Rekordokat dönt az infláció

Az eurózónában rekordokat dönt az infláció, de a legrosszabb még hátra van. A fogyasztói árindex az egyre valószínűbb szankciós szigorítások fényében várhatóan a második negyedévben tetőzik – állítják legújabb elemzésükben az Allianz Trade elemzői. A szakértők arra számítanak, hogy az infláció az eurózónában 6,5% lesz idén és 2,5% 2023-ban. Magyarország esetében várakozásaik szerint 2022-ben akár 10%, míg 2023-ban 5% feletti inflációra lehet számítani.

Az eurózóna az 1970-es évek óta a legnagyobb árnyomással néz szembe – állapítja meg az  Allianz Trade, a világ vezető hitelbiztosítójának friss elemzése. A fogyasztói árindex áprilisban elérte a 7,5 százalékot, amelynek csaknem 60 százalékát az energiaárak emelkedése magyarázza. Európát különösen súlyosan érintette az energiaimporttól való erősebb függősége, valamint az euró öt éve nem látott gyengélkedése az amerikai dollárral szemben.

Az inflációs nyomást az okozza, hogy a járvány utáni újranyitás lendületében a globális termelési és elosztási rendszer törékenynek bizonyult, ezért az árukínálat nem tudta tartani a lépést a lezárások utáni keresletélénküléssel. Ezt tetézte az orosz-ukrán háború, amely a nyersanyagárak gyors emelkedéséhez vezetett, különösen az energiaárak esetében. És ha mindez nem bizonyult volna elégnek, a koronavírus ismét felütötte a fejét Kínában, ami az ország zéró-covid politikája (azonnali szigorú lezárások) miatt ismét megszakíthatja a globális ellátási láncokat. Ez azzal fenyeget, hogy a szállítási költségek és a termelői árak huzamosabb ideig magasak maradnak. Emellett a megélhetési költségek emelkedése messzemenő következményekkel jár, és súlyos kérdéseket vet fel az általánosan használt inflációs modellekkel, illetve az ezekből levezett gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatban.

A tetőzés a második negyedévre várható – jó esetben

Az infláció mértéke továbbra is rendre meghaladja az elemzői várakozásokat, az előre látható árnyomás folyamatosan erősödik, ami arra utal, hogy a tetőzés még előttünk áll. A múltbeli inflációs tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a drágulás az elsődleges ársokk után a különböző tényezők (különösen az élelmiszer és az energia területén) hatására folyamatosan mérséklődik. Az Allianz Trade elemzése ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy a mostani ársokk mértéke és kiváltó okai szokatlanok, ami azt eredményezheti, hogy az infláció hosszabb ideig magasabb marad. A világjárvány utáni fellendülés során az erőforrások nem hatékony átcsoportosításából adódó strukturális változások szintén új típusú inflációs pályát eredményezhetnek. Előfordulhat, hogy a globális ellátási láncok tartósan megszakadnak, és a történelmi mértékben alacsony európai munkanélküliséget látva az is megtörténhet, hogy a túlfeszített munkaerőpiaci állapot is tartósan fennmarad.

Az Allianz Trade elemzői ebben a helyzetben egy új, több inflációs komponensre támaszkodó modellszámítással jelezték előre az infláció alakulását. Az eredmények azt sugallják, hogy az energiaárak emelkedése miatt a fogyasztói árindex lényegesen magasabb marad a maginflációnál. Hosszabb távra (20 év) visszatekintve a maginfláció a fogyasztói árak növekedésének 55 százalékát magyarázza. Ez az, ami most drasztikusan megváltozik, mert 2022-ben az árindex változásának csak 35 százalékáért lesz felelős a maginfláció, a többit pedig az élelmiszerek (17 százalék), és az energia (48 százalék) adja. Az is jól látszik, hogy a múltban az infláció energiakomponensét nagyrészt az olajár és az EUR-USD árfolyam magyarázta, most azonban felértékelődött ebben a gáz szerepe.

Sok függ az energiaárak alakulásától

Az elemzők az energiaárak alakulására több forgatókönyvet vázoltak fel: lehetséges szcenárió, hogy a fogyasztói árindex 2022 második negyedévében tetőzik – ez a számítás kizárja az orosz olaj- és gázimportra vonatkozó EU-embargót, de akkor is megállja a helyét, ha az energiaárak a jövő év végéig a jelenlegi magas szinten maradnak. Az is előfordulhat azonban, hogy az orosz energiaexportra vonatkozó EU-embargó hatására – amely tovább emeli az energiaárakat – a fogyasztói árindex tetőzése az év végére csúszik, és 2023-ban a fogyasztói árindex átlagosan közel 5% is lehet. Az elemzők szerint az energiaáraknak ebben az évben átlagosan negyedévente 5%-kal kellene emelkedniük ahhoz, hogy az infláció jövőre 3% felett maradjon. A piacok a legújabb szankciós fejlemények tükrében már ez utóbbi lehetőséget árazzák, és a következő időszakra negyedévente 10 százalékos energiaár-növekedéssel kalkulálnak.

Középtávon azonban az energiaárak hatása gyengülhet, és az árak alakulásában ismét a maginfláció játszhatja a főszerepet, erre viszont a gazdaság állapota és a monetáris politika van a legnagyobb hatással. Az Allianz Trade elemzése azzal számol, hogy az eurózóna GDP-je a magmaradó pénzbőség ellenére a járványt megelőző szinten marad. Ebben az esetben az eurózóna maginflációja 2023 végéig 2,2 és 2,4 százalék közötti tartományban lesz.

Nehéz helyzetben az EKB és az MNB

Az Európai Központi Bankra ebben a helyzetben nehéz szerep hárul, hiszen a magasabb infláció magasabb kamatokat feltételezne, ám ez visszafoghatja a növekedést, miközben a hatása is kérdéses, hiszen az inflációt ebben a helyzetben nem annyira az aggregált kereslet, mint inkább az erős költségoldali nyomás és a kínálat szűkössége okozza. Az eurózóna kiábrándító első negyedéves GDP-je mindenesetre azt mutatja, hogy az ukrajnai háború gazdasági költségei elkerülhetetlenek, és növelik a stagfláció (alacsony növekedéssel vagy akár recesszióval párosuló magas infláció) kockázatát. Az elemzés arra számít, hogy az eurózóna inflációja 2022-ben 6,5 százalék, 2023-ban pedig 2,5 százalék lesz, míg Magyarországon az infláció idén akár 10%, jövőre pedig 5% felett alakul, mely messze a legmagasabb érték a vizsgált országok között.

Az Allianz Trade elemzői a gazdasági növekedés terén sokkal pesszimistábbak az EKB márciusi prognózisánál és a piaci várakozásoknál is, amikor az idei növekedést 2,6 százalékra (EKB: 3,7; piac: 2,8 százalék), a jövő évit pedig 1,6 százalékra (EKB: 2,8; piac: 2,3 százalék) becsülik. Ennek megfelelően azzal számolnak, hogy az alacsony növekedés visszafogja a bérek oldaláról a gazdaságra nehezedő nyomást, és a jegybanki politika is inkább laza, mint szigorú lesz. Emiatt csak szeptemberre várják az első európai kamatemelést, hozzátéve azonban, hogy magasabb bérnövekedési adatok, vagy az inflációs várakozások romlása ennél korábbi beavatkozást is szükségessé tehet. E tekintetben nem jó előjel, hogy az áprilisi inflációs adatok az élelmiszerárak megugrását mutatták, ez pedig erőteljesen befolyásolja a háztartások inflációs várakozását.

Az EKB-hoz hasonlóan a magyar jegybank is nehéz helyzetben van az inflációs nyomás kezelése kapcsán. A magyar jegybanki intervenció a régióban az elsők között kezdődött el 2021 júliusában. A jegybank az akkori 0,6 százalékról 2021. év végére 2,4 százalékra emelte az alapkamatot, míg többlépcsős emelés eredményeként jelenleg 5,4 százalék a jegybanki alapkamat. „Az árualaphiány és a nyersanyag-, illetve energiaárak emelkedése, valamint az ellátási láncok lassulása és a gazdaság újraindításával, valamint a választási év kampányával járó többletköltségek is hatással vannak az infláció alakulására. Az inflációs nyomás csökkentésére számos kormányzati lépés született az elmúlt időszakban: a lakossági kamatstop, az üzemanyagárstop, az élelmiszerárstop vagy a moratórium rászorultsági alapon történő meghosszabbítása mellett a rezsicsökkentés fenntartása is segíti ezt a célt. Az MNB 2022. márciusi inflációs jelentése szerint a jelen kormányzati intézkedéseknek 4,2 százalékos inflációcsökkentő hatása van. Ugyanakkor komoly aggodalmakat vet fel, hogy amennyiben a felsorolt intézkedések részben vagy egészben kivezetésre kerülnek, annak összességében milyen hatása lesz a hazai inflációs számokra és ez az egyre erősödő nyomás hogyan hat a vállalkozásokra és a háztartásokra. Ilyen környezetben kérdés, hogy a jegybank meddig folytathatja a kamatemelési ciklust, vagy milyen egyéb lépéseket tervez az infláció megfékezésére” – tette hozzá Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója.


Gajdos László: a mélypont óta nyolc centiméterrel nőtt a Balaton átlagvízszintje

Az októberi eleji 29 centiméteres mélypont óta 8 centimétert emelkedett a Balaton átlagvízszintje - közölte Gajdos László élő környezetért felelős miniszter pénteki Facebook-bejegyzésében.
2026. 11. 21. 12:00
Megosztás:

Stabilra javította az eddigi negatívról a magyar államadós-osztályzat kilátását a Moodys

Stabilra javította az eddigi negatívról a magyar államadósság-kötelezettségek osztályzati kilátását pénteken a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését. A cég egyidejűleg megerősítette a Magyarországra érvényben tartott "Baa2" szintű, befektetési ajánlású hosszú távú szuverén adósságkibocsátói besorolását.
2026. 11. 21. 11:00
Megosztás:

Ne várjunk januárig: a jövőre tervezett pénzügyi előrelépésért idén is sokat tehetünk

Az év vége sok háztartás számára a nagyobb kiadások időszaka, ugyanakkor ilyenkor érkezhet meg a munkahelyi jutalom, a tizenharmadik havi fizetés vagy az éves bónusz is. Ha ezekből az összegekből lehetőségünk van félretenni, érdemes kihasználni a lehetőséget, egy jó döntéssel ugyanis a jövő évi megtakarításokat is megalapozhatjuk, sőt akár jelentős adó-visszatérítéssel is számolhatunk.
2026. 11. 21. 10:00
Megosztás:

Az uniós költségvetés is terítékre kerül a V4-es pozsonyi miniszterelnöki csúcson

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
2026. 11. 21. 08:00
Megosztás:

FAO: Az élelmiszer-alapanyagok globális kínálata továbbra is bőséges, ám a kockázatok növekszenek

Általánosságban nézve továbbra is stabilak a globális mezőgazdasági árukészletek, különösen a búzáé és a szemesgabonáké, bár a rizs, a cukor és a növényi olajok esetében már vegyesebb a kép. Az árupiacok és a kereskedelmi folyamatok ennek ellenére továbbra is ki vannak téve az időjárási viszonyoknak, a logisztikai és politikai bizonytalanságnak, derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által ma közzétett új jelentésből.
2026. 11. 21. 07:00
Megosztás:

Már 48 vidéki városban lehet online megnézni, mennyit érhet egy lakás

Huszonhét új településsel bővült a Duna House online lakásárbecslője, a DH Saccoló. Budapest mellett már 48 vidéki városban lehet néhány adat megadásával tájékoztató árat kérni egy lakásra. Az újak között van Dunakeszi, Vác, Szentendre, Sopron, Miskolc, Szolnok és Siófok is. A Duna House hálózatában ezeken a településeken 2025 eleje óta jellemzően 41 millió forintért keltek el a lakások, a legdrágább és a legolcsóbb város között azonban két és félszeres a különbség.
2026. 11. 21. 06:00
Megosztás:

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a Heim Pál Gyermekkórház nevében

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a beteg gyerekek helyzetével visszaélve, karácsonyi adományozásra a Heim Pál Gyermekkórház nevében - közölte az intézet pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 21. 05:00
Megosztás:

MRTV-pályázat - Szabó Stein Imre és Kert Attila jutott a második szavazási körbe

Szabó Stein Imre és Kert Attila kapta a legnagyobb támogatottságot a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázók közül a Független Közmédia Testület (FKT) péntek esti szavazásán, őket szombaton ismét meghallgatja a vállalat tulajdonosi jogait gyakorló grémium.
2026. 11. 21. 04:00
Megosztás:

Törvényt hoztak! A cigikereskedelmi mutyi megszűnik, mi lesz a trafikokkal?

Lázár János, korábbi miniszter nevéhez nem csak a vasútrombolás köthető, hanem az Országos Dohányboltellátó (ODBE), azaz a dohány mutyi kiépítése is. Ennek a cégnek a tulajdonosai érdemi verseny nélkül, az elmúlt 10 évben közel 67 milliárd forint adózott nyereségre tettek szert. Ennek a gyakorlatnak most véget vetünk! - olvashatjuk Borsós Gabriella Tisza-képviselő FB oldalán.
2026. 11. 21. 03:00
Megosztás:

Nyugdíjas igazolvány 2027 - Mire jó, mire jogosít?

Egy 63 éves asszony, aki a Nők 40 programmal ment nyugdíjba, díjmentesen vonatozhat Budapestre. Ha a pályaudvarról metróval folytatja az útját, ahhoz már jegyre vagy bérletre lesz szüksége. A vele utazó, 66 éves férje viszont akkor is díjmentesen szállhat fel a vonatra és a metróra, ha még dolgozik, és soha nem igényelt nyugdíjat. Hogyan lehetséges ez?
2026. 11. 21. 02:00
Megosztás:

Ennyi lesz a cukor és az étolaj ára decembertől: 2 nagy változás jöhet

Komoly meglepetést hozhat a december a magyar élelmiszerboltokban: miközben a kristálycukor ára jelentősen csökkent az elmúlt egy évben, az étolajért egyre többet kell fizetni.
2026. 11. 21. 01:00
Megosztás:

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny 2026-os nyerteseit

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny idei nyerteseit: város kategóriában Tatabánya és Hatvan, község kategóriában Alsóörs és Kisbodak érdemelte ki a fődíjat a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) és a Visit Hungarytől, Budapest Főváros Fődíját pedig a VIII. kerület kapta.
2026. 11. 21. 00:05
Megosztás:

Szigorúbb ellenőrzések a közbeszerzéseknél: több száz szervezet került nyilvántartásba

A Közbeszerzési Hatóság fokozott ellenőrzéseinek eredményeként 2025. szeptember és 2026. november között mintegy 640 szervezet, elsősorban állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság regisztrált az ajánlatkérői nyilvántartásba, vagyis került be a közbeszerzési törvény hatálya alá, míg egy évvel korábban ez a szám 291 volt. A Hatóság a takarékosabb, átláthatóbb és fenntarthatóbb közpénzfelhasználás érdekében további fejlesztéseket is javasol.
2026. 11. 20. 23:00
Megosztás:

Elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek

Jövőre 5,5-7 százalékkal emelkedhetnek a bruttó átlagbérek az elfogadott bérmegállapodás alapján az MTI által megkérdezett elemzők szerint. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői csütörtökön állapodtak meg a jövő évi béremelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
2026. 11. 20. 22:00
Megosztás:

MNB: a harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány

A harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány: előbbi 11,3 százalékkal, utóbbi 21,8 százalékkal, mindkettő meghaladta a visegrádi régió és az EU átlagát is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 20. 21:00
Megosztás:

Újraindult a kőolajszállítás a megsérült horvátországi Janaf-vezetéken

Újraindult pénteken a kőolajszállítás az Adria-kőolajvezeték (Janaf) Sziszek (Sisak) és Szlavonbród (Slavonski Brod) közötti szakaszán, miután helyreállították a két héttel ezelőtt munkagéppel megrongált vezetéket. A balesetben több mint félmillió liter kőolaj ömlött ki - közölte a vezetéket üzemeltető vállalat.
2026. 11. 20. 20:00
Megosztás:

A BYD toborzóirodát nyitott Szegeden

Megnyitotta toborzóirodáját a BYD pénteken Szegeden, az autóipari cég jelenlegi kilencszáz magyar állampolgárságú alkalmazottja mellé hatszáz újabb dolgozót szeretne fölvenni a közeljövőben.
2026. 11. 20. 19:30
Megosztás:

Innováció, együttműködés, hozzáférés – így lehet jövőbiztos a magyar egészségügy

Miért telik egyre több időbe, mire a szívbeteg eljut a megfelelő ellátásig? Miért nem lesz a kórházi kutatásokból több innováció, és miért maradnak sokszor elszigetelt sikerek a jól működő fejlesztések? A 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórum résztvevői szerint a magyar egészségügy jövője nemcsak a forrásokon, hanem az együttműködésen, a kiszámítható szabályozáson és a betegek ellátáshoz való tényleges hozzáférésén is múlik.
2026. 11. 20. 19:00
Megosztás:

A vállalatok többsége magasabb adóterhelésre számít 2027-ben

Növekvő adóterhelésre, gyakoribb ellenőrzésekre és egyre összetettebb megfelelési feladatokra készülnek a hazai nagyvállalatok. A transzferárazás jelenti számukra a legnagyobb adókockázatot, miközben a bizonytalan gazdasági környezet ellenére sokan továbbra is beruházásokkal és fejlesztésekkel terveznek. Ez derül ki az EY Magyarország közel 60 nagyvállalati adó- és pénzügyi vezető körében végzett friss felméréséből.
2026. 11. 20. 18:30
Megosztás:

Ericsson magyarországi igazgató: felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését

Erősítik az együttműködést az Ericsson budapesti fejlesztőközpontja, valamint a magyarországi szolgáltatók és vállalatok között, és felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését - mondta Jan Jaďuď, az Ericsson magyarországi igazgatója az MTI-nek csütörtökön, az Ericsson Imagine Hungary innovációs rendezvényén Budapesten.
2026. 11. 20. 18:00
Megosztás: