Programokra és élményekre vágynak a jövő vásárlói a bevásárlóközpontokban
Gyakori vendégek a fővárosiak a bevásárlóközpontokban
A válaszadók többsége (20%) havonta egyszer látogat el egy komplexumba, de nagyjából ennyien (19%) megteszik ezt hetente, a fővárosiak 14%-a számára pedig napi program, hogy beugorjanak valamelyik bevásárlóközpontba. Összességében elmondható, hogy a válaszadók több mint fele legalább havonta egyszer, vagy még gyakrabban lépi át valamelyik üzletház küszöbét.
A kutatás arra is kitért, hogy milyen szempontok és szolgáltatások fontosak a vásárlók szerint. Az látszik, hogy egyre tudatosabbak a látogatók: amellett, hogy továbbra is az üzletközpont elhelyezkedése a leglényegesebb, napjaink vásárlóinak számít az is, hogy az áruház környezettudatosan működjön, és rendelkezzen külső zöld felületekkel. A 21. században a közösségi terek, a látogatók számára kínált programok, élménygyűjtési lehetőségek is komoly súllyal szerepelnek az értékek között.
„A kutatásból határozottan kirajzolódik a bevásárlóközpontok jövője: 360 fokos szolgáltatóközpontokká kell válniuk, ahol a vásárlási lehetőségeken túl közösségre és személyre szabott élményekre lelnek a látogatók. Mi már régóta ezen célkitűzések jegyében fejlesztjük a Westendet, és a jelentés igazolta, hogy jó úton járunk. A város szövetébe beépülő, központi elhelyezkedésű Westend közösségi munkaállomásaival, szabadtéri edzési lehetőségeivel, programkínálatával és tetőteraszával kiemelkedik a mezőnyből” – mondta el Kovács Orsolya, a Westend marketingigazgatója.
Havi 32.000 forintot költenek a budapestiek
Amikor a falakon belül vannak, akkor a budapestiek elsősorban ruházati/divatcikkekre vadásznak (48%) és sokan érkeznek cipővásárlási céllal (36%) is. Érdekesség, hogy megkérdezettek csaknem fele (40%) csak nézelődik, ebben amúgy nincs nagy különbség a nők és a férfiak között. A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy szívesen intézi ügyeit a bevásárlóközpontban.
A reprezentatív kutatásban arra is rákérdeztek, hogy mennyit költenek a vásárlók a bevásárlóközpontokban. Ha a szupermarketekben beszerzett élelmiszert nem számoljuk bele, akkor ez az összeg havi 31 ezer 850 forintra jön ki. A válaszadók közel negyede (23%) mondta azt, hogy 20-40 ezer forintot szán nem élelmiszer jellegű termékekre, 17%-uk pedig ennek a felét, mintegy 10-20 ezer forintot vásárol el. 16% azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint havi legalább 40 ezer forintot szánnak erre a célra.
