Rekordokat dönt az infláció

Az eurózónában rekordokat dönt az infláció, de a legrosszabb még hátra van. A fogyasztói árindex az egyre valószínűbb szankciós szigorítások fényében várhatóan a második negyedévben tetőzik – állítják legújabb elemzésükben az Allianz Trade elemzői. A szakértők arra számítanak, hogy az infláció az eurózónában 6,5% lesz idén és 2,5% 2023-ban. Magyarország esetében várakozásaik szerint 2022-ben akár 10%, míg 2023-ban 5% feletti inflációra lehet számítani.

Az eurózóna az 1970-es évek óta a legnagyobb árnyomással néz szembe – állapítja meg az  Allianz Trade, a világ vezető hitelbiztosítójának friss elemzése. A fogyasztói árindex áprilisban elérte a 7,5 százalékot, amelynek csaknem 60 százalékát az energiaárak emelkedése magyarázza. Európát különösen súlyosan érintette az energiaimporttól való erősebb függősége, valamint az euró öt éve nem látott gyengélkedése az amerikai dollárral szemben.

Az inflációs nyomást az okozza, hogy a járvány utáni újranyitás lendületében a globális termelési és elosztási rendszer törékenynek bizonyult, ezért az árukínálat nem tudta tartani a lépést a lezárások utáni keresletélénküléssel. Ezt tetézte az orosz-ukrán háború, amely a nyersanyagárak gyors emelkedéséhez vezetett, különösen az energiaárak esetében. És ha mindez nem bizonyult volna elégnek, a koronavírus ismét felütötte a fejét Kínában, ami az ország zéró-covid politikája (azonnali szigorú lezárások) miatt ismét megszakíthatja a globális ellátási láncokat. Ez azzal fenyeget, hogy a szállítási költségek és a termelői árak huzamosabb ideig magasak maradnak. Emellett a megélhetési költségek emelkedése messzemenő következményekkel jár, és súlyos kérdéseket vet fel az általánosan használt inflációs modellekkel, illetve az ezekből levezett gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatban.

A tetőzés a második negyedévre várható – jó esetben

Az infláció mértéke továbbra is rendre meghaladja az elemzői várakozásokat, az előre látható árnyomás folyamatosan erősödik, ami arra utal, hogy a tetőzés még előttünk áll. A múltbeli inflációs tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a drágulás az elsődleges ársokk után a különböző tényezők (különösen az élelmiszer és az energia területén) hatására folyamatosan mérséklődik. Az Allianz Trade elemzése ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy a mostani ársokk mértéke és kiváltó okai szokatlanok, ami azt eredményezheti, hogy az infláció hosszabb ideig magasabb marad. A világjárvány utáni fellendülés során az erőforrások nem hatékony átcsoportosításából adódó strukturális változások szintén új típusú inflációs pályát eredményezhetnek. Előfordulhat, hogy a globális ellátási láncok tartósan megszakadnak, és a történelmi mértékben alacsony európai munkanélküliséget látva az is megtörténhet, hogy a túlfeszített munkaerőpiaci állapot is tartósan fennmarad.

Az Allianz Trade elemzői ebben a helyzetben egy új, több inflációs komponensre támaszkodó modellszámítással jelezték előre az infláció alakulását. Az eredmények azt sugallják, hogy az energiaárak emelkedése miatt a fogyasztói árindex lényegesen magasabb marad a maginflációnál. Hosszabb távra (20 év) visszatekintve a maginfláció a fogyasztói árak növekedésének 55 százalékát magyarázza. Ez az, ami most drasztikusan megváltozik, mert 2022-ben az árindex változásának csak 35 százalékáért lesz felelős a maginfláció, a többit pedig az élelmiszerek (17 százalék), és az energia (48 százalék) adja. Az is jól látszik, hogy a múltban az infláció energiakomponensét nagyrészt az olajár és az EUR-USD árfolyam magyarázta, most azonban felértékelődött ebben a gáz szerepe.

Sok függ az energiaárak alakulásától

Az elemzők az energiaárak alakulására több forgatókönyvet vázoltak fel: lehetséges szcenárió, hogy a fogyasztói árindex 2022 második negyedévében tetőzik – ez a számítás kizárja az orosz olaj- és gázimportra vonatkozó EU-embargót, de akkor is megállja a helyét, ha az energiaárak a jövő év végéig a jelenlegi magas szinten maradnak. Az is előfordulhat azonban, hogy az orosz energiaexportra vonatkozó EU-embargó hatására – amely tovább emeli az energiaárakat – a fogyasztói árindex tetőzése az év végére csúszik, és 2023-ban a fogyasztói árindex átlagosan közel 5% is lehet. Az elemzők szerint az energiaáraknak ebben az évben átlagosan negyedévente 5%-kal kellene emelkedniük ahhoz, hogy az infláció jövőre 3% felett maradjon. A piacok a legújabb szankciós fejlemények tükrében már ez utóbbi lehetőséget árazzák, és a következő időszakra negyedévente 10 százalékos energiaár-növekedéssel kalkulálnak.

Középtávon azonban az energiaárak hatása gyengülhet, és az árak alakulásában ismét a maginfláció játszhatja a főszerepet, erre viszont a gazdaság állapota és a monetáris politika van a legnagyobb hatással. Az Allianz Trade elemzése azzal számol, hogy az eurózóna GDP-je a magmaradó pénzbőség ellenére a járványt megelőző szinten marad. Ebben az esetben az eurózóna maginflációja 2023 végéig 2,2 és 2,4 százalék közötti tartományban lesz.

Nehéz helyzetben az EKB és az MNB

Az Európai Központi Bankra ebben a helyzetben nehéz szerep hárul, hiszen a magasabb infláció magasabb kamatokat feltételezne, ám ez visszafoghatja a növekedést, miközben a hatása is kérdéses, hiszen az inflációt ebben a helyzetben nem annyira az aggregált kereslet, mint inkább az erős költségoldali nyomás és a kínálat szűkössége okozza. Az eurózóna kiábrándító első negyedéves GDP-je mindenesetre azt mutatja, hogy az ukrajnai háború gazdasági költségei elkerülhetetlenek, és növelik a stagfláció (alacsony növekedéssel vagy akár recesszióval párosuló magas infláció) kockázatát. Az elemzés arra számít, hogy az eurózóna inflációja 2022-ben 6,5 százalék, 2023-ban pedig 2,5 százalék lesz, míg Magyarországon az infláció idén akár 10%, jövőre pedig 5% felett alakul, mely messze a legmagasabb érték a vizsgált országok között.

Az Allianz Trade elemzői a gazdasági növekedés terén sokkal pesszimistábbak az EKB márciusi prognózisánál és a piaci várakozásoknál is, amikor az idei növekedést 2,6 százalékra (EKB: 3,7; piac: 2,8 százalék), a jövő évit pedig 1,6 százalékra (EKB: 2,8; piac: 2,3 százalék) becsülik. Ennek megfelelően azzal számolnak, hogy az alacsony növekedés visszafogja a bérek oldaláról a gazdaságra nehezedő nyomást, és a jegybanki politika is inkább laza, mint szigorú lesz. Emiatt csak szeptemberre várják az első európai kamatemelést, hozzátéve azonban, hogy magasabb bérnövekedési adatok, vagy az inflációs várakozások romlása ennél korábbi beavatkozást is szükségessé tehet. E tekintetben nem jó előjel, hogy az áprilisi inflációs adatok az élelmiszerárak megugrását mutatták, ez pedig erőteljesen befolyásolja a háztartások inflációs várakozását.

Az EKB-hoz hasonlóan a magyar jegybank is nehéz helyzetben van az inflációs nyomás kezelése kapcsán. A magyar jegybanki intervenció a régióban az elsők között kezdődött el 2021 júliusában. A jegybank az akkori 0,6 százalékról 2021. év végére 2,4 százalékra emelte az alapkamatot, míg többlépcsős emelés eredményeként jelenleg 5,4 százalék a jegybanki alapkamat. „Az árualaphiány és a nyersanyag-, illetve energiaárak emelkedése, valamint az ellátási láncok lassulása és a gazdaság újraindításával, valamint a választási év kampányával járó többletköltségek is hatással vannak az infláció alakulására. Az inflációs nyomás csökkentésére számos kormányzati lépés született az elmúlt időszakban: a lakossági kamatstop, az üzemanyagárstop, az élelmiszerárstop vagy a moratórium rászorultsági alapon történő meghosszabbítása mellett a rezsicsökkentés fenntartása is segíti ezt a célt. Az MNB 2022. márciusi inflációs jelentése szerint a jelen kormányzati intézkedéseknek 4,2 százalékos inflációcsökkentő hatása van. Ugyanakkor komoly aggodalmakat vet fel, hogy amennyiben a felsorolt intézkedések részben vagy egészben kivezetésre kerülnek, annak összességében milyen hatása lesz a hazai inflációs számokra és ez az egyre erősödő nyomás hogyan hat a vállalkozásokra és a háztartásokra. Ilyen környezetben kérdés, hogy a jegybank meddig folytathatja a kamatemelési ciklust, vagy milyen egyéb lépéseket tervez az infláció megfékezésére” – tette hozzá Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója.


Felébredtek az altcoinok: az ICP vezeti a rohamot, de a ZRO és LIT is nagyot megy

Tizenegy százalék egyetlen nap alatt: az Internet Computer látványos emelkedése mellett a LayerZero, a Lighter, az Injective és a Pieverse is felkerült a megadott kriptopiaci nyerteslistára. Az öt token összesített napi kereskedési forgalma megközelítette a félmilliárd dollárt.
2026. 11. 17. 10:00
Megosztás:

Korrekció érkezett a rekordzárások után az európai piacokon

Az európai részvénypiacok gyengüléssel zárták a hét első kereskedési napját, miután a múlt heti emelkedést követően profitrealizálás indult a piacokon, miközben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság is rontotta a befektetői hangulatot. A STOXX600 index 0,3%-kal csökkent, miután pénteken történelmi csúcson zárt, míg a technológiai és alapanyagipari papírok alulteljesítettek. Az alapanyag-szektor 2,5%-ot esett a fémárak többhavi mélypontra történő visszaesésével párhuzamosan, míg az egészségügyi szektor 0,8%-kal emelkedett.
2026. 11. 17. 09:30
Megosztás:

Csökkenéssel indulhat a kereskedés a tőzsdén az elemző szerint

Csökkenéssel indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kedden az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint. A BÉT részvényindexe, a BUX 751,86 pontos, 0,51 százalékos emelkedéssel, 146 907,54 ponton zárt hétfőn.
2026. 11. 17. 09:00
Megosztás:

Erősödött a forint kedd reggelre

Emelkedett a forint jegyzése kedd reggel a főbb devizákkal szemben a hétfő estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 11. 17. 08:30
Megosztás:

A brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia a Brexittel felégette a hidakat, amelyek összekötötték barátaival

Andy Burnham brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésével (Brexit) Nagy-Britannia felégette azokat a hidakat, amelyek régi barátaival és szomszédaival kötötték össze, de London hamarosan tárgyalásokat kezd az Európai Unióval a kétoldalú kapcsolatok hosszú távú jövőjéről.
2026. 11. 17. 08:00
Megosztás:

Folytatódik a 2027-es költségvetés vitája

Folytatódik a 2027-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlés rendkívüli ülésén.
2026. 11. 17. 07:30
Megosztás:

Középtávon a GDP 3 százalékával növekedhet a költségvetés mozgástere az új gazdaságpolitikával

A gazdaságpolitikai rendszerváltás három fő pillére, az új növekedési modell, a felelős költségvetési gazdálkodás és az euró bevezetése egyenként a bruttó hazai termék (GDP) egy-egy százalékával megegyező mértékben növeli a büdzsé mozgástérét középtávon, a felszabaduló forrásokat infrastrukturális beruházásokra, és az állami szolgálatások javítására lehet majd fordítani - mondta Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára egy hétfői szakmai konferencián, Budapesten.
2026. 11. 17. 07:00
Megosztás:

89 milliárd forint jut a magyar turizmusra jövőre

A kormány jövőre 89 milliárd forintot tervez turisztikai feladatokra a 2027-es költségvetési tervezet értelmében, továbbá új, igazságosabb támogatási rendszert vezetnek be, ahol nem a kapcsolatok, hanem a valódi eredmények számítanak - jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hétfői Facebook-videójában.
2026. 11. 17. 06:30
Megosztás:

Budapest belvárosán kívül is egyre többen használják a rugalmas irodákat

Az International Workplace Group (IWG) legfrissebb irodahasználati adatai szerint Budapesten és a fővároson kívül is nő a vállalat rugalmas irodáinak igénybevétele. A helyi irodaközpontok támogatják a vállalkozások működését, és lehetőséget kínálnak az otthonhoz közelebbi munkavégzésre. Ezt két eltérő adottságú helyszín, Szeged és Szentendre példája is szemlélteti.
2026. 11. 17. 06:00
Megosztás:

Az egymilliomodik vendégéjszakát ünnepelték Hajdúszoboszlón

A hajdúszoboszlói szállásadók az idén november közepéig már egymillió vendégéjszakát regisztráltak, év végére ez a szám várhatóan még százezerrel emelkedik - mondta a fürdőváros polgármestere hétfőn, a Hungarospa Aqua-Palace-ban rendezett ünnepségen.
2026. 11. 17. 05:30
Megosztás:

Újra megverték az inflációt a nyugdíjkasszák, rekordévet zárhat a pénztárszektor

Az idei harmadik negyedévben sem vesztett lendületéből sem az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba áramló tagi befizetések növekedése, sem pedig a taglétszám gyarapodása, így az év egészében új rekordokra van kilátás. A Pénztárszövetség legfrissebb szektorelemzése szerint a nyugdíjkassza-tagok ismét jelentős reálhozamot könyvelhettek el, az egészségpénztárak esetében pedig tovább nőtt a lakáshitel-törlesztési célú kifizetések népszerűsége, miközben a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra kevesebbet költöttek a tagok.
2026. 11. 17. 05:00
Megosztás:

Szerbiában megkezdődött az Alta Bank betéteseinek kártalanítása

Szerbiában megkezdődött a működési engedélyétől megfosztott Alta Bank biztosított betéteseinek kártalanítása, miközben a pénzintézet észak-macedóniai leánybankja továbbra is hatósági felügyelet alatt működik, és megkezdődött eladásának az előkészítése.
2026. 11. 17. 04:30
Megosztás:

Megbukott Brüsszel dohányügyi terve

Jelentős akadályba ütközött az Európai Bizottság dohánytermékekre vonatkozó szabályozásának felülvizsgálata: a testület független szakmai ellenőrző szerve ismét negatív véleményt adott a készülő javaslatot megalapozó hatásvizsgálatról. Korábban a gazdasági és társadalmi következmények elégtelen elemzését, az intézkedések aránytalanságát és a tudományos bizonyítékok hiányosságait kifogásolták. Várhelyi Olivér egészségügyért felelős uniós biztos eredetileg decemberben terjesztette volna elő a javaslatot, a mostani fejlemények miatt azonban 2027-re tolódhat a folyamat.
2026. 11. 17. 04:00
Megosztás:

A nyugdíjas aki meggazdagodott egy trükkel

Egy amerikai nyugdíjas elolvasta a lottó játékszabályait, és olyasmit vett észre bennük, ami mellett mások elsétáltak.
2026. 11. 17. 03:00
Megosztás:

Törvény született! A gázzal fűtők így fizetnek majd

A fűtési szezon kezdetén ismét fontos kérdés, mennyi gáz fér bele a kedvezményes keretbe, és hogyan ellenőrizhető a korábban járó rezsistop jóváírása.
2026. 11. 17. 02:00
Megosztás:

Nem jön pénz! 2,4 millió nyugdíjas várta hiába novemberre idén

Nyugdíjasok és családtagjaik hetek óta várják, hogy kiderüljön: számíthatnak-e idén ősszel rendkívüli kifizetésre. Mostanra megszületett a válasz.
2026. 11. 17. 01:00
Megosztás:

Az MKIF sztrádakezelő 27 ezer tonna sóval készül a télre

Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. 27 ezer tonna sóval, 215 ezer kilogramm kalcium-klorid granulátummal és 863 ezer liter speciális kalcium-klorid oldattal készül a kezelésében lévő több mint 1300 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózat és az ahhoz tartozó csomóponti és pihenőhelyi leágazások téli síkosságmentesítésére - tájékoztatta az MKIF hétfőn az MTI-t.
2026. 11. 17. 00:30
Megosztás:

Megkezdődött az új BMW iX3 sorozatgyártása Kínában

Megkezdődött az új generációs BMW iX3 elektromos autó sorozatgyártása a német autógyártó északkelet-kínai Senjangban működő üzemében. A modell az első olyan, a Neue Klasse platformra épülő elektromos BMW, amelyet helyben állítanak elő - jelentette a kínai állami média hétfőn.
2026. 11. 17. 00:05
Megosztás:

Érdemi béremelésért demonstráltak a kulturális ágazat dolgozói Zalaegerszegen

Azonnali és érdemi béremelésért demonstráltak a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) szervezésében hétfőn Zalaegerszegen a helyi könyvtári, levéltári és múzeumi dolgozók, illetve vezetőik.
2026. 11. 16. 23:30
Megosztás:

Tovább csökkennek az üzemanyagárak Szlovéniában

Kedden ismét csökkennek a szabályozott üzemanyagárak Szlovéniában: a 95-ös oktánszámú benzin 6,2 centtel, a dízel és a fűtőolaj egyaránt 5 centtel lesz olcsóbb.
2026. 11. 16. 23:30
Megosztás: