Rekordokat dönt az infláció

Az eurózónában rekordokat dönt az infláció, de a legrosszabb még hátra van. A fogyasztói árindex az egyre valószínűbb szankciós szigorítások fényében várhatóan a második negyedévben tetőzik – állítják legújabb elemzésükben az Allianz Trade elemzői. A szakértők arra számítanak, hogy az infláció az eurózónában 6,5% lesz idén és 2,5% 2023-ban. Magyarország esetében várakozásaik szerint 2022-ben akár 10%, míg 2023-ban 5% feletti inflációra lehet számítani.

Az eurózóna az 1970-es évek óta a legnagyobb árnyomással néz szembe – állapítja meg az  Allianz Trade, a világ vezető hitelbiztosítójának friss elemzése. A fogyasztói árindex áprilisban elérte a 7,5 százalékot, amelynek csaknem 60 százalékát az energiaárak emelkedése magyarázza. Európát különösen súlyosan érintette az energiaimporttól való erősebb függősége, valamint az euró öt éve nem látott gyengélkedése az amerikai dollárral szemben.

Az inflációs nyomást az okozza, hogy a járvány utáni újranyitás lendületében a globális termelési és elosztási rendszer törékenynek bizonyult, ezért az árukínálat nem tudta tartani a lépést a lezárások utáni keresletélénküléssel. Ezt tetézte az orosz-ukrán háború, amely a nyersanyagárak gyors emelkedéséhez vezetett, különösen az energiaárak esetében. És ha mindez nem bizonyult volna elégnek, a koronavírus ismét felütötte a fejét Kínában, ami az ország zéró-covid politikája (azonnali szigorú lezárások) miatt ismét megszakíthatja a globális ellátási láncokat. Ez azzal fenyeget, hogy a szállítási költségek és a termelői árak huzamosabb ideig magasak maradnak. Emellett a megélhetési költségek emelkedése messzemenő következményekkel jár, és súlyos kérdéseket vet fel az általánosan használt inflációs modellekkel, illetve az ezekből levezett gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatban.

A tetőzés a második negyedévre várható – jó esetben

Az infláció mértéke továbbra is rendre meghaladja az elemzői várakozásokat, az előre látható árnyomás folyamatosan erősödik, ami arra utal, hogy a tetőzés még előttünk áll. A múltbeli inflációs tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a drágulás az elsődleges ársokk után a különböző tényezők (különösen az élelmiszer és az energia területén) hatására folyamatosan mérséklődik. Az Allianz Trade elemzése ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy a mostani ársokk mértéke és kiváltó okai szokatlanok, ami azt eredményezheti, hogy az infláció hosszabb ideig magasabb marad. A világjárvány utáni fellendülés során az erőforrások nem hatékony átcsoportosításából adódó strukturális változások szintén új típusú inflációs pályát eredményezhetnek. Előfordulhat, hogy a globális ellátási láncok tartósan megszakadnak, és a történelmi mértékben alacsony európai munkanélküliséget látva az is megtörténhet, hogy a túlfeszített munkaerőpiaci állapot is tartósan fennmarad.

Az Allianz Trade elemzői ebben a helyzetben egy új, több inflációs komponensre támaszkodó modellszámítással jelezték előre az infláció alakulását. Az eredmények azt sugallják, hogy az energiaárak emelkedése miatt a fogyasztói árindex lényegesen magasabb marad a maginflációnál. Hosszabb távra (20 év) visszatekintve a maginfláció a fogyasztói árak növekedésének 55 százalékát magyarázza. Ez az, ami most drasztikusan megváltozik, mert 2022-ben az árindex változásának csak 35 százalékáért lesz felelős a maginfláció, a többit pedig az élelmiszerek (17 százalék), és az energia (48 százalék) adja. Az is jól látszik, hogy a múltban az infláció energiakomponensét nagyrészt az olajár és az EUR-USD árfolyam magyarázta, most azonban felértékelődött ebben a gáz szerepe.

Sok függ az energiaárak alakulásától

Az elemzők az energiaárak alakulására több forgatókönyvet vázoltak fel: lehetséges szcenárió, hogy a fogyasztói árindex 2022 második negyedévében tetőzik – ez a számítás kizárja az orosz olaj- és gázimportra vonatkozó EU-embargót, de akkor is megállja a helyét, ha az energiaárak a jövő év végéig a jelenlegi magas szinten maradnak. Az is előfordulhat azonban, hogy az orosz energiaexportra vonatkozó EU-embargó hatására – amely tovább emeli az energiaárakat – a fogyasztói árindex tetőzése az év végére csúszik, és 2023-ban a fogyasztói árindex átlagosan közel 5% is lehet. Az elemzők szerint az energiaáraknak ebben az évben átlagosan negyedévente 5%-kal kellene emelkedniük ahhoz, hogy az infláció jövőre 3% felett maradjon. A piacok a legújabb szankciós fejlemények tükrében már ez utóbbi lehetőséget árazzák, és a következő időszakra negyedévente 10 százalékos energiaár-növekedéssel kalkulálnak.

Középtávon azonban az energiaárak hatása gyengülhet, és az árak alakulásában ismét a maginfláció játszhatja a főszerepet, erre viszont a gazdaság állapota és a monetáris politika van a legnagyobb hatással. Az Allianz Trade elemzése azzal számol, hogy az eurózóna GDP-je a magmaradó pénzbőség ellenére a járványt megelőző szinten marad. Ebben az esetben az eurózóna maginflációja 2023 végéig 2,2 és 2,4 százalék közötti tartományban lesz.

Nehéz helyzetben az EKB és az MNB

Az Európai Központi Bankra ebben a helyzetben nehéz szerep hárul, hiszen a magasabb infláció magasabb kamatokat feltételezne, ám ez visszafoghatja a növekedést, miközben a hatása is kérdéses, hiszen az inflációt ebben a helyzetben nem annyira az aggregált kereslet, mint inkább az erős költségoldali nyomás és a kínálat szűkössége okozza. Az eurózóna kiábrándító első negyedéves GDP-je mindenesetre azt mutatja, hogy az ukrajnai háború gazdasági költségei elkerülhetetlenek, és növelik a stagfláció (alacsony növekedéssel vagy akár recesszióval párosuló magas infláció) kockázatát. Az elemzés arra számít, hogy az eurózóna inflációja 2022-ben 6,5 százalék, 2023-ban pedig 2,5 százalék lesz, míg Magyarországon az infláció idén akár 10%, jövőre pedig 5% felett alakul, mely messze a legmagasabb érték a vizsgált országok között.

Az Allianz Trade elemzői a gazdasági növekedés terén sokkal pesszimistábbak az EKB márciusi prognózisánál és a piaci várakozásoknál is, amikor az idei növekedést 2,6 százalékra (EKB: 3,7; piac: 2,8 százalék), a jövő évit pedig 1,6 százalékra (EKB: 2,8; piac: 2,3 százalék) becsülik. Ennek megfelelően azzal számolnak, hogy az alacsony növekedés visszafogja a bérek oldaláról a gazdaságra nehezedő nyomást, és a jegybanki politika is inkább laza, mint szigorú lesz. Emiatt csak szeptemberre várják az első európai kamatemelést, hozzátéve azonban, hogy magasabb bérnövekedési adatok, vagy az inflációs várakozások romlása ennél korábbi beavatkozást is szükségessé tehet. E tekintetben nem jó előjel, hogy az áprilisi inflációs adatok az élelmiszerárak megugrását mutatták, ez pedig erőteljesen befolyásolja a háztartások inflációs várakozását.

Az EKB-hoz hasonlóan a magyar jegybank is nehéz helyzetben van az inflációs nyomás kezelése kapcsán. A magyar jegybanki intervenció a régióban az elsők között kezdődött el 2021 júliusában. A jegybank az akkori 0,6 százalékról 2021. év végére 2,4 százalékra emelte az alapkamatot, míg többlépcsős emelés eredményeként jelenleg 5,4 százalék a jegybanki alapkamat. „Az árualaphiány és a nyersanyag-, illetve energiaárak emelkedése, valamint az ellátási láncok lassulása és a gazdaság újraindításával, valamint a választási év kampányával járó többletköltségek is hatással vannak az infláció alakulására. Az inflációs nyomás csökkentésére számos kormányzati lépés született az elmúlt időszakban: a lakossági kamatstop, az üzemanyagárstop, az élelmiszerárstop vagy a moratórium rászorultsági alapon történő meghosszabbítása mellett a rezsicsökkentés fenntartása is segíti ezt a célt. Az MNB 2022. márciusi inflációs jelentése szerint a jelen kormányzati intézkedéseknek 4,2 százalékos inflációcsökkentő hatása van. Ugyanakkor komoly aggodalmakat vet fel, hogy amennyiben a felsorolt intézkedések részben vagy egészben kivezetésre kerülnek, annak összességében milyen hatása lesz a hazai inflációs számokra és ez az egyre erősödő nyomás hogyan hat a vállalkozásokra és a háztartásokra. Ilyen környezetben kérdés, hogy a jegybank meddig folytathatja a kamatemelési ciklust, vagy milyen egyéb lépéseket tervez az infláció megfékezésére” – tette hozzá Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója.

Az orosz gazdaság állja a szankciókat

Oroszország gazdasága nagyon tisztességesen állja a szankciós csapást, minden nehézség ellenére - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Szocsiban fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Alekszandr Lukasenkát.
2022. 05. 23. 23:00
Megosztás:

Alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés

Világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg - olvasható egy új tanulmányban, melyet a The Guardian ismertetett.
2022. 05. 23. 22:30
Megosztás:

Kitöltési határidőket tett közzé a Digitális Agrárakadémia

Közzétette a Digitális Bemutató Gazdaság díjra, valamint a Digitális Szolgáltatók Adatbázisába jelentkezők kitöltési határidejét a Digitális Agrárakadémia - közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hétfőn az MTI-vel.
2022. 05. 23. 22:00
Megosztás:

Erősödött a forint hétfő estére

Erősödött hétfőn a forint a bankközi devizapiacon a főbb devizákkal szemben kora reggeli jegyzéséhez képest.
2022. 05. 23. 21:30
Megosztás:

Az ország nagyobb részén továbbra sem enyhül az aszály

A csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt az országban többfelé száraz a talaj, országos, áztató eső pedig továbbra sem érkezik, így az ország nagyobb részén nem enyhül az aszály - írta hétfői bejegyzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2022. 05. 23. 21:00
Megosztás:

Zivatarveszély miatt adtak ki elsőfokú figyelmeztetést

Zivatarveszély miatt az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki keddre az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2022. 05. 23. 20:30
Megosztás:

Turbó fokozatba kapcsoltak a bankok: egyre drágább a személyi kölcsön

A személyi hitelek drágulása is rohamtempóban száguld: májusban átlagosan 1,17 százalékponttal emelkedett a legnépszerűbb fedezetlen hitel kamata. Ha a teljes elmúlt évet nézzük, akkor a helyzet még durvább, egy év alatt a banki kamatemelések mértéke meghaladta a 4 százalékpontot.
2022. 05. 23. 20:00
Megosztás:

Erősödött hétfőn a forint

Erősödött hétfőn a forint a bankközi devizapiacon a főbb devizákkal szemben kora reggeli jegyzéséhez képest.
2022. 05. 23. 19:00
Megosztás:

5G drónok segítségével forradalmasítja az egészségügyet a Vodafone

5G hálózathoz csatlakozott drónok szállítják az előkészített gyógyszereket a Düsseldorfi Egyetemi Kórház épületei között a hatékonyabb ellátás érdekében. Elsőként a drónok tápszert szállítanak a központi raktárból a gyermekosztályra. A jövőben mindennapossá válhat, hogy drónokra bízzák az egészségügyi transzfert, ha nehezen megközelíthető, távoli vagy veszélyes helyekre kell gyógyszereket szállítani. Az ilyen típusú repülések biztonságához kulcsfontosságú a repülési adatokat rendkívüli gyorsasággal és minimális késleltetéssel továbbító 5G hálózat.
2022. 05. 23. 18:30
Megosztás:

A kedvező nemzetközi hangulatban "kilőtt" a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1678,10 pontos, 4,02 százalékos emelkedéssel, 43 457,58 ponton zárt hétfőn.
2022. 05. 23. 18:00
Megosztás:

A Pfizer is oltaná az 5 év alattiakat

A Pfizer 5 év alattiaknak szánt oltása 80%-ban hatékony az omikron variáns ellen a gyógyszergyártó klinikai tesztje alapján.
2022. 05. 23. 17:30
Megosztás:

Digitalizált döntéstámogatási megoldással járul hozzá a KITE Zrt. a mezőgazdaság fejlesztéséhez

A világban megtalálható innovatív mezőgazdasági technológiai megoldásokat felkutató KITE Zrt. 3 éve elindított világszínvonalú PGR rendszere lehetővé teszi, hogy a szántóföldekről és az egyéb szenzorokból beérkező mérési adatokat megtisztítsák, rendszerezzék, feldolgozzák majd partnereiknek a döntéstámogatási folyamataikhoz olyan formában jutassák el, amely segíti őket a fenntartható és nyereséges szántóföldi növénytermesztés elérésére irányuló erőfeszítéseikben.
2022. 05. 23. 17:00
Megosztás:

Stratégiai megállapodást kötött az FTC és az MKB Bank

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az FTC és az MKB Bank.
2022. 05. 23. 16:30
Megosztás:

Kétszámjegyű hitel és betétállomány növekedés a K&H-nál az első negyedévben

A bank adózás utáni eredménye 10,3 milliárd forint volt a 8,9 milliárd forintos rendkívüli OBA befizetést követően 2022 első negyedévének végén. A bank teljes hitelállománya 12 százalékkal, betétállománya pedig 15 százalékkal emelkedett. A K&H Biztosító 2 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el 2022 első negyedévében.
2022. 05. 23. 16:00
Megosztás:

Klímaváltozás: közel 10 milliárd euró értékben valósít meg zöld és fenntartható befektetéseket a Generali Csoport

A Generali Csoport a fenntarthatóság fontosságára hívta fel a figyelmet a május 15-ei nemzetközi klímaváltozási akciónap alkalmából. A fenntarthatósági törekvések megvalósítása a társadalom minden tagja számára alapvető érdek, különös tekintettel a klímaváltozás következtében kialakuló éghajlatváltozásra, és annak nyomán keletkező szélsőséges meteorológiai eseményekre. A Generali Csoport tavaly év végén bejelentett új, hároméves stratégiájának mozgatórugója a fenntarthatóság, melynek elemei közt szerepel, hogy 2024-re elérje az ESG-kritériumok teljes körű integrációját.
2022. 05. 23. 15:30
Megosztás:

Munkaerőhiány a turizmusban: eddig idegen megoldásokkal barátkozik a szakma

A munkaerőhiány a turizmusban már a minőség szinten tartását veszélyezteti, ezért ágazati stratégia kidolgozására és a szolgáltatóknak egyedi megoldásokra tett javaslatot az a kutatás, amelyet a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft. közösen készített.
2022. 05. 23. 15:00
Megosztás:

Orosz energiaembargó: Mi lesz így jövő télen?

Az Allianz Trade szakértői szerint gyors intézkedések szükségesek az uniós tagországok részéről az orosz energiaembargó negatív következményeinek mérséklése érdekében. Ezek nélkül ugyanis nemcsak az energiahiány kockázata fenyegeti a tagországokat, de ennek következtében elbocsátási hullám is lehet. Az állampolgárok megfelelő tájékoztatása a lehetséges forgatókönyvekről, a gázfogyasztás csökkentése, a tárolókapacitások feltöltése, egy egységes uniós terv az energiahiány kezelésére, a terhek elosztására és LNG-beszerzésre mind olyan lépések, melyekre a szakértők szerint szükség lehet.
2022. 05. 23. 14:30
Megosztás:

Mire fizet és hogyan lehet olcsóbb a casco?

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint 2020-ban nem kevesebb, mint 400 bejelentett káresemény történt naponta a casco biztosítással rendelkező hazai autósokkal. Azaz minden áldott nap átlagosan 4 percenként érte valami baj a cascós ügyfeleket, ami után a biztosító fizetett helyettük. Méghozzá nem is keveset: az UNION Biztosítónál például a töréskárokra kifizetett átlagos összeg elérte a félmillió forintot 2021-ben. Az UNION legfrissebb blogcikkéből kiderül többek között, hogy milyen esetekben fizethet helyettünk a biztosító, és hogyan csökkenthetjük a biztosítás díját.
2022. 05. 23. 14:00
Megosztás:

Oroszország nem szállít gázt Finnországnak

Egyre több európai jegybankár utal nyilatkozataiban arra, hogy júliusban megkezdődhet a kamatemelési ciklus.
2022. 05. 23. 13:20
Megosztás:

84 tonnával kevesebb a műanyag a Spar logisztikai központjaiban

A logisztikai területen használt új csomagolóanyag segítségével évente 84 tonnával csökkenti a felhasznált műanyagok mennyiségét a Spar Magyarország - közölte a társaság hétfőn az MTI-vel.
2022. 05. 23. 12:30
Megosztás: