Rekordokat dönt az infláció

Az eurózónában rekordokat dönt az infláció, de a legrosszabb még hátra van. A fogyasztói árindex az egyre valószínűbb szankciós szigorítások fényében várhatóan a második negyedévben tetőzik – állítják legújabb elemzésükben az Allianz Trade elemzői. A szakértők arra számítanak, hogy az infláció az eurózónában 6,5% lesz idén és 2,5% 2023-ban. Magyarország esetében várakozásaik szerint 2022-ben akár 10%, míg 2023-ban 5% feletti inflációra lehet számítani.

Az eurózóna az 1970-es évek óta a legnagyobb árnyomással néz szembe – állapítja meg az  Allianz Trade, a világ vezető hitelbiztosítójának friss elemzése. A fogyasztói árindex áprilisban elérte a 7,5 százalékot, amelynek csaknem 60 százalékát az energiaárak emelkedése magyarázza. Európát különösen súlyosan érintette az energiaimporttól való erősebb függősége, valamint az euró öt éve nem látott gyengélkedése az amerikai dollárral szemben.

Az inflációs nyomást az okozza, hogy a járvány utáni újranyitás lendületében a globális termelési és elosztási rendszer törékenynek bizonyult, ezért az árukínálat nem tudta tartani a lépést a lezárások utáni keresletélénküléssel. Ezt tetézte az orosz-ukrán háború, amely a nyersanyagárak gyors emelkedéséhez vezetett, különösen az energiaárak esetében. És ha mindez nem bizonyult volna elégnek, a koronavírus ismét felütötte a fejét Kínában, ami az ország zéró-covid politikája (azonnali szigorú lezárások) miatt ismét megszakíthatja a globális ellátási láncokat. Ez azzal fenyeget, hogy a szállítási költségek és a termelői árak huzamosabb ideig magasak maradnak. Emellett a megélhetési költségek emelkedése messzemenő következményekkel jár, és súlyos kérdéseket vet fel az általánosan használt inflációs modellekkel, illetve az ezekből levezett gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatban.

A tetőzés a második negyedévre várható – jó esetben

Az infláció mértéke továbbra is rendre meghaladja az elemzői várakozásokat, az előre látható árnyomás folyamatosan erősödik, ami arra utal, hogy a tetőzés még előttünk áll. A múltbeli inflációs tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a drágulás az elsődleges ársokk után a különböző tényezők (különösen az élelmiszer és az energia területén) hatására folyamatosan mérséklődik. Az Allianz Trade elemzése ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy a mostani ársokk mértéke és kiváltó okai szokatlanok, ami azt eredményezheti, hogy az infláció hosszabb ideig magasabb marad. A világjárvány utáni fellendülés során az erőforrások nem hatékony átcsoportosításából adódó strukturális változások szintén új típusú inflációs pályát eredményezhetnek. Előfordulhat, hogy a globális ellátási láncok tartósan megszakadnak, és a történelmi mértékben alacsony európai munkanélküliséget látva az is megtörténhet, hogy a túlfeszített munkaerőpiaci állapot is tartósan fennmarad.

Az Allianz Trade elemzői ebben a helyzetben egy új, több inflációs komponensre támaszkodó modellszámítással jelezték előre az infláció alakulását. Az eredmények azt sugallják, hogy az energiaárak emelkedése miatt a fogyasztói árindex lényegesen magasabb marad a maginflációnál. Hosszabb távra (20 év) visszatekintve a maginfláció a fogyasztói árak növekedésének 55 százalékát magyarázza. Ez az, ami most drasztikusan megváltozik, mert 2022-ben az árindex változásának csak 35 százalékáért lesz felelős a maginfláció, a többit pedig az élelmiszerek (17 százalék), és az energia (48 százalék) adja. Az is jól látszik, hogy a múltban az infláció energiakomponensét nagyrészt az olajár és az EUR-USD árfolyam magyarázta, most azonban felértékelődött ebben a gáz szerepe.

Sok függ az energiaárak alakulásától

Az elemzők az energiaárak alakulására több forgatókönyvet vázoltak fel: lehetséges szcenárió, hogy a fogyasztói árindex 2022 második negyedévében tetőzik – ez a számítás kizárja az orosz olaj- és gázimportra vonatkozó EU-embargót, de akkor is megállja a helyét, ha az energiaárak a jövő év végéig a jelenlegi magas szinten maradnak. Az is előfordulhat azonban, hogy az orosz energiaexportra vonatkozó EU-embargó hatására – amely tovább emeli az energiaárakat – a fogyasztói árindex tetőzése az év végére csúszik, és 2023-ban a fogyasztói árindex átlagosan közel 5% is lehet. Az elemzők szerint az energiaáraknak ebben az évben átlagosan negyedévente 5%-kal kellene emelkedniük ahhoz, hogy az infláció jövőre 3% felett maradjon. A piacok a legújabb szankciós fejlemények tükrében már ez utóbbi lehetőséget árazzák, és a következő időszakra negyedévente 10 százalékos energiaár-növekedéssel kalkulálnak.

Középtávon azonban az energiaárak hatása gyengülhet, és az árak alakulásában ismét a maginfláció játszhatja a főszerepet, erre viszont a gazdaság állapota és a monetáris politika van a legnagyobb hatással. Az Allianz Trade elemzése azzal számol, hogy az eurózóna GDP-je a magmaradó pénzbőség ellenére a járványt megelőző szinten marad. Ebben az esetben az eurózóna maginflációja 2023 végéig 2,2 és 2,4 százalék közötti tartományban lesz.

Nehéz helyzetben az EKB és az MNB

Az Európai Központi Bankra ebben a helyzetben nehéz szerep hárul, hiszen a magasabb infláció magasabb kamatokat feltételezne, ám ez visszafoghatja a növekedést, miközben a hatása is kérdéses, hiszen az inflációt ebben a helyzetben nem annyira az aggregált kereslet, mint inkább az erős költségoldali nyomás és a kínálat szűkössége okozza. Az eurózóna kiábrándító első negyedéves GDP-je mindenesetre azt mutatja, hogy az ukrajnai háború gazdasági költségei elkerülhetetlenek, és növelik a stagfláció (alacsony növekedéssel vagy akár recesszióval párosuló magas infláció) kockázatát. Az elemzés arra számít, hogy az eurózóna inflációja 2022-ben 6,5 százalék, 2023-ban pedig 2,5 százalék lesz, míg Magyarországon az infláció idén akár 10%, jövőre pedig 5% felett alakul, mely messze a legmagasabb érték a vizsgált országok között.

Az Allianz Trade elemzői a gazdasági növekedés terén sokkal pesszimistábbak az EKB márciusi prognózisánál és a piaci várakozásoknál is, amikor az idei növekedést 2,6 százalékra (EKB: 3,7; piac: 2,8 százalék), a jövő évit pedig 1,6 százalékra (EKB: 2,8; piac: 2,3 százalék) becsülik. Ennek megfelelően azzal számolnak, hogy az alacsony növekedés visszafogja a bérek oldaláról a gazdaságra nehezedő nyomást, és a jegybanki politika is inkább laza, mint szigorú lesz. Emiatt csak szeptemberre várják az első európai kamatemelést, hozzátéve azonban, hogy magasabb bérnövekedési adatok, vagy az inflációs várakozások romlása ennél korábbi beavatkozást is szükségessé tehet. E tekintetben nem jó előjel, hogy az áprilisi inflációs adatok az élelmiszerárak megugrását mutatták, ez pedig erőteljesen befolyásolja a háztartások inflációs várakozását.

Az EKB-hoz hasonlóan a magyar jegybank is nehéz helyzetben van az inflációs nyomás kezelése kapcsán. A magyar jegybanki intervenció a régióban az elsők között kezdődött el 2021 júliusában. A jegybank az akkori 0,6 százalékról 2021. év végére 2,4 százalékra emelte az alapkamatot, míg többlépcsős emelés eredményeként jelenleg 5,4 százalék a jegybanki alapkamat. „Az árualaphiány és a nyersanyag-, illetve energiaárak emelkedése, valamint az ellátási láncok lassulása és a gazdaság újraindításával, valamint a választási év kampányával járó többletköltségek is hatással vannak az infláció alakulására. Az inflációs nyomás csökkentésére számos kormányzati lépés született az elmúlt időszakban: a lakossági kamatstop, az üzemanyagárstop, az élelmiszerárstop vagy a moratórium rászorultsági alapon történő meghosszabbítása mellett a rezsicsökkentés fenntartása is segíti ezt a célt. Az MNB 2022. márciusi inflációs jelentése szerint a jelen kormányzati intézkedéseknek 4,2 százalékos inflációcsökkentő hatása van. Ugyanakkor komoly aggodalmakat vet fel, hogy amennyiben a felsorolt intézkedések részben vagy egészben kivezetésre kerülnek, annak összességében milyen hatása lesz a hazai inflációs számokra és ez az egyre erősödő nyomás hogyan hat a vállalkozásokra és a háztartásokra. Ilyen környezetben kérdés, hogy a jegybank meddig folytathatja a kamatemelési ciklust, vagy milyen egyéb lépéseket tervez az infláció megfékezésére” – tette hozzá Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója.

Történelmi fordulat: belép a kriptovaluták világába Németország legnagyobb bankcsoportja, a Sparkassen

A konzervatív pénzügyi világban is eljött a változás ideje: Németország legnagyobb lakossági bankcsoportja, a Sparkassen, bejelentette, hogy kriptovaluta-kereskedési szolgáltatást indít magánügyfelei számára. Ez a lépés nemcsak a német pénzügyi rendszer szemléletváltását jelzi, hanem az európai kriptoszektor jövőjét is jelentősen befolyásolhatja.
2025. 07. 01. 01:30
Megosztás:

Törvényi döntés! Hány nap szabadságra kell, hogy elengedjék a munkavállalót nyáron?

10 gyakori kérdés a nyári szabadságokról, amiket Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere állított össze.
2025. 07. 01. 01:00
Megosztás:

Aptos a törvényhozás élvonalában: Avery Ching belép a szabályozási elit klubjába

Miközben a legtöbb blokklánc-fejlesztő még mindig a technológia tökéletesítésével van elfoglalva, az Aptos társalapítója, Avery Ching már a törvényhozási szabályrendszer formálásán dolgozik. A CFTC digitális eszközökkel foglalkozó albizottságába történt kinevezése új korszakot jelez: immár a blokklánc-infrastruktúra építői is ott ülnek az amerikai pénzügyi döntéshozók asztalánál – a BlackRock és a Goldman Sachs mellett.
2025. 07. 01. 00:31
Megosztás:

Adócsökkentés a Bitcoin bányászoknak: Lummis szenátor új javaslata áttörést hozhat

Új lendületet kaphat az amerikai kriptopiac: Cynthia Lummis szenátor olyan adóreformot terjesztett elő, amely jelentősen csökkentené a Bitcoin bányászok költségeit. A javaslat nemcsak a bányászati tevékenységet tenné vonzóbbá az Egyesült Államokban, hanem újraindíthatja az intézményi befektetők érdeklődését is a szektor iránt. De mit jelent ez pontosan, és miért lehet sorsdöntő ez a lépés a kriptogazdaság jövője szempontjából?
2025. 07. 01. 00:01
Megosztás:

Okosmérők segítik a zöld átállást az MVM-nél

Az MVM Démász és az MVM Émász sikeresen pályázott az "Okosmérés elterjesztése" felhívásra, a támogatott projekttel 2025 júniusig összesen 89 103 darab okosmérőt telepítettek az ellátási területükön - közölte az MVM Démász Áramhálózati Kft., és az MVM Émász Áramhálózati Kft. közös közleményben az MTI-vel hétfőn.
2025. 06. 30. 23:30
Megosztás:

Erősítené az adatszolgáltatói fegyelmet a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektet az adatszolgáltatói fegyelem erősítésére, és közigazgatási eljárást kezdeményez azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem tesznek eleget válaszadási kötelezettségüknek - közölte a hivatal hétfőn az MTI-vel.
2025. 06. 30. 23:00
Megosztás:

Kedden munkaszüneti nap lesz az egészségügyi dolgozóknak

Munkaszüneti nap lesz az egészségügyi dolgozóknak kedden, július elseje a magyar egészségügy napja, Semmelweis-nap.
2025. 06. 30. 22:30
Megosztás:

Törökországban mérséklődött a munkanélküliség

Törökországban az előző havi 8,6 százalékról 8,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta májusban a török statisztikai hivatal (Türkiye Istatistik Kurumu - TÜIK) hétfőn közzétett adatai szerint.
2025. 06. 30. 22:00
Megosztás:

Kétmilliárdos járműfejlesztés Győrben: új kukásautók a MOHU-tó

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. 18 kukásautót adott át Győrben a területi hulladékgazdákodási cégnek, a beruházás értéke mintegy 2 milliárd forint - közölte a vállalat az MTI-vel hétfőn, miután a GYHG Győri hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. szakmai központjában bemutatták a járműveket.
2025. 06. 30. 21:30
Megosztás:

Súlyosbodó cégszámcsökkenés, rekordközeli rendezetlen kilépések

Tovább gyengül a magyar építőipari vállalkozások szerkezete, május végéig rekordközeli arányban szűntek meg cégek felszámolással. A nyár azonban ezúttal nem élénkülést, hanem őszies hangulatot hozott az építőipari cégtrendbe: gyenge alapítási aktivitás, emelkedő felszámolási arány és a tavalyinál is mélyebb cégszámcsökkenés jellemezte az időszakot.
2025. 06. 30. 21:00
Megosztás:

Mesterséges intelligencia forradalmasíthatja az öregedést

A Déli Klinika hazánkban elsőként vezette be a védjegyzett Complex Longevity® programot, amely a legmodernebb technológiákra, biomarker-elemzésekre és mesterséges intelligenciára építve kínál egyedülálló, személyre szabott egészségügyi megoldásokat. A program nem csupán a hosszabb élet elérését célozza, hanem az életminőség és teljesítőképesség javítását is, a prevenciót és a folyamatos monitorozást helyezve középpontba. Az új szemlélet az egyéni biológiai adatokon alapuló, tudományosan igazolt megelőzésen és természetes beavatkozásokon nyugszik.
2025. 06. 30. 20:30
Megosztás:

2 milliárd forintból korszerűsítik a Kecskeméti Tankerületi Központ öt intézményét

Mintegy 2 milliárd forint európai uniós támogatásból korszerűsítenek a Kecskeméti Tankerületi Központhoz tartozó öt intézményt - közölte az intézmény igazgatója az MTI-vel.
2025. 06. 30. 19:30
Megosztás:

Cegléden nyit új éttermet a hazai McDonald’s

Újabb város kerül fel a hazai McDonald’s éttermek térképére: megkezdődött a lánc első ceglédi egységének építése. A tervek szerint az év második felében már vendégeket is fogad majd az étterem, amely modern megoldásokkal és személyre szabott kiszolgálással várja az érdeklődőket.
2025. 06. 30. 19:00
Megosztás:

Lezárult az akvizíció: az ALTEO tulajdonába került az egyik vezető hazai hulladékgazdálkodási vállalat

Teljesültek a zárási előfeltételei az ÉLTEX Kereskedelmi és Fuvarozó Kft. akvizíciójára irányuló adásvételi szerződésnek, amelyet 2024. december 20-án írt alá az ALTEO Nyrt. és a Global Refuse Holding Zrt., így a mai nappal az ALTEO a cég 100%-os tulajdonosává vált.
2025. 06. 30. 18:30
Megosztás:

Új nemzetközi partner a Baker McKenzie-nél

A Baker McKenzie 2025. július 1-jével Kovács Benedeket, a budapesti iroda ingatlan- és befektetési projektek praxisának vezetőjét nemzetközi partnerré választotta. Ezzel egyidejűleg Hegymegi-Barakonyi Zoltán senior counselként folytatja pályáját, az ügyvédi iroda neve pedig Fehérváry Horányi Kovács Baker & McKenzie Ügyvédi Irodára változik.
2025. 06. 30. 18:00
Megosztás:

Marad a kamatstop a tavaly év végéig felvett szabad felhasználású diákhiteleken

Továbbra is kamatstoppal védi a kormány a 2024. december 31-ig megkötött diákhitel-szerződéseket. Így a tavaly év végéig felvett szabad felhasználású diákhitelekre 2025 második félévében is 7,99 %-os kamatszint vonatkozik. A 2025. január 1-jétől felvett Diákhitel1 kamata pedig az év második felében 8,99%-ra mérséklődik. A kötött felhasználású Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen áll a hallgatók rendelkezésére.
2025. 06. 30. 17:30
Megosztás:

Újabb 400 hazai vállalkozás valósíthatja meg beruházását a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében

A Nemzetgazdasági Minisztérium az eddigi 452 mellett újabb 400 hazai mikro- kis és középvállalkozás támogatásáról hozott pozitív döntést a 130 milliárd forintra emelt keretösszegű Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében.
2025. 06. 30. 17:00
Megosztás:

Élbolyban a forint, erős, mint a chilipaprika

A forint, a lengyel zloty és a cseh korona a feltörekvő piaci ligában a legjobbak közé tartozik az idén. Akad azonban kockázat is a következő hetekre nézve.
2025. 06. 30. 16:45
Megosztás:

Az OTP Bank újabb határt lépett át: elindult a kártyaelfogadási szolgáltatás Szlovákiában

2025 júniusában újabb mérföldkőhöz érkezett az OTP Bank nemzetközi terjeszkedése: hivatalosan is elindította bankkártya-elfogadási szolgáltatását Szlovákiában, mind a fizikai POS-terminálokon, mind online, az e-kereskedelmi partnerek számára. Ez az első alkalom, hogy az OTP Bank úgy lépett be egy új piacra a bankkártya-elfogadás területén, hogy az adott országban nem rendelkezik leánybankkal.
2025. 06. 30. 16:00
Megosztás:

Több szempontból is kiszolgáltatottak a hazai médiafogyasztók

Egyre magabiztosabban mozognak a digitális térben a magyar internetezők, ugyanakkor hiányosságok mutatkoznak a források kritikus értékelésében, a tartalmak ellenőrzésében és a médiarendszer működésének megértésében – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) aktuális kutatása. A tanulmány önbevallásos alapon mérte fel a hazai felnőttek médiafogyasztási tudatosságát, arra is rámutatva, hogy a fiatalabbak nagyobb önbizalommal használják a közösségi médiát, de éppen ezért kitettebbek lehetnek az online veszélyeknek.
2025. 06. 30. 15:30
Megosztás: