszatekintő fix bázison nem tört meg a növekvő trend, azonban látható lassulást mutatott a nyár folyamán. Szerepet játszhattak ebben a turizmus gyengébb adatai is, illetve folytatódni látszik az a típusú szerkezetváltás, miszerint a háztartások a jövedelmük növekményét nem feltétlenül az üzletekben költik el.