Rekordjövedelmek és javuló biztonságérzet a középkorúaknál a K&H felmérése szerint
Az elmúlt években jelentősen átalakult a 30–59 évesek jövedelmi térképe Magyarországon. A K&H biztos jövő felmérésének eredményei alapján az elemzésekhez használt jövedelemkategóriák határait több lépésben felfelé kellett módosítani, mert a megkérdezettek háztartási jövedelme – részben az infláció hatására is – folyamatosan emelkedett. A legfrissebb, 2025 harmadik negyedévi adatok szerint ma már jóval magasabb szint jelenti a magas jövedelmet, mint korábban, és a 30–59 évesek egyre nagyobb része tartozik ebbe a körbe, miközben az anyagi helyzet megítélését mérő mutatók is lassú javulást jeleznek.
Emelkedő jövedelmek, feltolt határok
A felmérés kezdetén még a nettó személyes jövedelem alapján sorolták be a megkérdezetteket: akkor a magas jövedelműek csoportja 175 ezer forint feletti havi nettónál indult, a közepes jövedelműek 100–174 ezer forint közé estek, az alacsony jövedelműek pedig 100 ezer forint alatt kerestek. Azóta a kutatás a háztartás teljes nettó jövedelmét veszi alapul, és a jövedelmi sávok határait többször is felfelé kellett módosítani: ma már a magas jövedelmű kategóriába azok tartoznak, akiknek a nettó háztartási jövedelme 700 ezer forint felett van, a közepes jövedelműek 400–699 ezer forint között, az alacsonyak pedig 400 ezer forint alatt helyezkednek el. A kategóriák határainak eltolása jól mutatja, hogy a jövedelmek az elmúlt években folyamatosan emelkedtek. Ezzel együtt a legutóbbi mérésben a magas jövedelműek aránya már 39 százalék, vagyis valamivel nagyobb, mint a közepes jövedelműek 35 százalékos, és jelentősen magasabb az alacsony jövedelműek 26 százalékos arányánál. 2025 harmadik negyedévében az átlagos nettó háztartási jövedelem 625 ezer forint volt, ami a felmérés indulása óta mért legmagasabb érték. A becsült medián 518 ezer forint körül alakult, vagyis a megkérdezett háztartások fele ennél kevesebből, fele ennél többől gazdálkodik.
Jelentős különbség látszik a nemek között: a férfiak által jelzett nettó átlagos háztartási jövedelem 667 ezer, míg a nők esetében 584 ezer forint. Életkor szerint is csökkenő sorrend rajzolódik ki: a fiatalabb, harmincas korosztály háztartási jövedelme 671 ezer, a negyveneseké 628 ezer, az ötveneseké pedig 570 ezer forint. Területi összevetésben a központi régió – benne a fővárossal – emelkedik ki: itt 710 ezer forint a nettó átlagos háztartási jövedelem, csak Budapestet figyelembe véve pedig 702 ezer forint. A keleti országrészben 609 ezer, a nyugati megyékben 562 ezer forint az átlag. A képzettség is jelentős törésvonalat jelent: a felsőfokú végzettségűek nettó átlagos háztartási jövedelme 734 ezer forint, míg az alacsonyabb végzettségűeké 562 ezer forint.
Javuló, de még törékeny anyagi biztonságérzet
A K&H biztos jövő felmérése nemcsak a jövedelmekre, hanem az anyagi helyzet szubjektív megítélésére is rákérdez a 30–59 évesek körében. Az anyagi helyzet megítélését mérő index átlagértéke jelenleg 6,1 pont az 1-től 10-ig tartó skálán, ami továbbra is visszafogott, ugyanakkor meghaladja az 5 pontos középértéket és a korábbi negyedévekhez képest is enyhe javulást jelez. A legfrissebb adatok szerint a megkérdezettek 30 százaléka érzi kifejezetten biztonságosnak az anyagi helyzetét, míg a nagyon pesszimisták aránya mindössze 13 százalék. A pesszimizmus erősebben jelenik meg a nők 17 százalékánál és az ötvenes korosztály 23 százalékánál.
Képzettség szerint is nagy különbségek vannak: a felsőfokú végzettségűek mindössze 9 százaléka, az alacsonyabb végzettségűek 16 százaléka tartozik a nagyon pesszimisták közé, miközben az optimisták aránya a két csoportban 38, illetve 25 százalék.
A jövedelmi szintek mentén még markánsabb a kép: a magas jövedelműek 46 százaléka mondta, hogy nagyon pozitívan látja anyagi helyzetét, míg a közepes és alacsony jövedelműek körében ez az arány csak 16, illetve 24 százalék. Az alacsony jövedelműek 28 százaléka kifejezetten pesszimista, a közepes jövedelműeknél 14, a magas jövedelműeknél pedig csupán 3 százalék sorolható ebbe a körbe.
Mit hoz a jövő?
„A K&H biztos jövő felmérése azt mutatja, hogy a 30–59 évesek jövedelme nominálisan évek óta emelkedik, és 2025 harmadik negyedévére új csúcsra jutott az átlagos nettó háztartási jövedelem. A magasabb jövedelem azonban nem jelenti automatikusan a teljes pénzügyi nyugalmat: az anyagi biztonságérzetet még mindig sokaknál beárnyékolják a mindennapi költségek, a törlesztőrészletek esetleges váratlan kiadások” – értékelte az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.
Hozzátette: „A felmérésből jól látszik, hogy a magasabb jövedelmű, képzettebb és a központi régióban élő háztartások érzik magukat a legnagyobb biztonságban, míg az alacsonyabb jövedelműek és az idősebb korosztály továbbra is sérülékenyebb. A magasabb jövedelmek és a tudatos pénzügyi tervezés ugyanakkor abban is segíthetnek, hogy egyre többen kezdjenek bele az öngondoskodásba, ami kulcsfontosságú a megfelelő időskori anyagi helyzet megteremtéséhez. Ehhez pedig az államilag támogatott, vagyis adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítások jelentik az egyik legjobb megoldást.”
